Bizalmi vagyonkezelés

A bizalmi vagyonkezelés jogintézményét Magyarországon a 2014. március 15-től hatályos új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) XLIII. fejezete a megbízási típusú szerződések körében iktatta be, megteremtve ezáltal a vagyonkezelési struktúrák működésének hazai keretrendszerét. A Ptk. szabályozási logikájából következően a bizalmi vagyonkezelés, mint polgári jogi jogügylet alapvető szabályait állapította meg, más jogszabályokra bízva a jogintézmény részletes szabályainak kimunkálását (pl. vagyonkezelési nyilvántartás, vagyonkezelés adó- és illetékjogi rendje, kötelező felelősségbiztosítás, stb.). Ennek folytán került 2014. február 24-én kihirdetésre a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény, amely tartalmát tekintve egyfajta végrehajtási rendelete az új Ptk.-ban foglaltaknak. Jelen hírlevelünkben a bizalmi vagyonkezelési szerződés általános szabályait Dr. B. Szabó Gábor, a STEP HUNGARY alelnöke, a Balogh, B. Szabó, Jean és Társai Ügyvédi Iroda senior partnere ismerteti Önökkel a 2014. február 19-i - "Bizalmi vagyonkezelés Magyarországon" címen tartott - Pentás konferencia előadása alapján.

A 2015. év egyik slágertémája várhatóan a bizalmi vagyonkezelés lesz. Aki nem készül fel a legújabb lehetőségekből, nem lesz képes arra, hogy ügyfeleinek első osztályú szolgáltatást nyújtson!

Találkozzunk 2014. október 14-én a Bizalmi vagyonkezelés a gyakorlatban című konferencián, ahol még idén értesülhet az ide kapcsolódó legmodernebb adó- és vagyontervezési módszerekről a téma szakembereitől. A vonatkozó jogszabályok ismertetésén túl a gyakorlati megoldások is kiemelt szerepet kapnak a képzés során. Jöjjön el Ön is!

Előadóink:

  •  Dr. Menyhei Ákos (ügyvéd, LL.M, TEP): Bizalmi vagyonkezelés és adózás
  • Dr. B. Szabó Gábor (ügyvéd): Bizalmi vagyonkezelés az új Ptk.-ban
  • Dr. Magyar Csaba (jogász, okleveles adószakértő): Bizalmi vagyonkezelés üzleti szemmel, illetve egyéb hatósági szabályozási kérdések

Kérdése van? Küldje el előzetesen a konferencia@penta.hu e-mail címre és vitassák meg a konferencián a konzultáció keretében!


Jelentkezés, további információk>> BIZALMI VAGYONKEZELÉS A GYAKORLATBAN

A tulajdonosi pozíció és a tulajdon tárgyának hasznosításával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéshozatal szétválasztásának gazdasági igénye folytán került meghonosításra a bizalmi vagyonkezelés intézménye. Bár e jogintézmény szabályozási előzményekkel nem rendelkezik, a régi Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján sem volt kizárt vagyonkezelési célra irányuló megbízási szerződés alapján tulajdon átruházással ilyen bizalmi, fiduciárius ügyletet kötni. Bizalmi vagyonkezelési szerződés A Ptk. 6:310. § (1) bekezdése értelmében bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján

  •   a vagyonkezelő
  • a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, átruházott jogok és kötelezettségek (a továbbiakban: kezelt vagyon)
  • saját nevében
  • a kedvezményezett javára történő kezelésére,
  • a vagyonrendelő díjfizetésre köteles.

A bizalmi vagyonkezelés tipikusan szerződéssel, két fél - a vagyonrendelő és a vagyonkezelő - írásbeli szerződésével jön létre (magánokirati forma elegendő), ezért a Ptk. a megbízáshoz közelebb álló, új nevesített szerződésként szabályozza a jogintézményt. Kivételes esetben egyoldalú jognyilatkozattal, illetve végrendelettel is alapítható (Ptk. 6:329. §). Ez részben megkülönbözteti az angolszász rendszertől, mert az angolszász rendszerben tipikus az egyoldalú jognyilatkozattal való trust-rendelés. A magyar- és általában a kontinentális jogokban a szerződés a tipikus. A Ptk. a bizalmi vagyonkezelés alaptípusát visszterhes szerződésként koncipiálja, de megenged ingyenes alakzatot is. Jellegét tekintve alapvetően diszpozitív, de néhány kérdésben szükséges a kógens normák alkalmazása. Nem alapítható bizalmi vagyonkezelés tulajdonjog tényleges átruházása nélkül (tulajdonjog alapú bizalmi vagyonkezelés). A vagyonkezelő tulajdonosává válik a kezelt vagyonnak: nemcsak birtokolja, hanem hasznosíthatja is azok elemeit, és rendelkezhet is velük. Ha a tulajdonjog nem kerül átruházásra, akkor az nem bizalmi vagyonkezelésnek minősül, hanem pl. kötelmi jogi ügyletnek, bizománynak, ügynöki megállapodásnak vagy egy egyszerű megbízási szerződésnek, amely vagyonkezelésre szól, de tulajdonjog átruházása nélkül. Ennek megfelelően nyilván egyéb irányú (pl. adójogi) megítélése is eltér a bizalmi vagyonkezelés megítélésétől. További központi eleme a definíciónak, hogy a vagyonkezelő a saját nevében tulajdonosként kezeli a vagyont (saját néven történő joggyakorlás). A bizalmi vagyonkezelés korlátja, hogy kizárólag a kedvezményezett javára kell kezelni a vagyont (tulajdonjogi korlát). A bizalmi vagyonkezelés tehát egyfajta vegyes természetű, duális jogviszony, keverednek benne a kötelmi jog és a tulajdonjog, mint dologi jog elemei. Vagyonkezelőként ugyanis arra kap megbízást a vagyonkezelő, hogy kezelje a vagyont bizonyos kondíciók betartásával, azaz megkettőződik a tulajdonjog:

  • mint jogi tulajdonos, maga a vagyonkezelő;
  • mint gazdasági- vagy kedvezményezett tulajdonos, maga a kedvezményezett.

Kedvezményezett Kedvezményezett bárki lehet: jogi személy vagy természetes személy, de akár cselekvőképességében korlátozott személy is. Főszabályként a vagyonrendelő határozza meg a kedvezményezettet és a kedvezményezetti jogosultság keletkezésének és megszűnésének feltételeit. A kedvezményezett a kedvezményezettek körére való utalással is meghatározható. Kivételes esetben a szerződés feljogosíthatja a vagyonkezelőt is a kedvezményezett személyének meghatározására [Ptk. 6:311. § (3) bekezdés], pl. charity, jótékonysági vagyonkezelések kapcsán. Fontos kiemelni, hogy speciális esetben kedvezményezett maga a vagyonrendelő, illetve a vagyonkezelő is lehet, azzal a kikötéssel, hogy a vagyonkezelő kizárólagos kedvezményezetté nevezése semmis [Ptk. 6:311. § (4) bekezdés]. Speciális eset, ha a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye egybeesik [Ptk. 6:329. § (1) bekezdés], melynek alaki érvényességi kelléke a visszavonhatatlan közjegyzői okiratba foglalt jognyilatkozat. Kezelt vagyon A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönült vagyont képez (vagyonelkülönítés intézménye), amelyet a vagyonkezelő köteles külön kezelni, nyilvántartani, illetve a számlákat elkülönített vezetni, stb. A felek ettől eltérő rendelkezése semmis. A kezelt vagyon részét képezik a kezelt vagyontárgy helyébe lépő vagyontárgy, biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, továbbá mindezek hasznai, akkor is, ha nem szerepelnek a nyilvántartásban. Kedvezményezett és hitelezőinek igénye A kedvezményezett a szerződés szerint igényelheti a vagyonkezelőtől a kezelt vagyon és annak hasznai kiadását. A kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, élettársa, továbbá személyes hitelezői és a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői végrehajtás, felszámolás esetén sem támaszthatnak igényt (kezelt vagyon védettsége). A kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának. A kedvezményezett hitelezői tehát csak attól kezdve támaszthatnak igényt a kedvezményezett vagyontárgyaira, amikor e vagyontárgyaknak vagy azok hasznainak a kedvezményezett részére való kiadása esedékessé vált. Vagyonkezelő kötelezettségei, jogai Vagyonkezelő kötelezettségei:

  • vagyon elkülönítése;
  • vagyonrendelő vagy a kedvezményezett ellenőrzésének tűrése;
  • titoktartás;
  • tájékoztatás és számadás;
  • elszámolás;
  • vagyon kiadása.

Vagyonkezelő jogai:

  • vagyon feletti rendelkezés;
  • utasíthatóság hiánya (e tilalomba ütköző utasítás semmis);
  • költség- és díjigény (felek szabad megállapodásán alapul).

Vagyonkezelő felelőssége A vagyonkezelő kötelezettségeinek megszegéséért a szerződésszegésért való kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel a vagyonrendelővel, illetve a kedvezményezettel szemben. A vagyonkezelő a kezelt vagyonnal felel a vállalt kötelezettségek teljesítéséért. A vagyonkezelő saját vagyonával korlátlanul felel a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekből eredő követelések teljesítéséért, ha azok a kezelt vagyonból nem elégíthetők ki, és a másik fél nem tudta és nem is kellett, hogy tudja, hogy a vagyonkezelő kötelezettségvállalása túlterjed a kezelt vagyon keretein. Ez nem érinti a vagyonkezelő esetleges kártérítési- vagy jogalap nélküli gazdagodási igényét a vagyonrendelővel vagy a kedvezményezettel szemben. Bizalmi vagyonkezelés megszűnése A bizalmi vagyonkezelés Ptk. által nevesített megszűnési esetei:

  • a kezelt vagyon "elfogy";
  • a vagyonkezelés felmondása esetén (3 hónapos felmondási idő);
  • ha a kezelt vagyonnak 3 hónapot meghaladó ideig nincsen vagyonkezelője a vagyonkezelői megbízás megszűnésének időpontjában;
  • a vagyonrendelő halálakor, ha ő volt az egyetlen kedvezményezett;
  • ötven év elteltével (ettől eltérő kikötés semmis);
  • határozott idejű vagyonrendelés esetén a határozott idő elteltével.

A vagyonrendelő tehát felmondhatja a vagyonkezelési szerződést, kivéve azt az egy esetet, amikor ő egyben a kedvezményezettje is, mivel ez egy életben egyszer meghozható döntés, nem visszavonható. Adott esetben határozott idejű is lehet a vagyonkezelés, ebben az esetben a határozott idő elteltével is megszűnik a szerződés. Az új Ptk. ad egy másfajta megközelítést is a megszűnésnek, amikor azt mondja ki, hogy mikor nem szűnik meg a vagyonkezelés:

  • a vagyonrendelő halála vagy megszűnése;
  • a vagyonkezelő halála vagy megszűnése;
  • a kedvezményezett halála vagy megszűnése;
  • a vagyonrendelő a vagyonkezelő jogutódjává válik.

2014. évi V. törvény, mint mögöttes jogszabály A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény a jogintézmény részletszabályait tartalmazza, szabályozási tárgykörei a következők:

  • az üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők tevékenységének engedélyezése, nyilvántartása,
  • a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők által létrehozott vagyonkezelői jogviszony bejelentése,
  • a bejelentett jogviszonyok lényeges adatainak nyilvántartása,
  • az üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő tevékenységének és jogutód nélküli megszűnése esetén alkalmazandó eljárás szabályai.

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

firefox

...vagy böngésszen tovább

Kérjük válassza ki egyéni adatkezelési hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatkezelési szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM