Címke: Konferencia

A Magyar Adórendszer Negyed Évszázada (1988-2013)

2013.05.08. 08:39téma:Konferenciacímkék:konferenciakreditpontos konferenciák

A magyar adórendszer változását bemutató exkluzív kiállítás sajátos szemszögből mutatja be az elmúlt 25 év változásait. A már-már antikvitásnak tekinthető HVG Adó és TB Különszámok mellett színes grafikonokkal tekinthetjük át pillanatok alatt adórendszerünk történetét és struktúráját. Gyakorló szakembereknek igazi unikum, nagyobb tapasztalattal rendelkezőknek „kis nosztalgia is”!

A kiállítás a 2013. június 6-7-én Budapesten megrendezésre kerülő Adózás Európában - VII. Nemzetközi Adókonferencia díjmentes kísérőprogramja. Jelentkezzen a rendezvényre május 10-ig kedvezménnyel, és tekintse meg ezt a páratlan kiállítást is!

Szóljon hozzá!

3 vélemény a kreditpontos továbbképzésről

2013.04.24. 12:50téma:Mérlegképes továbbképzéscímkék:konferenciakreditpontos konferenciákmérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzéstovábbképzés

Az új, kreditpontos rendszerben már márciusban több mint félezer szakember vett részt a PENTA kreditpontos továbbképzésein országszerte.

Az írásos értékelések alapján megerősítik, hogy a gyakorlatorientált, „hagyományos”, két napos a legnépszerűbb képzési forma a kötelező 16 kreditpont megszerzésére.

Néhány érv a résztvevők tollából:

• „Nagyon hasznosak voltak az életszerű, gyakorlati példák. Érdemes volt ezt a kreditszerzési módot választanom.”
• „Évek óta a Penta Unióhoz járok továbbképzésre. Idén sem bántam meg. Nagy megkönnyebbülés, hogy a kreditpontok megszerzése miatt már nem kell törnöm a fejem.”
• „Első alkalommal vettem részt a Penta továbbképzésén, de jövőre is számítok rá, mert a gyakorlati példák és a konzultáció alkalmával a napi munkához elengedhetetlen kérdéseimre is választ kaptam.”

Honlapunkon már most megtalálja a 2013-as időpontjainkat! Jelentkezzen most, és próbálja ki az új, kreditpontos, gyakorlatorientált rendszert a hagyományos formában!

Hagyományos továbbképzés - Személyes és könyvelőbarát megoldás

Ön megszerezte már 2013-ban a kreditpontjait? Ha igen, ossza meg velünk tapasztalatait, véleményét Ön is!

Szóljon hozzá!

Minden, amit az adóharmonizációval kapcsolatos uniós jogról, bírósági döntésekről tudnia kell!

2013.04.23. 15:01téma:Konferenciacímkék:adószakértőadótanácsadóAdózás Európábankonferenciakreditpontos konferenciákokleveles adószakértő

Az adózással kapcsolatos döntések egyre nagyobb hányadát Brüsszelben hozzák. Ezért különösen fontos a vállalkozások, jogszabály-előkészítők, jogalkalmazók és jogértelmezők számára az európai adójog értelmezése, alkalmazása. A kérdés fontosságát az elmúlt évek jelentős súlyú bírósági döntései is jelzik. Az Európai adóharmonizáció szűkíti az egyes országok adózási mozgásterét és jelentős jövedelemátcsoportosítást jelent az európai országok költségvetései között. Hatása közvetlenül érinti Önt és vállalkozását is!

Több éves hagyományhoz hűen, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum közös szervezésében 2013. június 6-7-én ismételten megrendezésre kerül az Adózás Európában – VII. Nemzetközi Adókonferencia.

A konferencián minden évben a szakma egészét érintő, aktuális témakört veszünk teljes körű vizsgálat alá: 2013-ban az adóharmonizációt, adószuverenitást az Európai Unióban.

A 2013-es konferencián különösen érdemes részt venni, hiszen:

• A legjobb szakértők két napon keresztül állnak rendelkezésére több oldalról átvilágítva az adóharmonizáció különböző területeit. Az adott témakörben soha ennyi szakember, szellemi potenciál nem volt egy helyen!
• Nem kell idegen nyelven böngésznie az adott ország jogszabályait, mert külföldi adószakértők autentikusan ismertetik az országaik sajátosságait – magyar nyelven kap választ a kérdésekre.
• A NAV és a BIG 4 tapasztalataiból is profitálhat.
• Hasznos adótervezési ötleteket adunk az adóharmonizáció lehetőségeinek hasznosítására, a partnerekkel való megbeszélésekre, az adóhatósági ellenőrzésekre, bírósági eljárásokra történő felkészülésre.
• Szakmai kapcsolatait építheti hazai és külföldi szakemberekkel.

A rendezvény szakmai támogatói nemzetközi és magyar szervezetek, többek között az European Federation of Accountants and Auditors for SMEs (EFAA), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete és a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja.

Járjon egy lépéssel versenytársai előtt, vértezze fel magát a „nagy képpel”!

Jelentkezzen most>> www.adokonferencia.hu

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Dr. Csátaljay Zsuzsanna: Üzletág-átruházás adómentessége

2013.04.18. 11:42téma:Konferenciacímkék:adószakértőadótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjaokleveles adószakértő

Az Országgyűlés 2012. november 19-én fogadta el az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvényt, mely 2013. január 1-jei hatállyal iktatta be az üzletág fogalmát az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezései közé (Áfa tv.).

A magyar adójog korábban nem ismerte ezt a jogintézményt, 2013-tól azonban a vállalkozások likviditásának javítása érdekében, a törvényben előírt feltételek együttes megléte esetén, az üzletágként definiált vagyon értékesítése mentesül az áfa fizetési kötelezettség alól.

Dr. Csátaljay Zsuzsanna adószakértő segítségével az üzletág-átruházásra vonatkozó legfontosabb törvényi rendelkezéseket tekintjük át 2013. március 13-i Penta Uniós konferencián tartott előadása alapján.

Áfa témában a következő időpontokban vehet részt Pentás konferencián: 2013. április 23. Devizás ügyletek kezelése az áfában és a számvitelben 2013. április 24. Számlázás, levonás, visszaigénylés Jelentkezéshez és részletes információkért kattintson a konferencia nevére vagy ide » ÁFA MESTERTÚRA

Üzletág-átruházás adómentessége

2013-tól Magyarország élt azzal az uniós lehetőséggel, hogy az adóalany teljes vagyonának, vagyonrészének vagy vagyoni értékű jogának az adott feltételek szerinti átruházását, értékesítését egy egységként kezelve mentesítse az áfa fizetési kötelezettség alól.

Az adóalany általi üzletág-átruházás nem tárgyi mentességet jelent, mivel az Áfa tv. 17. § (4) bekezdés értelmében [b] a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

Kisvállalati adó új köntösben

2013.04.09. 15:46téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőokleveles adószakértő

Zárószavazásra vár az Országgyűlés elé 2013. március 1-jén benyújtott új, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslat (T/10238), amely többek között a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) által bevezetett kisvállalati adó (kiva) kapcsán tartalmaz korrekciókat. A várható módosítás értelmében a kiva már évközben is válaszható lesz.

A törvénymódosítás okán és tekintettel arra, hogy közeledik a kisvállalati adó negyedéves előlegfizetési határideje, áttekintjük a Katv. kiva adónemre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseit.

Kiva témában a következő időpontban vehet részt Pentás konferencián: 2013. április 11. KIVA szabályai, különös tekintettel az előlegfizetésre Jelentkezéshez és részletes információkért kattintson a konferencia nevére vagy ide >> KIVA

Az adó alanya

A kiva adónemet választhatja az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, illetve

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

Kreditpont Kaptár

2013.03.27. 09:27téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakreditpontos konferenciákkönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

Végre itt a tavasz, gyűjtse szorgosan a kreditpontjait, ne hagyja az utolsó pillanatra!

Összegyűjtöttük Önnek a tavaszi kreditpontos továbbképzéseket, konferenciákat, hogy könnyedén feltölthesse kreditpont készletét!

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Dr. Csátaljay Zsuzsanna: Számla módosításának és érvénytelenítésének hatása a belföldi összesítő jelentésre

2013.03.25. 07:51téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

A 2013. február 7-i Penta Uniós konferencián tartott előadás alapján a számla módosításának, érvénytelenítésének és a belföldi összesítő jelentéstételi kötelezettségnek a kapcsolatát ismertetjük példákon keresztül Dr. Csátaljay Zsuzsanna adószakértő által.

Áfa témában a következő időpontokban vehet részt Pentás konferencián: 2013. április 23. Devizás ügyletek kezelése az áfában és a számvitelben 2013. április 24. Számlázás, levonás, visszaigénylés Jelentkezéshez és részletes információkért kattintson a konferencia nevére vagy ide » ÁFA MESTERTÚRA

Számlamódosítás

Jelentési kötelezettség

A belföldi összesítő jelentésben azokról a számlákról kell adatot szerepeltetni, amelyekben akár a módosítást megelőzően, akár azt követően, vagy előtte és utána is az áthárított adó összege eléri a 2 millió forintot.

Adattartalom számla módosításánál (eladónál/vevőnél):

• eredeti számla adatai: vevő/eladó adószáma, számlában szereplő adó alapja, adó összege, sorszám, teljesítési időpont,
• módosítás számszaki hatása: adóalap, adó tekintetében a különbözet nagysága,
• módosító okirat sorszáma.

Ha az alapszámlában áthárított adó összege nem éri el a 2 millió forintot, csak az áthárított adó növekedésével járó módosítások esnek jelentéstételi kötelezettség alá, mégpedig amelynek eredményeképpen a 2 millió forintot eléri az adó összege.

Példa: Ha az alapszámlán az áthárított adó 500.000 forint, akkor annak csak a növekedését kell jelenteni, mégpedig legalább 1.500.000 forint tekintetében. Ennél alacsonyabb összegűt nem, de magasabb összegűt igen.

A számlamódosításnál nincsen összevonási kötelezettség, csak tételes jelentés.

Többszörös számlamódosítás

Olyan esetben, amikor a tárgyidőszaki módosítás előtt a módosított számlának már volt előzőleg korrekciója, akkor azokat mind jelenteni kell

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Dr. Csátaljay Zsuzsanna: Előlegszámla szerepeltetése a belföldi összesítő jelentésben

2013.03.18. 08:44téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakreditpontos konferenciákkönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőokleveles adószakértő

Dr. Csátaljay Zsuzsanna adószakértő, a 2013. február 7-i Penta Uniós konferencián tartott előadása alapján arra keressük a választ, hogy a belföldi összesítő jelentésben az előlegszámlák hogyan kezelendőek?

Áfa témában a következő időpontokban vehet részt Pentás konferencián: 2013. március 21. Közösségen belüli és export-import ügyletek 2013. április 23. Devizás ügyletek kezelése az áfában és a számvitelben 2013. április 24. Számlázás, levonás, visszaigénylés Jelentkezéshez és részletes információkért kattintson a konferencia nevére vagy ide » ÁFA MESTERTÚRA

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 31/B. § szabályozza a belföldi összesítő jelentéstételi kötelezettséget.

Az előleg a teljesítés előtt adott olyan pénzösszeg, amelyben a felek előre megállapodtak és az ellenértékbe beleszámít, tehát nemcsak előreutalás.

Az előleg az áfában adózási pont, számlakiállítási kötelezettséget von maga után, feltéve, hogy egyenes adózású az ügylet.

Mivel az előleg is számlázandó, ezért önmagában is vizsgálni kell, hogy az előlegszámlára vonatkozik-e a belföldi összesítő jelentéstételi kötelezettség.

1) Az előlegszámlán áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot

Az előlegszámlát a megfelelő időszakban - adó-megállapítási, illetve -levonási jog gyakorlásakor - szerepeltetni kell tételesen a jelentésben (számlaszám, teljesítési időpont, adóalap, adóösszeg).

Ha ugyanettől a számlakibocsátótól, befogadóként rendelkezésre áll még ugyanebben a bevallási időszakban más számla is, akkor az előlegszámla is összevonásra kerül.

Amikor a végszámla kiállításra kerül, akkor - az előadó által ismertetett hivatalos álláspont szerint - a végszámlán csak az előleggel csökkentett összeg szerepel, mely maradék összeg kerül feltüntetésre mind az áfa bevallásban, mind az összesítő jelentésben.

2) Az előlegszámlán áthárított adó összege nem éri el a 2 millió forintot

Ha az előleg áfa összege nem éri el a 2 millió forintot,

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Botka Erika: A 2012. évi zárás kiemelt feladatai

2013.03.05. 14:16téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakreditpontos konferenciákkönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértőtovábbképzés

A 2013. február 6-i, "Év végi zárás, beszámolókészítés, bevallások" című Penta Uniós konferencián Botka Erika okleveles könyvvizsgáló, MSZSZE főtitkár ismertette a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 2013. évi változásainak a könyvviteli zárlatra gyakorolt hatását, illetve a 2012. évi zárás kiemelt feladatait, melyből a teljesség igénye nélkül ismertetünk Önöknek néhány fontosabb új tudnivalót.

A devizás forgóeszközök kapcsán a Számviteli tv. tavaly év végi, 2012. évi CLXXVIII. törvényként kihirdetett adócsomag általi módosítása iktatta be azon, már 2012-re is alkalmazható szabályt, miszerint, ha a devizás forgóeszköz hitel átértékelésre kerül év végén és annak árfolyamvesztesége keletkezik, akkor dönteni lehet az elhatárolás felől. Erre 2011-ben még nem volt lehetőség. Korlátozó szabály, hogy ha a hitel devizaeszközzel fedezett, csak a nem fedezett rész tekintetében lehet elhatárolni.

A beruházási hiteleknél, -lízingeknél a céltartalék képzési arány számítása megváltozott 2012-re.

2011-ben a céltartalék képzése a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel teljes futamidejének hányadosa alapján került meghatározásra. 2012-től ez az arányszám a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel teljes futamidejének hányadosa.

Akinek 2011-ben is volt már beruházási hitele, illetve -lízinge, és 2012-ben átértékel, az alacsonyabb árfolyam következtében nyeresége fog keletkezni, így nemcsak a törlesztésre jutó árfolyamveszteséget kell év közben arányosan feloldani, hanem - az elhatárolt veszteségből - az év végi átértékelési nyereség tekintetében is.

Az elengedett kötelezettségek kapcsán fontos megjegyezni, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 29/I. § szerinti

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Botka Erika: Személygépkocsi bérlet egyes számviteli összefüggései

2013.02.26. 15:50téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőokleveles adószakértő

Az Európai Bizottság döntése nyomán 2012. január 1-jétől a személygépkocsi bérleti díj, nyíltvégű lízingdíj áfája az üzleti használat arányában levonhatóvá vált. Az új szabályozás jelentős megtakarítást jelent a vállalkozások számára, a levonásba helyezés előtt azonban több kérdést is érdemes számviteli szempontból megfontolni.

Botka Erika okleveles könyvvizsgáló, MSZSZE főtitkár a 2013. február 6-i, "Év végi zárás, beszámolókészítés, bevallások" című Penta Uniós konferencián hívta fel a figyelmet bizonyos számviteli buktatókra, melyet az alábbiakban mutatunk be Önöknek.

Személygépkocsi bérleti díj áfájának visszaigénylése

Azáltal, hogy 2012. január 1-jétől jogharmonizációs célokból az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 124. §. (2) a) pontja hatályon kívül helyezésre került, megnyílt a lehetőség a személygépkocsi bérleti díj áfájának visszaigénylésére. Természeténél fogva ez a lehetőség fennáll a nyíltvégű lízingre is, mindkét esetben azonban csak olyan mértékben, amilyen arányban az adóalany a személygépkocsit adóköteles tevékenységhez használja.

A szerződés tartalmi minősítése

Nagyon közkedveltté vált ez a lehetőség, de számos társaság ún. bérleti szerződése számviteli szempontból nem bérleti szerződésnek minősül. Az elnevezés ellenére

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

Önhöz melyik illik legjobban?

2013.02.21. 14:42téma:Mérlegképes továbbképzéscímkék:adóegytemkonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzéstovábbképzés

A Nemzetgazdasági Minisztérium akkreditálta a Pentás kreditpontos továbbképzéseket!

Összehasonlítottunk Önnek három Pentás lehetőséget. Mérlegeljen és profitáljon az új rendszer adta lehetőségekből, válassza ki az Ön elvárásaihoz leginkább igazodó továbbképzést. Figyelem, 8 kreditpontot mindenképpen számvitel témakörből kell teljesítenie!

	Kompromisszumot nem ismerő könyvelőknek	Személyes és könyvelőbarát megoldás	Takarékos ajánlat gondos könyvelőknek
	Adóegyetem Kombi (12 + 8 kredit)	Hagyományos továbbképzés (16  kredit)	KönyvelőKoktél Konferencia (16 kredit)
Témák	Adóegyetem – 12 kredit + Számviteli továbbképzési nap – 8 számvitel kredit	Számvitel nap – 8 számvitel kredit Adó nap – 8 kredit + szakkönyv	Számvitel – 8 számvitel kredit Áfa – 4 kredit Art/Tb/Szja/Tao – 4 kredit
Előadók	A jogszabály-előkészítésben résztvevő, gyakorlati tapasztalattal is rendelkező, adott szakterület kiemelkedő szaktekintélyei	Korábbi évek megszokott, színvonalas előadói	A jogszabály-előkészítésben résztvevő szakemberek, szakmai szervezetek képviselői
Időpont	Adóegyetem: november-december + Számviteli továbbképzési nap: több alkalommal márciustól decemberig	márciustól decemberig	november - december
Helyszínek	Adóegyetem: Budapest, Pécs, Debrecen, Győr, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Miskolc, Kecskemét, Szeged, Szolnok + Számviteli továbbképzési nap: a Pentás városokban	Budapest, Debrecen, Győr, Kaposvár, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Szekszárd, Szolnok, Zalaegerszeg	Budapest, Békéscsaba, Pécs, Debrecen, Győr, Kecskemét, Sopron, Szeged, Szombathely
Interakció	írásos kérdés az előadóhoz	személyes konzultáció	nincs
Előnyök	-26 előadás teljes szakanyaga - már elfogadott jogszabályokból profitálhat - kérdés-válasz adatbázis - színvonalas szakmai kísérőprogram	- Adó 2013 Magyarázatok szakkönyv - könyvelőbarát létszám (30-60 fő) - az Ön számára „legráérősebb” időpontban - ropogós kérdés-válasz adatbázis 12 hónapra - frissítő, pogácsa, szüneti hangulat, tapasztalatcsere	- spórolhat 2 órát már meglévő kreditpontos szakmai kiadványával - év végi jogszabályváltozás tervezetek - szakmai kiállítók és vásár
Ár Kedvezményes ár	47.200 Ft+áfa (37.900 Ft+áfa)	18.600 Ft+áfa (16.900 Ft+áfa)	19.600 Ft+áfa (9.800 Ft+áfa)
Kedvezmények (nem összevonhatók)	- „Koránkelő” kedvezmény: 22% (augusztustól) - Számviteli továbbképzési nap árát (9.300 Ft) levonhatja az Adóegyetem árából - Díjmentes: a KVK konferencia csomagjával rendelkezőknek - Ajándék: 10.000 Ft értékű szakkönyv	- Hűségkedvezmény: Pentás hallgatók/résztvevők, az Adótanácsadó „Kamara”, a KVK és a MOKLASZ tagjai részére 16.900 Ft a részvételi díj	Ha április 30-ig jelentkezik: - Hűségkedvezmény: 50% - Ajándékba kapja a Koktélt 1.: Az „Adózás Svájcibicskája” könyv-csomaghoz vagy új Önadózó szaklap előfizetéséhez - Ajándékba kapja a  Koktélt 2.: Váltson RLB vagy Infotéka szoftverre és levásárolhatja a szoftver árát!
Jelentkezzen most!	ADÓEGYETEM (augusztustól jelentkezhet) + Számviteli továbbképzési nap (februártól decemberig jelentkezhet)	Hagyományos továbbképzések (februártól decemberig jelentkezhet	KönyvelőKoktél Konferencia (februártól novemberig jelentkezhet)

Zsákolja be kreditpontjait!

A könyvelői kreditpontok mellett résztvevőink adótanácsadó, okleveles adószakértő, adószakértő és könyvvizsgáló kreditpontokat is gyűjthetnek továbbképzéseinken, konferenciáinkon. Az online továbbképzéseket márciustól érheti el.

Ne habozzon, éljen a kedvezményekkel! Válassza ki az Ön számára legmegfelelőbb képzési formát és jelentkezzen most!

• Hagyományos továbbképzés
• Számviteli továbbképzési nap az Adóegyetemhez
• KönyvelőKoktél Konferencia

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Dr. Futó Gábor: Arányos szolgálati idő a kata adózás hatálya alatt

2013.02.14. 17:26téma:Konferenciacímkék:adóegytemadótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőokleveles adószakértő

2012. december 17-én fogadta el az Országgyűlés az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvényt, amely a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) előírásait a főállású kisadózók kapcsán módosította.

E heti hírlevelünkben a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben (Katv.) szabályozott új adónemek társadalombiztosítási összefüggéseit foglaljuk össze Dr. Futó Gábor ügyvéd, társadalombiztosítási szakértő által az "Adóegyetem 2013" konferenciasorozatunk budapesti helyszínén, 2013. január 15-én tartott előadása alapján.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

A Katv. értelmében megkülönböztetünk főállású-, illetve főállásúnak nem minősülő kisadózót.

Főállású kisadózó

A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer Ft tételes adót fizet, mely tételes összegű közteher a Katv. 9. § (1) bekezdés c) pontja szerint többek között kiváltja a járulékok megfizetését is.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, valamennyi társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez. Ezen ellátások számításának alapja havi 81.300 Ft (járulékalap).

Főállásúnak nem minősülő kisadózó

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Dr. Kovács Attila: Kata és kiva adóalanyok helyi iparűzési adó kötelezettségei (Helyi iparűzési adó változások II. - 2013)

2013.02.07. 15:06téma:Konferenciacímkék:adóegytemkonferencia

Múlt heti hírlevelünkben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 2013. évi változásairól számoltunk be Önöknek, Dr. Kovács Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai tanácsadója által az "Adóegyetem 2013" konferenciasorozatunk budapesti helyszínén tartott előadása alapján. Jelen hírlevelünkben a kata, kiva adóalanyok helyi iparűzési adó helyzetét, az egyszerűsített adóalap-megállapítás módját ismertetjük Önöknek.

Egyszerűsített adóalap-megállapítás

A kata, kiva hatálya alá tartozó adóalanyok tételes adóalapja

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) hatálya alá tartozó vállalkozások a kata alanyiság időszakára választhatják az iparűzési adóban az adó egyszerűsített módon, tételes adóalap szerint történő megállapítását, mely döntésükről a változás-bejelentési nyomtatványon nyilatkozniuk kell az önkormányzati adóhatóság felé.

Tekintettel, hogy itt tételes iparűzési adóról van szó, amennyiben a kata adóalanynak a székhelyén túl más településen is van telephelye, akkor településenként 2,5-2,5 millió Ft az adó alapja.

Abban az esetben, ha a kata hatálya alá tartozó vállalkozásnak nincsen kata fizetési kötelezettsége, mert pl. egyéni vállalkozó, vagy betéti társaság beltagja huzamosabb időn át keresőképtelen, adott esetben 90 napig, akkor erre a 90 napra iparűzési adóalapja sincsen, tehát a 365 napra vonatkozó 2,5 millió Ft éves adóalapból 90 napra jutó adóalap hányad után fizetési kötelezettség nem terheli.

A kata hatálya alá tartozó és az iparűzési adóalapot tételes összegben, egyszerűsített módon megállapító adózónak főszabály szerint, feltételezve, hogy éveken keresztül megfelel a törvényi feltételeknek, nincsen éves adóbevallási kötelezettsége, illetve nem kell előleget megállapítania és bevallania, az évi adót két egyenlő részletben, az adóév március és szeptember hónap 15. napjáig fizeti meg. Amennyiben 12 hónapnál rövidebb az adóév, akkor az első és utolsó hónapot követő hó 15-ig kell az adót megfizetni.

Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor célszerű bevallást benyújtania a kata hatálya alá adózónak:

- ha építőipari tevékenységet székhelyén, telephelyén kívüli településen végez és az ott átalányként megfizetett ideiglenes jellegű iparűzési adót érvényesíteni (levonni) kívánja az állandó jellegű iparűzési adókötelezettsége utáni éves adójával szemben, - ha a foglalkoztatotti létszámnövekmény vagy csökkenéshez kapcsolódóan adóalap növekedés vagy adóalap csökkenés következik be adókötelezettségében; - ha rendeleti adóalap-mentességi vagy adókedvezményi szabályt kíván érvényesíteni az éves adófizetési kötelezettségében.

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

Penta konferencianaptár -50% csak koránkelőknek!

2013.01.28. 16:46téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

Válasszon a Penta Konferenciái és Mestertúrái közül és szakmázzon a legjobbakkal 2013-ban is!

3+1 érv, amiért a Pentás konferencia a legjobb választás:

• 1. Profi, adótanácsadók által szerkesztett/lektorált konferencia füzetből profitálhat a konferenciát követően is.
• 2. Videófelvétel segítségével visszanézheti az előadást, így biztosan nem marad le semmiről!
• 3. A korlátozott létszám (max. 60 fő) lehetőséget ad Önnek a közvetlen szakmázásra (kérdés-válasz, konzultáció, szakmai vita)
• +1. Jelentkezzen 2013. január 31-ig és 50%-os kedvezménnyel vehet részt konferenciáinkon!

KONFERENCIÁK

• 2013. 02. 05. Széll Zoltánné - Szociális hozzájárulási adó
• 2013. 02. 06. Ácsné Molnár Judit, Botka Erika - Év végi zárás, beszámolókészítés, bevallások
• 2013. 02. 07. Csátaljay Zsuzsanna - Áfa változások I. - Pénzforgalmi áfa-elszámolás, belföldi összesítő jelentés
• 2013. 02. 12. Berke Gyula - Munka törvénykönyvének változásai
• 2013. 02. 19. Csátaljay Zsuzsanna - Áfa változások II. - Számlázási szabályok változása, e-számlázás, üzletág átadás szabályozása...
• 2013. 03. 07. Veres Ibolya - Nonprofit szervezetek adózása, számvitele

ÁFA MESTERTÚRA

• 2013. 02. 26. Csátaljay Zsuzsanna - Termékértékesítés az áfa rendszerében - Áfa Mestertúra I.
• 2013. 03. 13. Csátaljay Zsuzsanna - Szolgáltatások az Áfa rendszerében - Áfa Mestertúra II.
• 2013. 03. 21. Csátaljay Zsuzsanna - Közösségen belüli és export- import ügyletek - Áfa Mestertúra III.
• 2013. 04. 24. Csátaljay Zsuzsanna - Számlázás, levonás, visszaigénylés - Áfa Mestertúra IV.
• 2013. 04. 04. Botka Erika, Farkas Alexandra - Devizás ügyletek kezelése az áfában és a számvitelben - Áfa Mestertúra V.

TRANSZFERÁR MESTERTÚRA

• 2013. 02. 28. Bartha Katalin - Transzferárak Mestertúra I. - A szabályozás elméleti áttekintése (EU, OECD, Magyarország)
• 2013. 03. 26. Bartha Katalin - Transzferárak Mestertúra II. - A nyilvántartás készítésének gyakorlati kérdései, buktatók, adatbázisok, ellenőrzés, telephely transzferárazása

Helyszín: Penta Unió Oktatási Centrum, Budapest V., Sas utca 25.

A kreditpontok (könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő, adószakértő, könyvvizsgáló) pályázata benyújtásra került, az elbírálás folyamatban.

Szóljon hozzá!

Megvan Az Év Könyvelője, Az Év Adótanácsadója és Az Év Bérszámfejtője!

2013.01.18. 08:52téma:Egyébcímkék:adóegytemadótanácsadóbérügyintézőkonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzéstb szakelőadótb ügyintézőverseny

A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a Könyvelőiroda-vezetők Klubja meghirdette a pénzügyi-számviteli szakma összefogásaként „Az Év Könyvelője”, „Az Év Adótanácsadója” és „Az Év Bérszámfejtője” szakmai versenyeket.

A verseny során a 2012. áprilistól-decemberig tartó időszakban közel kétezer résztvevő töltötte ki a szakmai versenyek első fordulós feladatsorait. A második fordulóra januárban került sor, amikor egy újabb írásbeli és egy szóbeli megmérettetés keretein belül adott számot tudásáról a döntőbe jutott legjobb 11 versenyző. A második forduló versenybírái: Lukács János, Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke, Herich György, Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete elnöke, Sallai Csilla, Könyvelőiroda-Vezetők Klubja, Futó Gábor, Nyugdíjbiztosító főtanácsosa és Erdélyi Gáborné, BKV tb kifizetőhelyének vezetője.

A nyertesek díjanként több mint félmillió forint értékben vehettek át szakmai ajándék csomagot és viselhetik büszkén a címet.

A díjak ünnepélyes keretek között, az Adóegyetem rendezvénysorozat januári konferenciáján kerültek átadásra, a díjazottakat Pankucsi Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője köszöntötte.

A 2012. év díjazottjai:

• Év Könyvelője: Suller Krisztina
• Év Adótanácsadója: Bercsényi Miklósné
• Év Bérszámfejtője: Kórodiné Kovács Ildikó

Gratulálunk a nyerteseknek!

Szóljon hozzá!

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánunk!

2012.12.19. 15:02téma:OKJ képzéscímkék:adótanácsadóállamháztartási mérlegképes könyvelőbérügyintézőkonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésnyelvi képzésekokleveles adószakértőpénzügyi-számviteli ügyintézőTantermi online marketingtb szakelőadótb ügyintézőtovábbképzésvalutapénztáros és valutaügyintéző

A PENTA UNIÓ Zrt. munkatársai nevében Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánunk Mindenkinek.

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Veres Ibolya: Be nem fizetett tagdíj-, saját gépjármű használat-, illetve társadalmi munka önköltség elszámolása a civil szervezeteknél

2012.11.22. 16:59téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

Korábbi hírleveleinkben már ismertettük a 2012. január 1-jén hatályba lépett, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) legfontosabb rendelkezéseit a civil szervezetek működése és gazdálkodása kapcsán. Jelen hírlevelünkben a nonprofit szervezetek számviteli sajátosságai témakörben, Veres Ibolya okleveles adószakértő által tartott előadásból szemezgettünk érdekes témákat, így a be nem folyt tagdíjak számviteli kezelésére, a saját gépjármű használatára, illetve a társadalmi munka önköltség elszámolására vonatkozó rendelkezéseket mutatjuk be Önöknek.

Be nem folyt tagdíjak számviteli kezelése

A civil szervezeteknek a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletből (224/2000. Korm. rendelet), illetve a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletből (342/2011. Korm. rendelet) fakadóan fontos követelmény, hogy az alap-, illetve a vállalkozási tevékenység bevételeit, illetve költségeit könyvvitelükben egymástól elkülönítsék, önállóan nyilvántartásba vegyék.

A jelzett jogszabályok előírják továbbá, hogy a bevételek között az adományokat, támogatásokat, tagdíjakat, a pályázati úton elnyert támogatásokat, az 1 %-ot, az EU-s vagy kohéziós alapokból, illetve egyéb szervezetektől kapott támogatásokat, az alapcél szerinti bevételeket, illetve a vállalkozási tevékenység bevételeit külön kell könyvviteli nyilvántartásba venni. A közhasznú szervezeteknek, illetve a kettős könyvvitelt vezető, de nem közhasznú szervezeteknek a Civil tv. alapján a kiegészítő mellékletben kell a fent jelzett részletezettséggel kimutatniuk a bevételeket.

A tagdíjak esetében azonban sokszor felmerül a kérdés, hogy a be nem folyt tagdíjhoz hogyan viszonyuljunk a mérlegben, kimutassuk-e követelésként, hiszen sem az adományok, sem a támogatások, sem a tagdíjak nem tartoznak a szolgáltatások körébe.

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Dr. Pál Lajos: A munkabér védelme

2012.11.13. 16:09téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzéstb szakelőadó

A magyar munkajog garanciarendszerének egyik kiemelt területe a munkabér megóvása, mely szabályozás nem tekinthető magyar sajátosságnak, számos rendelkezése a vonatkozó EU-irányelvek kötelező átvételével került be a hazai jogba. Mit jelent a munkabér védelme és mindez hogyan valósul meg a munkavállalók és a munkáltatók között? Milyen változások léptek életbe a korábbi szabályozáshoz képest? Hírlevelünkben a 2012. július 1-jén életbe lépett Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). munkabér védelmére vonatkozó legfontosabb rendelkezéseit ismertetjük Dr. Pál Lajos, a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda ügyvédjének előadása alapján.

Munkabér megállapítása

Az új Mt. a munkabér megállapítása és kifizetése kapcsán rendelkezik a munkabér védelméről. Munkabért magyar törvényes fizetőeszközben, forintban kell megállapítani és kifizetni, utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában megtéríteni nem lehet.

Ettől eltérni csak jogszabály felhatalmazása alapján, illetve abban az esetben lehet, ha erre irányuló megállapodás folytán a munkavállaló - a külföldön történő munkavégzés ellenértékeként - külföldi pénznemben kapja a munkabérét.

Fontos változás, hogy az új törvény a regionális munkaerőpiaci különbségek figyelembevételét legalizálja a munka díjazása kapcsán, gyakorlatilag megtartva a korábbi szabályozás által az egyenlő bánásmód kapcsán meghatározott feltételeket: a munka egyenlő mértékének megállapításánál az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget és munkaerő-piaci viszonyokat.

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Dr. Pál Lajos: Távolléti díj

2012.10.31. 14:15téma:Konferenciacímkék:adóegytemadótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzés

2013. január 1-jétől lép hatályba a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (új Mt.) 148-152.§-a, mely a távolléti díj számításának szabályairól rendelkezik. Az átmeneti időben, 2012. december 31-ig, továbbra is a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 151/A §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Hírlevelünk az új számítási módot mutatja be és segítséget nyújt az átmeneti időszakban felmerült jogértelmezési kérdésekben is dr. Pál Lajos ügyvéd előadása alapján.

Díjazás munkavégzés hiányában

Az új Mt. 146-147.§-a rendelkezik azokról az esetekről, amikor a munkavállalót munkavégzés hiányában is díjazás illeti meg. A díjazás lehet állásidő, távolléti díj illetve bizonyos esetekben bérpótlék fizetése is.

Az új Mt. 148.§ alapján, 2013. január 1-jétől a távolléti díjat az - esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint - az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és - az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.

Távolléti díj számítása - alapbér

Az alapbért mindig a távolléti díj számításánál esedékes aktuális mértékben kell figyelembe venni, itt nem érvényes az utolsó hat naptári hónap, mint irányadó időszak. A számítási mód eltér a havi béres illetve az órabéres munkavállalók esetében.

kattintson ide a folytatáshoz...

1 hozzászólás

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Dr. Futó Gábor: Társas vállalkozó fogalma és típusai

2012.10.25. 14:46téma:Konferenciacímkék:adóegytemadótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértőtb szakelőadótb ügyintéző

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj) 2012. január 1-jével módosult a társas vállalkozó fogalma. A módosítás elsősorban azon ügyvezetőket érintette, akik az ügyvezetést megbízási jogviszony alapján látták el, személyesen nem működtek közre a társaságban és nem minősültek társas vállalkozónak. Hírlevelünk bemutatja a társas vállalkozó fogalmának változását, a társas vállalkozó típusait és annak járulékfizetési kötelezettségét, dr. Futó Gábor Budapest Főváros Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság főtanácsosának előadása alapján.

Társas vállalkozó fogalmának változása

A 2012. január 1-jétől a Tbj. 4.§ d) 5. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül, vagyis ha ténylegesen és személyesen is közreműködik.

A következő személyek nem minősülnek tehát társas vállalkozónak:

• a társaság külsős ügyvezetője, aki nem tag,
• a társaság tagja, aki nem ügyvezető, nem vesz részt a tevékenységben csak tőkét fektet be,
• a társaság tagja, ha munkaviszonyban látja el ügyvezetői feladatát.

Tehát a megbízási jogviszonyban lévő természetes személy tag, aki ügyvezető és személyesen nem közreműködő, társas vállalkozónak minősül!

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

Az § Adóegyetem 2013 § konferenciasorozat helyszínei és időpontjai

2012.10.24. 13:06téma:Konferenciacímkék:adóegytemadótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

Az egyes helyszínek részletes programja, előadóink és a jelentkezési lap elérhető az egyes helyszínek nevére kattintva!

• Pécs - 2012. november 27.-28. - BETELT
• Nagykanizsa - 2012. november 27.-28.
• Budapest I. - 2012. november 29.-30. - BETELT
• Székesfehérvár - 2012. november 29.-30. - BETELT
• Debrecen - 2012. december 3.-4.
• Miskolc - 2012. december 3.-4.
• Budapest II. - 2012. december 6.-7.
• Szolnok - 2012. december 6.-7.
• Győr - 2012. december 10.-11.
• Kecskemét - 2012. december 13.-14.
• Szeged - 2012. december 13.-14.
• Budapest III. - 2013. január 15.-16.

Tekintse meg kedvezményeinket és jelentkezzen most!

2 hozzászólás

Csavarja ujja köré a revizort!

2012.10.15. 08:25téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

Saját bőrünkön érezzük, hogy az adóellenőrök egyre profibbak, nemcsak az adójogszabályok területén, hanem az adózókkal kapcsolatos kommunikációban is. Azért, mert felkészítik őket! De vajon az adózók és képviselőik is felkészültek arra, hogy ujjaik köré csavarják a revizort? Bennünket ki készít fel?

Mindennapi kommunikációnk során tapasztaljuk, hogy egyes emberekkel könnyebben szót értünk, másokkal pedig nehezebben, még akkor is, ha nem vagyunk ellenérdekeltek. Ez a helyzet a magánéletünkben, személyes kapcsolatainkban sőt az ügyfelekkel és az adóellenőrökkel folytatott kommunikáció során is. Ugyanakkor az üzleti életben - akár adóellenőrökről, akár ügyfelekről van szó, - komoly összegeket kockáztatunk egy-egy adóellenőrzés, tárgyalás alkalmával!

Mi a titka annak, hogy mindenkivel "szót tudjunk érteni"? Hogyan tudjuk hatékonyan meggyőzni a másik felet az álláspontunkról? Legyen az ügyfél, partner, főnök, vagy akár adóellenőr. Bennünket ki készít fel?

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

Padlót fogott a szakma - Ön gyorsabb egy oroszlánnál?

2012.10.13. 08:21téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

A könyvelőirodák harmada több mint három éve nem emelt díjat, közel felének csökkent az ügyfélköre, a megmaradt ügyfelek közül pedig minden negyedik késve fizet! Önöknél is ez a helyzet?

A regisztrált könyvelők között végzett felmérésünk előzetes eredményei riasztóak. A könyvelők 35%-a 2010 előtt emelte utoljára a díját. Az utóbbi egy évben csak 12% tudta emelni, ennek ellenére 44% esetében mégis csökkent az ügyfelek száma. Tavalyi felmérésünk eredménye is hasonló képet mutatott, tehát a trend folytatódik.

És még csak most jön az oroszlán Jönnek az új adónemek: a KIVA (kisvállalati adó) a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója), amelyekhez már könyvelő sem fog kelleni a vállalkozóknak... Legalábbis az első bírságig biztosan ezt fogják gondolni.

Nem túl jók a kilátások! Ilyenkor igazán érdemes mindent megtenni, hogy a felszínen maradjon. Mint a viccben, ismeri? "Valóban nem lehet futócipőben elmenekülni az oroszlán elől. De nem is kell, elég csak gyorsabbnak lenni azoknál, akik cipő nélkül futnak előle..."

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

Vajon 2013 az Ön éve lesz? - § Adóegyetem 2013 §

2012.10.03. 16:02téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértőverseny

Csökkenő árbevétel, ügyfelek fogyatkozása, behajthatatlan követelések jellemzik a pénzügyi-számviteli szakmát a legfrissebb felmérésünk szerint. Nem is csoda, hiszen szűkül a piac, erősödik a verseny!

Vajon mit tehetünk egy ilyen helyzetben? Nincs instant megoldás, nincs varázspirula. Olyan harapófogó ez, amely szorításából csak az kerülhet ki megerősödve, aki hosszútávon és minőségben gondolkodik! Az ilyen elkötelezett szakemberek számára és a különleges válsághelyzethez igazodva, hasznos extrákkal bővítettük az idén 21 éves ADÓEGYETEM konferenciasorozatunkat. Így Ön olyan előnyhöz juthat, amellyel lekörözheti más, fapados konferenciákon felkészülő kollégáit!

Jelentkezzen most, mert amennyiben 2012. október 24-ig beküldi jelentkezését több kedvezmény közül is választhat!

Az § Adóegyetem 2013 § helyszínei időrendi sorrendben:

• Pécs - 2012. november 27.-28.
• Nagykanizsa - 2012. november 27.-28.
• Budapest I. - 2012. november 29.-30.
• Székesfehérvár - 2012. november 29.-30.
• Debrecen - 2012. december 3.-4.
• Miskolc - 2012. december 3.-4.
• Budapest II. - 2012. december 6.-7.
• Szolnok - 2012. december 6.-7.
• Győr - 2012. december 10.-11.
• Kecskemét - 2012. december 13.-14.
• Szeged - 2012. december 13.-14.
• Budapest III. - 2013. január 15.-16.

Részletes tematikát, az egyes helyszínek előadóinak névsorát és kedvezményeinket megtalálja a fenti konferencia helyszín nevére kattintva.

További információkat a 1/473-1039-es telefonszámon és a konferencia@penta.hu e-mail címen kérhet.

Jelentkezzen most, éljen a kedvezményeinkkel!

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Dr. Csátaljay Zsuzsanna: Belföldi összesítő jelentés

2012.10.02. 09:39téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő belföldi összesítő jelentésre (Jelentés) vonatkozó első szabályozás 2011. novemberében jelent meg az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.évi CLVI. törvény 296.§ 6) bekezdésében. Az első változat azonban módosításra, kiegészítésre került. Végül az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény (Aet.) 69.§ bekezdése alapján, 2013. január 1-jétől az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénybe (Art) iktatott 31/B § tartalmazza a belföldi összesítő jelentés végleges és részletes szabályait. Hírlevelünk nemcsak a jogi szabályozást ismerteti, hanem gyakorlati tanácsokat is tartalmaz a jelentés analitikájának összeállítására való felkészülésben dr. Csátaljay Zsuzsanna adószakértő előadása alapján.

Általános szabályok

2013. január 1-jétől minden 2 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó áthárított általános forgalmi adót tartalmazó termékértékesítési, szolgáltatásnyújtási számláról a kibocsátónak, továbbá minden ezen összeg szerinti levonható adót tartalmazó, termékbeszerzési vagy szolgáltatás igénybevételi számláról a befogadónak kötelező összesítő jelentést adnia számla szerinti bontásban.

A Jelentés az áfa-bevallás mellékletét képezi, így ez, az áfa-bevallás gyakoriságának megfelelően kerül benyújtásra.

A Jelentésben fel kell tüntetni a számlaszámot, eladó és vevő adószámát, az ügylet teljesítési időpontját, az adó alapját, az áthárított adó összegét számlaszintű bontásban.

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Dr. Honyek Péter: Személyi jövedelemadózási kérdések a telephelynél

2012.09.22. 11:14téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

Az előző hírlevél a telephelynek betudható társasági adóköteles nyereség megállapításának módjával foglalkozott. Ami igaz a nyereség megállapítására vonatkozó jogszabályokra, vagyis, hogy a magyar jogszabályok és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények (adóegyezmény) megalkotásakor és értelmezésekor az OECD rendelkezései az irányadóak, az igaz a személyi jövedelemadó szabályozás telephellyel kapcsolatos rendelkezéseire is. Ezeket a rendelkezéseket foglaljuk össze Dr. Honyek Péter NGM - Jövedelem- és Forgalmi Adók Főosztály osztályvezetőjének előadása alapján.

Szja tv. és az adóegyezmények

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére és a jövedelemmel kapcsolatos adókötelezettségre terjed ki. Határon átnyúló tevékenység végzésekor, annak megállapításához, hogy a magánszemély jövedelme, mely tagállamban adóköteles, az adott országgal kötött adóegyezményt, amennyiben létezik ilyen, is figyelembe kell venni.

Első lépésként meg kell határozni a magánszemély illetőségét. Második lépés pedig annak eldöntése, hogy a tevékenységből származó jövedelem az adóegyezmény szerint milyen jövedelemtípusba tartozik. A besorolás alapján az egyezmény és a hazai szabályozás figyelembevételével lehet az adókötelezettséget megállapítani. Az adókötelezettség megállapításához, mind a hazai, mind a nemzetközi szabályozás szerint szükséges a telephely meglétének vizsgálata.

Magánszemélyek jövedelme

A magánszemélyek jövedelmének adóztatásával, amennyiben munkaviszonyban végzik tevékenységüket, az OECD Modellegyezmény 15. cikk foglalkozik, nem önálló munka címen. Főszabályként a munkaviszonyból származó jövedelem ott adóztatható, ahol a munkát végzik. Az illetőség szerinti államot illeti meg azonban az adóztatás joga, ha következő hármas feltétel fennáll: a külföldi tartózkodás időtartama nem haladja meg a 183 napot, a térítés nem a külföldi munkáltatót vagy nem a belföldi munkáltató külföldi telephelyét terheli. Ha tehát a magánszemély a külföldi telephely részére végez munkát, jövedelme akkor is a külföldi államban adóztatható, ha külföldi tartózkodása csak néhány nap.

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

Több mint félezer könyvelő, adótanácsadó és bérszámfejtő a szakmai versenyeken

2012.08.23. 09:59téma:Konferenciacímkék:adótanácsadóbérügyintézőkonferenciamérlegképes könyvelőverseny

A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja támogatásával júniustól novemberig megszervezésre kerülő szakmai versenyekre regisztrált szakemberek száma meghaladta a fél ezret. Az év végéig tartó „nagy megmérettetés” első eredményei most mindenki számára megismerhetőek.

Szinte az egész pénzügyi-számviteli szakmát megmozgató felmérés kezdődött el idén májusban. Az Év Könyvelője, az Év Adótanácsadója és az Év Bérszámfejtője címekre pályázó szakemberek az első fordulóban egy rövid tesztet töltenek ki, majd a legjobbak decemberben egy második fordulóban is részt vesznek.

„A tantermeinkben eddig lebonyolított első fordulós tesztekre a jelentkezők nagy száma mutatja, hogy pozitívan fogadta a pénzügyi-számviteli szakma ezt a megmérettetést” – mondta el Dr. Herich Györgyné, a versenyek megszervezéséért felelős cég oktatási igazgatója. „Év végéig összesen 1.500-2.000 jelentkezőre számítunk, ami már reprezentatív mintaként szolgálhat a három szakma felkészültségét illetően.”

Az alábbiakban összegezzük a verseny jelenlegi állását.

TOP 5 VÁROS – A KÖNYVELŐK TELJESÍTMÉNYE ALAPJÁN

1. Nyíregyháza - 62,22 %
2. Szolnok - 51,52 %
3. Budapest - 48,23 %
4. Szekszárd - 48 %
5. Debrecen - 47,41 %

TOP 5 KIEMELKEDŐEN JÓ TERÜLET – A KÖNYVELŐK TELJESÍTMÉNYE ALAPJÁN

1. Számviteli alapelvek - 97 %
2. SZJA előleg - 84 %
3. Külföldi kiküldetés - 72 %
4. Egyéb bevételek könyvelése - 55 %
5. Önellenőrzés - 54 %

TOP 5 GYENGE TERÜLET – A KÖNYVELŐK TELJESÍTMÉNYE ALAPJÁN

1. Értékpapírok ismerete - 22 %
2. EVA - 22 %
3. Árfolyam különbözet könyvelése - 26 %
4. Készletek könyvelése - 28 %
5. Kiegészítő melléklet tartalma - 29 %

TOP 5 KIEMELKEDŐEN JÓ TERÜLET – Az ADÓTANÁCSADÓK/ADÓSZAKÉRTŐK TELJESÍTMÉNYE ALAPJÁN

1. Telephelyek adózása - 92 %
2. Fordított adózás szabályozása - 88 %
3. Láncértékesítés adózása - 83 %
4. Modellegyezmények szerkezete - 82 %
5. Alultőkésítés szabályozása - 79 %

TOP 5 GYENGE TERÜLET – Az ADÓTANÁCSADÓK/ADÓSZAKÉRTŐK TELJESÍTMÉNYE ALAPJÁN

1. Látvány-csapatsportok támogatása - 16 %
2. Szociálpolitikai egyezmények - 24 %
3. EU adózási döntéshozatal - 27 %
4. Határon átnyúló osztalékfizetés - 29 %
5. Eltartotti kedvezmények - 37 %

A versenyeken résztvevők nem csak a problémás területekre rávilágító szakmai kérdésekből tanulhatnak, hanem a legjobbak értékes nyereményekre is számíthatnak. A versenyekkel kapcsolatban további információ az alábbi oldalakon található:

• Az Év Könyvelője 2012
• Az Év Adótanácsadója 2012
• Az Év Bérszámfejtője

Szóljon hozzá!

Keresik az Év Adótanácsadóját, az Év Könyvelőjét és az Év Bérszámfejtőjét 2.!

2012.07.20. 13:25téma:Konferenciacímkék:adótanácsadóbérügyintézőkonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzéstb szakelőadótb ügyintézőverseny

Egyre többen "veszik fel a kesztyűt"

A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete, a Könyvvizsgálói Kamara, a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja, a PENTA UNIÓ Zrt. és további 16 könyvelő-bérszámfejtő szoftverfejlesztő 2012. tavaszán meghirdette az „Az Év Könyvelője/Könyvelőirodája”, az „Az Év Adótanácsadója” és az "Az Év Bérszámfejtője" címeket. Céljuk, hogy a szakma kiválóságainak kiválasztásán keresztül összekovácsolják a pénzügyi-számviteli szakmát!

Nem könnyű a teszt, de megéri megírni!

Az egy hónappal ezelőtti beszámolónk után büszkén jelenthetjük, hogy eddig közel fél ezer szakember jelentkezett a versenyekre és közel 300 fő már ki is töltötte az első forduló tesztsorait. Közülük 69 fő már biztosan kiteheti irodája falára a szakmai verseny exkluzív oklevelét! A kitöltők átlagosan 53 %-os eredményt értek el. A látszólagos közepes teljesítmény nem meglepő, hiszen a teszt célja, hogy izgalmas, különleges és problémás területekre világítson rá. Büszkén mondhatjuk, hogy a legjobb eredmény továbbra is 96 %!

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Dr. Futó Gábor: Az új Munka törvénykönyvével kapcsolatos járulékfizetési szabályváltozások

2012.07.17. 14:31téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

A 2012. július 1-jével hatályba lépő, a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény (új Mt.), változásokat hoz a társadalombiztosítással összefüggésben. A változások egy részét, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény tartalmazza (Mth.). A hírlevél a legfontosabb változásokat mutatja be, Dr Futó Gábor Budapest Főváros Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság főtanácsosának előadása alapján.

Több munkáltató által létesített munkaviszony

Az új Mt. 195. §-a bevezeti a több munkáltató által létesített munkaviszony jogintézményét. Az új típusú jogviszonyban a munkaszerződésben meghatározott munkáltató teljesíti a munkabér-fizetési kötelezettséget, de a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban a munkáltatók egyetemlegesen felelnek.

Az új munkaviszony bevezetése kapcsán a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4.§ a) pontja és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16.§ 4) bekezdése kiegészítésre kerül. A kiegészítés alapján, a munkáltatók által írásban kijelölt munkáltató minősül foglalkoztatónak, így ő köteles a munkaviszonyból eredő adók és járulékfizetési kötelezettségek teljesítésére. Kijelölés hiányában, a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető az adókötelezettség teljesítésére és bírságolható a kötelezettség elmulasztásáért.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3.§ 14. pontja szintén módosul. A módosítás alapján, hasonlóan a munkaerő-kölcsönzéshez, a több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén is, a munkáltatók által nyújtott juttatások értékét együttesen kell figyelembe venni a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok alkalmazásánál.

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Kanyó Lóránt: Telekadó 2012

2012.06.22. 11:43téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

2012. május 15-től a Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) két ponton módosult. Egyrészt mentes lett az építményadó alól a háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség. Másrészt pedig a 2012. január 1-jétől hatályba lépett jelentős telekadó-változásokon túlmenően kismértékben változott a telek fogalma is.

A májusi módosítás kapcsán, jelen hírlevelünkben a telek fogalmának változása mellett, a Htv. 2012. január 1-jétől életbe lépő, telekadót érintő módosításait mutatjuk be Kanyó Lóránt NGM főosztályvezető-helyettes előadása alapján.

Telek fogalma

2012. május 15-től a Htv. szerinti telek fogalmába beletartozik és így telekadó fizetési kötelezettség is vonatkozhat a repülőtér szilárd burkolatú mozgási területére és annak biztonsági sávjára. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (1999. évi XLIII. tv.) temető fogalma alá tartozó földterület viszont kikerült a telekadó hatálya alól.

Adókötelezettség

2011. december 31-éig a telekadó fizetési kötelezettség az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet után állt fenn. Ez azt jelentette, hogy csak belterületi telkekre és csak azon földrészletre vonatkozhatott telekadó, amelyen épület vagy építmény egyáltalán nem állt. Az építmény fogalmába tartozott minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre így pl. az út, bebetonozott terület.

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

Keresik az Év Adótanácsadóját és az Év Könyvelőjét!

2012.06.14. 17:13téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzés

Már több mint háromszázan neveztek a címre

A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete, a Könyvvizsgálói Kamara, a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja, a PENTA UNIÓ Zrt. és további 16 könyvelő-bérszámfejtő szoftverfejlesztő 2012. tavaszán meghirdette az „Az Év Könyvelője/Könyvelőirodája”és az „Az Év Adótanácsadója” címeket. Céljuk, hogy a szakma kiválóságainak kiválasztásán keresztül összekovácsolják a pénzügyi-számviteli szakmát!

Nem könnyű a teszt, de megéri megírni!

Eddig közel 150 fő töltötte már ki a szakmai kompetenciákat mérő első fordulós tesztsorokat. Közülük 24 fő már biztosan kiteheti irodája falára a szakmai verseny exkluzív oklevelét! A kitöltők átlagosan 57,8 %-os eredményt értek el. A látszólagos közepes teljesítmény nem csoda, hiszen a teszt célja, hogy izgalmas, különleges és problémás területekre világítson rá. Büszkén mondhatjuk, hogy a legjobb eredmény eddig a 96 %!

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Dr. Farkas Alexandra: Devizás ügyletek kezelése áfa szempontból

2012.05.31. 10:21téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzés

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) más elveken határozza meg a devizás ügyletek kezelését. Számviteli szempontból az a cél, hogy egy gazdasági esemény a számviteli elveknek megfelelően kerüljön kimutatásra. Áfa szempontból, az államháztartás felé történő elszámoláshoz szükséges megfelelő forint árfolyam meghatározása fontos. Hírlevelünkben, az Áfa tv. devizás ügyletek kezelésére vonatkozó legfontosabb szabályait mutatjuk be.

Áfa szempontból akkor minősül devizásnak egy ügylet, ha a felek kifejezetten devizában állapodnak meg. Ekkor, az ügylet ellenértéke devizában fix, és a forintérték a deviza árfolyamától függ.

Devizás megállapodás esetén devizás számlát kell kibocsátani. A devizás számlán az adóalapot devizában, az adóösszeget devizában és forintban is fel kell tüntetni. Az árfolyam megjelenítése nem kötelező.

Forintosításkor az MNB vagy bármely, belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyzett árfolyama alkalmazható. Az MNB árfolyam választásakor, az adóalanynak bejelentési kötelezettsége van a NAV felé. A bejelentést az első számla kibocsátása előtt, vagy ha már bocsátott ki devizás számlát, akkor december 31-éig teheti meg. Az utóbbi esetben, a választása a követő év január 1-jétől hatályos. Az MNB árfolyam alkalmazásától, az adóalany, a választást követő két évig nem térhet el.

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Siegler Zsófia: Transzferár 2012. 2011. évi nyilvántartást érintő változások.

2012.05.24. 08:07téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzés

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.)18.§ tartalmazza a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításának szabályait. Az adóalanyt az alkalmazott árak alátámasztásával kapcsolatban nyilvántartási kötelezettség is terheli, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendeletben (PM Rendelet) meghatározott módon.

A PM Rendelet 2012. január 1-jén több ponton is módosult. A módosítások a 2011. évről készített nyilvántartásra is alkalmazhatóak, amennyiben a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint 2012. január 1-je.

Hírlevelünkben a PM rendelet legfontosabb módosításait és a transzferár szabályozást érintő egyéb változásokat foglaljuk össze, Siegler Zsófia, a BDO Magyarország Tanácsadó Kft. senior managerének előadása alapján.

PM Rendelet

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Veres Ibolya: Civil szervezetek működése és gazdálkodása II. Civil szervezetek támogatásának szabályai.

2012.05.17. 12:45téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

Előző hírlevelünkben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) legfontosabb rendelkezéseit foglaltuk össze. Mostani hírlevelünk a civil szervezetek támogatására vonatkozó szabályokat tartalmazza, Veres Ibolya okleveles adószakértő előadása alapján.

Adomány

2012. január 1-jétől a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. (Tao tv.) újra tartalmazza az adomány fogalmát. A Tao tv. 4.§ 1/a pontja alapján adomány, a közhasznú szervezet közhasznú tevékenységére, egyház részére, a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

Az adományon belül tartós adomány a Civil tv. 2.§ 27 pontja szerint csak pénzbeli támogatás vagy értékpapír lehet. A tartós adományt kizárólag írásos szerződés alapján lehet nyújtani, a szerződéskötés évében és az azt követő legalább három évben, azonos vagy növekvő összegben.

A Tao tv. 3. számú melléklet B) fejezet 17. pontja alapján, az adomány az adományozónál elismert költség, ráfordítás, amennyiben az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással. Az igazolásnak tartalmaznia kell a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt. 2012. január 1-jétől, tehát adomány esetében a nyilatkozatnak nem kell tartalmaznia azt, hogy az adományban részesülő eredménye az adott adóévében az adomány következtében elszámolt bevétel nélkül nem lenne negatív.

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Veres Ibolya: Civil szervezetek működése és gazdálkodása. A 2011. évi beszámoló.

2012.05.10. 09:42téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

2012. január 1-jén hatályba lépő az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) alapjaiban reformálta meg a nonprofit szektort. Jelen hírlevelünkben az új Civil tv. legfontosabb rendelkezéseit foglaljuk össze, Veres Ibolya okleveles adószakértő előadása alapján, különös tekintettel a 2011-es beszámoló közzétételének szabályaira. Jövő heti hírlevelünkben pedig a civil szervezetek támogatására, a támogatások igazolására és a kapcsolódó adókedvezményekre vonatkozó változásokat ismertetjük.

Nyilvántartásba vétel

A Civil tv. értelmében, 2012. január 1-jétől civil szervezetnek a civil társaság, az alapítvány illetve a párt kivételével, az egyesület minősül. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény alapján (Bírósági nyilvántartásról szóló tv.) a szervezetet a székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. Az egyablakos rendszer keretein belül az Országos Bírósági Hivatal (OBH) irányítja az adatokat a KSH-hoz és a NAV-hoz is, mely szervezetek által kiadott adatok automatikusan megjelennek a bírósági nyilvántartásban. 2012.06.30-tól kezdve az elektronikus útra kötelezett civil szervezetek esetén, a kérelmet elektronikus úton kell beadni. Ide tartozik többek között a közhasznú szervezetnek a közhasznúvá minősítési kérelme. A nem közhasznú szervezetek kérelmüket papír alapon vagy elektronikus úton is benyújthatják. A bíróságon korábban bejegyzett szervezet működhet tovább, ismételt bejegyzésre nincs szükség!

Közhasznú státusz

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

Telephely-fióktelep adózása - a NAV is érdeklődik

2012.05.03. 15:10téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzés

Vértezze fel magát a telephely-fióktelep adózása témakörben, kössön új ismeretségeket, szerezzen új hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatokat!

A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum közös szervezésében 2012. június 7-8-án ismételten megrendezésre kerül az Adózás Európában - VI. Nemzetközi Adókonferencia

A konferencián - mint minden évben - idén is egy, a szakma egészét érintő "fehér foltot" vehet górcső alá a téma specialistáival. A vállalkozás és a telephely kapcsolata számos adókockázatot és egyben adótervezési lehetőséget is jelent Önnek, vesézze ki a veszélyeket és profitáljon a lehetőségekből!

Minden, amit a Telephely - fióktelep adózásáról tudnia kell!

A konferencián első kézből kaphat meg minden szükséges információt a belföldi és külföldi telephely alapításával, működtetésével, megszüntetésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekről, valamennyi érintett adónem szempontjából. Megismerheti a legvitatottabb területeket, a bírósági, az ellenőrzési és az adózói gyakorlatot, az adótervezési lehetőségeket, valamint az országonkénti sajátosságokat is.

Mi változott a környező országok adózásában?

A pódiumbeszélgetés során a külföldi kollégáktól közvetlenül szerezhet naprakész információt a környező országok adórendszerében életbe lépett változásokról, azok értékeléséről! Többhetes kutatás helyett néhány óra alatt képbe hozzuk, ötleteket adunk és kapcsolatot ajánlunk!

A témakört a NAV is fontosnak tartja!

A téma aktualitását jelezheti, hogy a NAV is több tucat munkatársát regisztrálta be a konferenciára.

Ne hagyja otthon a névjegykártyáit!

Kössön hasznos ismeretségeket, szerezzen új hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatokat, ne felejtse otthon a névjegykártyáit! Bármikor jól jöhet egy magyarul beszélő osztrák, ciprusi, szlovák, cseh, horvát, román vagy éppen szerb kolléga.

Jelentkezzen most! » www.AdozasEuropaban.hu

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Széll Zoltánné: A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményt érintő változások

2012.05.02. 15:14téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzés

A Magyar Közlöny 41. számában megjelent az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXI. törvény (MK 41. sz.). A törvény többek között pontosítja, illetve módosítja a szociális hozzájárulási adóból (Szocho) igénybe vehető adókedvezménnyel kapcsolatos szabályozást is. Hírlevelünkben a legfontosabb változásokra hívjuk fel a figyelmet Széll Zoltánné előadása alapján.

Bruttó munkabér

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Szocho tv.) szerint a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény alapja a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér. A 2012. április 7-én hatályba lépő 2012. évi XXII. törvényben a jogalkotó kimondja, hogy a szociális hozzájárulási adó tekintetében a bruttó munkabért a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (Számviteli tv.) foglaltak alkalmazásával - különös tekintettel a 79.§ (2) bekezdésben szereplő bérköltség definíciójára - kell meghatározni.

A Számviteli tv. szerint a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés személyi jellegű egyéb kifizetés, azaz nem része a bérköltségnek, így nem minősül munkabérnek, tehát az adókedvezmény alapjába sem tartozik bele.

Fontos, hogy az adókedvezmény alapja és a szociális hozzájárulási adó alapja nem azonos! A fent felsorolt díjazások egy része (például a betegszabadság idejére kifizetett távolléti díj) az adó alapjába beletartozik, ugyanakkor az adókedvezmény alapjába nem.

Részkedvezmény

2012. január 1-jére visszamenőleg hatályos változás, hogy akkor is igénybe vehető az adókedvezmény, ha a munkavállaló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonya nem áll fenn egész hónapban.

Ebben az esetben, meg kell határozni azt az összeget, amely a munkavállalót teljes havi munkaviszony esetén megilletné (a továbbiakban: teljes havi jövedelem). Az igénybe vehető részkedvezményt úgy kell kiszámítani, hogy a teljes havi jövedelemre a Szocho tv. 460.§ (6) bekezdés szerint számított összeget meg kell szorozni a kifizetőnél a munkavállalóval fennálló jogviszonyára tekintettel keletkező adott havi adóalap és a teljes havi jövedelem hányadosával.

Munkaerő-kölcsönzési tevékenység

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Ácsné Molnár Judit: Innovációs járulék 2012

2012.04.11. 08:20téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelő

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (2011.évi CLVI.), 2012. január 1-jétől két jelentős módosítást hozott az innovációs járulék szabályozásában.

Egyrészt, azok a vállalkozások is az innovációs járulék alanyai lehetnek, melyek a korábbi besorolási szempontok szerint - kis- vagy mikrovállalkozásként - nem voltak adóalanyok, másrészt, megszűntek a járulék éves bruttó összegét csökkentő költséglevonási lehetőségek, így az innovációs járulék összegét semmilyen kedvezmény nem csökkenti.

Hírlevelünkben a 2012. január 1-jétől életbe lépett változásokról és az első alkalommal 2012. április 20-ig benyújtandó 1249 sz. bevallás szabályairól olvashatnak.

KKV besorolás változása

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (KTIA) adóalanyiságra vonatkozó szabálya nem változott. Továbbra sem tartozik a KTIA hatálya alá, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (KKV tv.) szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság.

A besorolás módja viszont változott! Továbbra is az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó, de a 2012-ben kezdődő üzleti év első napjára meghatározandó besorolásnál, a partnervállalkozás (25-50% közötti tőke vagy szavazati jog), illetve a kapcsolódó vállalkozás (50% feletti tőke vagy szavazati jog) adatait - illetve a KKV tv. egyéb rendelkezéseit - is figyelembe kell venni!

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

Az Év Adótanácsadója, Az Év Könyvelője, Az Év Bérszámfejtője, Az Év Könyvelőirodája

2012.04.04. 13:07téma:Mérlegképes továbbképzéscímkék:adótanácsadókonferenciamérlegképes továbbképzés

Vegyen részt egy izgalmas szakmai kvízjátékban! A Dr. Futó Gáborral és Dr. Sallai Csillával összeállított fifikás tesztünk megoldásával Önnek is sok izgalmas és problémás szakmai kérdésnél eshet le a tantusz! Érjen el legalább 60%-ot és oklevelet kap a szakma gurujától! Legyen Ön a legjobb és vállán fogja hordozni egy évig az egész szakma: sajtómegjelenések, jobb és több ügyfél, irigykedő konkurencia és nem utolsó sorban a 7.000.000 Ft összértékű szakmai nyereménycsomag! Kattintson a versenyekre a további részletekért!

• Az Év Bérszámfejtője
• Az Év Könyvelője
• Az Év Adótanácsadója
• Az Év Könyvelőirodája

Nincs ideje és pénzt sem ad "ilyenekre"?

Ugyan már! Egyszerűen csak jelentkezzen be bármely Pentás mérlegképes kötelezőre vagy konferenciára és a rendezvények alkalmával kitöltheti az első forduló izgalmas tesztjét! Legyen az első 2.000 nevezőben és átvállaljuk még a nevezési díját is!

Akik az első 2.000 nevező díjmentességét, az ajándékokat és a díjakat biztosítják: Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete; A Könyvelőiroda-Vezetők Klubja; Önadózó; BaBér, Infotéka; RLB, Penta Unió

További részletekért kattintson most a szakmai versenyekre és nevezzen!

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓ: Kelemen István: Bejelentés, kijelentkezés az új termékdíj rendszerben. Év végi készletek kezelése.

2012.04.02. 14:47téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelő

A 2012. január 1-től hatályos változások ellenére, a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos feladat, továbbra is kifejezetten pénzügyi, logisztikai feladat maradt. Nagyon kevés a kapcsolódási pont a tényleges termékdíj-fizetés és a vállalat valós környezetterhelése és hulladéktermelése között. A termékdíj tulajdonképpen egy adó, amelyet a termékforgalom alapján kell kiszámolni. Ennek megfelelően elsődlegesen a következő két új adójogszabály az irányadó minden kérdésben:

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (Termékdíj tv.).

343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról (Végrehajtási rendelet).

Az új Termékdíj tv és a Végrehajtási rendelet 2012. január 1-jén lépett hatályba, a régi idevonatkozó jogszabályok hatályukat vesztették. Az elmúlt év kötelezettségeinek bevallása, (utolsó negyedév) még a régi rendszer szerint, régi díjtételekkel, mentességgel történik, az újrahasználható csomagolószerek esetében 2012. február 25-ig. A január 1-jétől keletkezett kötelezettségekre az új jogszabályokat kell alkalmazni.

Az új rendszer bevezetése kapcsán két, szinte minden kötelezettet érintő gyakorlati problémával foglalkozunk hírlevelünkben. A bejelentés-kijelentkezés kérdéskörével és az év végi készletekre vonatkozó átmeneti szabályokkal.

Bejelentés, kijelentkezés

A jogalkotó döntése szerint mindenkinek, aki kötelezett maradt az új rendszer szerint is, be kell jelentkeznie 2012. április 20-ig, a KT12 BEJKE nyomtatvány BNY lapján (Kitöltési útmutató). A bejelentést nem csak elektronikus úton lehet megtenni.

A kötelezettek közül annak, aki a 2012. január elsejét megelőzően hatályos szabályok szerint is kötelezettnek minősült, és 2012-ben is kötelezett marad és egyéni hulladékkezelést választott, 2012-ben január 15-ig kellett bejelentést tennie a vámhatóságnál. A 2012. január 15-i határidő elmulasztása jogvesztő.

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓ: Lászlóné Szép Györgyi: Szakképzési hozzájárulás 2012

2012.03.24. 09:24téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzés

A szakképzési hozzájárulás rendszere 2012-ben teljesen más koncepcióban, teljesen más megközelítésben működik, mint az azt megelőző években. A két legfontosabb változás: az előleg bevallása havonta történik, és csak a gyakorlati képzéshez kapcsolódóan lehet a kötelezettséget csökkenteni. Saját dolgozói képzést és fejlesztési támogatást 2012-től már nem lehet elszámolni! A gyakorlati képzők normatív alapon számolhatnak el kötelezettség csökkentő tételeket a gyakorlati képzés esetében. Fontos változás, hogy 2012-től a gyakorlati képzéssel teljesítők is a NAV-hoz nyújtják be bevallásukat.

Hírlevelünkben a változásokat foglaljuk össze Lászlóné Szép Györgyi előadása alapján.

Szakképzési hozzájárulási kötelezettség alapja, bevallása

2012. január 1-jétől, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (új Szht), a szakképzési hozzájárulást szabályozó új jogszabály. A hozzájárulásra kötelezettek köre nem változott.

A szakképzési hozzájárulás mértéke 1,5 százalék, alapja a szociális hozzájárulási adó alapja, kivéve a tanulószerződéses tanulók juttatása. Tehát a 1208-as bevalláson figyelembe vett szociális hozzájárulási adó alapját kell csökkenteni a tanulószerződéses juttatások összegével. A hozzájárulásra kötelezett az így keletkezett havi hozzájárulási kötelezettség alap 1,5%-át, mint előleget - gyakorlati képzéssel történő teljesítés esetén a meghatározott normatívával csökkentve -, a 1212-es számú nyomtatványon, kizárólag elektronikus úton, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig köteles bevallani és megfizetni. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetéről szóló bevallás határideje: tárgyévet követő év február 25. Fontos, hogyha a 1208-as bevallás önellenőrzésre kerül, az automatikusan maga után vonja a 1212-es bevallás önellenőrzését is.

Szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható csökkentő tételek

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség csökkentés összegének meghatározására elsődlegesen irányadó jogszabály: a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Kormányrendelet (280/2011 Korm. rendelet).

A kötelezettséget csökkenteni kizárólag iskolarendszerű, államilag támogatott, gyakorlati képzés megszervezése esetén, normatív alapon lehet. Nem elszámolható az esti vagy levelező képzések és a felnőttképzés támogatása! Fontos az államilag finanszírozott státusz ellenőrzése a hallgatók esetében!

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Ácsné Molnár Judit: Társasági adóbevallás 2011

2012.03.09. 15:55téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

2011. évre vonatkozóan a társasági adóbevallás formája nem változott jelentősen. A 1129 számú bevallásban, az adózás előtti eredményből kiindulva, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (Tao tv.) meghatározott növelő és csökkentő tételek alkalmazásával kerül meghatározásra az adóalap. Hírlevelünkben a legfontosabb, a 1129-es bevallásban alkalmazandó adóalap korrekciós tételeket mutatjuk be.

A követelésekhez kapcsolódóan több korrekciós tétel is szerepel a Tao tv-ben. Fontos, hogy a csökkentő tételek között szereplő behajthatatlan követelés meghatározása 2010-től kibővült. A követelés minősítésekor egyrészt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) definícióját lehet alkalmazni, illetve az adózó dönthet a Tao tv. 4.§. 4/a bekezdésben megfogalmazott adójogi minősítés alkalmazása mellett is. Mindkét esetben, a behajthatatlan követelés maximum az elszámolt értékvesztés összegéig csökkentheti az adózás előtti eredményt.

Szintén csökkentő tétel a fejlesztési tartalék összege, legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint erejéig. A fejlesztési tartalékot a Számviteli tv. szerinti beruházásra lehet felhasználni. A 2005-2008-ban képzett fejlesztési tartalék a követő hat adóévben, míg a 2009-től képzett fejlesztési tartalék a követő négy adóévben használható fel. Így a 2005-ben képzett fejlesztési tartalékot legkésőbb 2011-ben fel kellett használni, különben az adózó a 2005-ben hatályos adómérték és késedelmi pótlék fizetésével sújtható. 2012. év pedig a 2006-ban képzett fejlesztési tartalék felhasználásának utolsó lehetősége!

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Puskelyné Király Ágnes: Cafetéria

2012.03.02. 08:29téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

Köznapi nyelven cafetériának a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) béren kívüli juttatásait nevezzük. A cafetéria pedig ennél sokkal több. Gyakorlatilag, a cég döntésétől függően bármilyen juttatás ide kerülhet.

Hírlevelünkben a cafetériába tartozó lehetséges juttatásokat és az azokat érintő 2012-es változásokat mutatjuk be.

Adózási szempontból három csoportra érdemes bontani a cafetéria csomagot: adómentes juttatások, béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások.

Adómentes juttatások

Változatlanul ide tartozik a távolsági bérlet kiegészítés, vagyis a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) szerinti kötelező 86%-os költségtérítésén felül adott 14%-os kiegészítés. Adómentesen adható továbbá, a cég saját tulajdonában álló számítógép használata, sportesemény belépő 50.000 Ft/év és lakáscélú támogatás 5 millió forint/5 év erejéig.

Új elem, hogy a kockázati életbiztosítások mellett a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset-és betegbiztosítás is bekerült az adómentes körbe.

Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatások köréből január 1-től kikerült az étkezési utalvány és az internet szolgáltatás, az üdülési csekk pedig már 2011. október 1-től nem kedvezményes juttatás.

Bevezetésre került viszont a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott Erzsébet utalvány, havi 5.000 Ft-os értékig. Az utalvány 2012-ben mind fogyasztásra kész étel, mind melegétel vásárlására felhasználható. 2013-tól a tervek szerint csak fogyasztásra kész étel vásárlására szolgál majd. Fontos, hogy az 5.000 Ft-os korlát havi szinten értendő, de az utalvány utólag is kiadható. Így a januárban kiszállításra nem került Erzsébet utalványok februárban, a februári utalvánnyal együttesen, 10.000 Ft értékben is kiadhatók, és ebben az esetben a februári bevallásban szerepelnek.

Étkezés támogatása történhet még munkahelyi étkeztetés keretében is havi 12.500 Ft értékig. Ezt a cég telephelyén üzemelő étkezőhelyen lehet biztosítani. A leggyakoribb megoldás a beléptető kártyás rendszer alkalmazása, elektronikus utalvány illetve ebédjegy kiosztása.

Az étkezés támogatására harmadik elemként, az Erzsébet utalvány és a munkahelyi étkeztetés mellett, azzal egyidejűleg, a Széchényi Pihenőkártya (SZÉP Kártya) is használható.

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓ: Botka Erika: Év végi zárás

2012.02.28. 08:59téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

2011-es év bővelkedett törvénymódosításokban. A nyugdíjrendszer, a végtörlesztésekhez adott támogatások átalakítása és maga a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 2012. január 1-jével hatályba lépő módosítása is hatással van, illetve a vállalkozó döntése alapján hatással lehet a 2011. év zárására. A törvénymódosítások mellett, a forint tavalyi erős árfolyam ingadozása is nagymértékben befolyásolja a devizás és forintalapú devizás ügyletek év végi értékelését.

Botka Erika előadása alapján szerkesztett hírlevelünkben a devizás ügyletek értékelésekor felmerülő buktatókra illetve a törvénymódosítások kapcsán megjelenő feladatokra és választási lehetőségekre hívjuk fel figyelmét.

2011-es szabály szerint a devizás és a devizalapú forintos ügyleteket kötelező év végén átértékelni. Befektetett eszközök közül a részesedések és az értékpapírok sorolhatók ide. A részesedést, a cégbíróságon devizában jegyzett tőke devizanemében, az értékpapírokat pedig a névérték devizanemében kell értékelni.

Devizás kötelezettség és vevőkövetelés esetén, a számlán szereplő összeg devizaneme adja meg az értékelés alapját. Fontos, ha értékvesztést számolunk a követelésre, először az értékvesztést kell elszámolni a követelés árfolyamán és csak utána szabad átértékelni magát a követelést és az értékvesztést is, év végi árfolyamon!

Devizaalapú forintos ügyletek közé jellemzően a bankhitelek és a pénzügyi lízingek tartozhatnak. A devizaalapú forintos szerződések alapján forintban kiállított számlák nem! Az átértékelést mindkét esetben a számviteli! politikában rögzített árfolyamon kell végrehajtani.

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓ: Zsarnóci Csaba: Bérkompenzáció

2012.02.21. 10:31téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőmérlegképes továbbképzésokleveles adószakértő

A 2012. január 1-től hatályba lépő adóváltozások, úgymint az adójóváírás megszüntetése, a munkavállalói egészségbiztosítási járulék emelése és a szuperbruttósítás rendszerének megváltoztatása miatt, ellentételezés nélkül, a bruttó 216 ezer forint jövedelem alatti kategóriákban nettó jövedelem veszteség keletkezett volna. A jogalkotó célja az elvárt béremelésről és az ehhez kapcsolódó adókedvezményről szóló jogszabályok megalkotásával az adóváltozásokból fakadó nettó jövedelem kiesés kompenzálása volt.

A kompenzálás valójában kétirányú: egyrészt a munkáltató kompenzálja a munkavállalót a nettó jövedelemcsökkenésért, másrészt az állam kompenzálja a munkáltatót a béremelésért.

Összesen 130 milliárd forintot terveztek a 2012-es költségvetési törvényben a versenyszféra kompenzációjára. Ebből kb. 20-21 milliárdot a várhatóan márciusban megjelenő pályázati rendszeren keresztül lehet igényelni, 100-110 milliárd forintot pedig adókedvezmény formájában nyújtja a költségvetés.

A versenyszférában, a közszférában dolgozó és a terhességi gyermekágyi segélyen vagy gyermekgondozási segélyen lévő adóalanyok számára külön-külön szabályozások születtek az elvárt béremelésről.

Hírlevelünkben a versenyszférára érvényes szabályozást ismertetjük Zsarnóci Csaba előadása alapján.

Első videónkban Zsarnóci Csaba ismerteti az elvárt béremeléshez kapcsolódó adókedvezmény igénybevételének 2013-ban érvényes feltételeit. Második videónkban pedig a részmunkaidős foglalkoztatottakra alkalmazandó elvárt béremelés kiszámításának módjáról beszél.

Elvárt béremelés

A munkabérek nettó értékének megőrzéshez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII.22.) Kormányrendelet (Kormányrendelet) határozza meg az elvárt béremelés végrehajtásának módját. 2011-ben átlagos havi 216 805 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt béremelés, az értékhatár alatti fizetésekhez kapcsolódó elvárt béremelés mértékét pedig az 1.sz melléklet tartalmazza. Fontos, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés beleszámít az elvárt béremelésbe.

A béremelés a 2011. november 1. és december 31-e közötti időszak bármely napján az adott munkáltatóval (vagy belföldi kapcsolt vállalkozásával) munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki (folyamatosan foglalkoztatottak). A terhességi gyermekágyi segélyen, gyesen és a gyeden lévőkre is érvényes a béremelési előírás.

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Dr. Sztanó Imre: A beszámoló készítésére, eszközök értékelésére és a leltározási kötelezettségre vonatkozó változások 2012-ben

2012.02.09. 14:07téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjatovábbképzés

A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 2000. 01. 01-jén lépett hatályba és az elmúlt 12 évben több mint 500 helyen módosították. 2012-re is legalább 50 helyen változott a törvényszöveg. A számvitellel foglalkozó szakembereknek már nemcsak az adott év elején hatályba lépő változásokat kell mindig nyomon követni, hanem mint 2011-ben is, az évközi változásokhoz is alkalmazkodni kell.

A változások közül a 2012. január 19-i hírlevelünkben a mérlegképes könyvelők 2013-tól hatályba lépő új továbbképzési rendszerét mutattuk be. Jelenlegi hírlevelünkben a beszámoló készítésére, eszközök értékelésére és a leltározási kötelezettségre vonatkozó szabályok, 2012. január 1-én életbe lépett változásait foglaljuk össze.

Videónkon Dr. Sztanó Imre ismerteti a bizonylatok tartalmára, beazonosítására, és megőrzésére vonatkozó, a vállalkozók számára kedvező változásokat.

2012-től bővült az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások köre. Az anyavállalaton kívül, bármely konszolidálásba bevont vállalkozó készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a konszolidáláshoz szükséges információk előállítására és az anyavállalatnak való szolgáltatására továbbra is alkalmas a vállalkozó számviteli rendszere és a Számviteli tv. 9.§ (2) bekezdésében szereplő feltételeknek megfelel. A nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, valamint a tőzsdén megjelenő cégek továbbra is éves beszámoló készítésére kötelezettek.

Az éves beszámoló készítésére vonatkozó 4-es irányelv (660/78 EU Irányelv) előírásaihoz igazodva, változás történt a sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítés feltételrendszerében is. Sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítésére, továbbra is a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég jogosult. Új feltétel viszont, hogy a megelőző két évben az alábbi három mutatóból kettő a következő határértékeket nem haladhatja meg: - nettó árbevétel 130 millió, - mérlegfőösszeg az 65 millió, - foglalkoztatottak létszáma 10 fő.

2012. január 1-től a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a számviteli politikáját egyetlen, a beszámoló készítésével kapcsolatos döntéseket tartalmazó dokumentumként is elkészítheti. A beszámoló készítésekor alkalmazhatja a társasági adó megállapításánál figyelembe vett értékcsökkenési leírási kulcsokat.

Minden beszámolótípusra vonatkozik, hogy változott a beszámoló letétbe helyezésének határideje. Az új határidő, a régebbi 150, 180 nap helyett, mindig az adott hónap utolsó napja. Az éves, egyszerűsített éves beszámolóknál az 5. hónap utolsó napja, a konszolidáltnál a 6. hónap vége. Így a változás a letétbe helyezés határidejét összhangba hozta a társasági adóbevallás határidejével.

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Lászlóné Szép Györgyi: 2011. évi szakképzési hozzájárulás bevallásának szabályai

2012.02.06. 08:51téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes könyvelőokleveles adószakértő

2012. január 1-től a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvényben (Új Szht.) foglaltak szerint kell a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget teljesíteni. A 2011-es évről benyújtott bevallásra azonban a régi, 2011. december 31-ig hatályos szabályok érvényesek! Hírlevelünk Lászlóné Szép Györgyi előadása alapján foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat a 2011. évről benyújtandó bevallásról.

Videónkon a saját dolgozói képzés elszámolásának alapját jelentő szerződés és számla tartalmi és formai követelményeiről és kiemelten az áthúzódó képzések 2011-re eső költségeinek elszámolási szabályairól hallhatnak az előadótól.

A 2011. évi szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módja alapvetően attól függ, hogy a hozzájárulásra kötelezett szervez gyakorlati képzést vagy nem.

A nem gyakorlati képzéssel történő teljesítés esetén, a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 40%-a kötelezően az adóhatóságnak fizetendő, a 60% terhére pedig saját dolgozó képzési költségeit illetve fejlesztési támogatást lehet elszámolni. A 2011-ről szóló bevallásban csak azokat a fejlesztési támogatásokat lehet figyelembe venni, melyekről szóló szerződés dátuma és maga a pénzügyi teljesítés is legkésőbb 2011. december 31, illetve ha tárgyi eszközzel teljesítenek, akkor az átadás napja legkésőbb 2011. december 31. Saját dolgozó képzési költségeinek elszámolásánál a szolgáltatási szerződésben és számlában szereplő költségek könyvekben történő megjelenése számít, a december 31-ig történő utalás nem feltétel. Az adózó a 2011-es adóévről 2012. február 25-ig a 1101-es, NAV felé benyújtandó nyomtatványon tesz bevallást. A bevallással befizetési kötelezettség is jár a NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számlára.

A gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezettek, a hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolhatják a szakképzés közvetlen és közvetett költségeit és a saját dolgozó képzésének költségeit. A kötelezettség legalább 20%-át a Munkaerőpiaci Alap területi előirányzat-felhasználási keretszámlára kötelesek befizetni, emellett nyújthatnak fejlesztési megállapodás alapján támogatást is. A 2011-es adóévről szóló adatszolgáltatási, bevallási és elszámolási kötelezettségüket a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága felé 2012. február 25-ig kötelesek teljesíteni. A bevallást, az online kitöltő programmal együtt, a honlapról lehet letölteni (NIVE). Változás, hogy a bevallás benyújtásához regisztráció szükséges.

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Dr. Kovács Attila: Helyi adók, illetékek, gépjármű- és cégautóadó

2012.02.02. 14:26téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciaokleveles adószakértő

A helyi adótörvények alapelvei területén változást hozott, hogy azt az alapelvet, ami eddig a jogbiztonságot, tervezhetőséget biztosította, vagyis, hogy évközben az adózók terhét a rendeletek nem súlyosbíthatják, a Helyi adókról szóló törvény (Htv.) 3.§ (6) bekezdése - valószínűleg nem szándékoltan - felülírta, és hangsúlyozottan lehetővé teszi egyes adóknál az évközi bevezetést és hatálybalépést.

A helyi iparűzési adó léte, jelene, jövője, még a múltja is vitatott volt. 2008-ban az Európai Bíróság megállapította, hogy a Magyarországihoz hasonló iparűzési adó nem ellentétes egyetlen egy EU irányelvvel sem. Olaszországban, Franciaországban és Németországban is működik az iparűzési adónak megfelelő rendszer. Magyarországon kétségtelenül egy jelentősebb adóteher (több mint 500 milliárd Ft/év), mint a mára - külső és belső tényezők miatt - lecsökkent társasági adó. Jó hír, hogy 2012. január 1-től az iparűzési adó mértéke legalább nem emelkedik, csak az adóalap módosul.

A Htv-ben szereplő további adók vonatkozásában viszont jelentős változásokra kell felkészülnünk. Alábbi hírlevelünkben a helyi adók, illetve az illetékek, gépjármű-és cégautóadó terén bekövetkező legfontosabb változásokat ismertetjük.

Videónkon dr. Kovács Attila foglalja össze a Htv-ben meghatározott nonprofit szervezetekre és az egyéni vállalkozókra vonatkozó értékesítés nettó árbevételének fogalomváltozását.

A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (Htv.) szabályozott adómentes és feltételesen adómentes alanyi kör 2012. január 1-től változik. A feltétel nélküli mentességi körébe bekerült többek között az állam, önkormányzat, költségvetési szerv, egyház. A feltételesen adómentes személyi körbe tartozó egyesületek, alapítványok, köztestületek, közszolgáltató szervezetek szabályozásában változás, hogy ezen alanyok ingatlanai 2012-től csak akkor mentesek az építményadó fizetési kötelezettség alól, ha az ingatlant alaptevékenységük ellátása érdekében üzemeltetik. Jogszabály előkészítési hiba folytán, a személyi adómentes körbe tartozó szervezetek intézményei tulajdonába tartozó ingatlanok (pl. iskolák, eü. intézmények, stb.) kimaradtak, ezért adókötelessé váltak. További változás, hogy a közszolgáltató szervezetek fogalmából kikerülnek az ún. közmű szolgáltatók.

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

KONFERENCIA-ÖSSZEFOGLALÓ: Dr. Sztanó Imre: Mérlegképes könyvelők kötelező szakmai továbbképzésének változása 2013-tól (2012-ben még a szokásos módon kell teljesíteni a kötelezettséget!)

2012.01.19. 15:35téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjaokleveles adószakértő

A mérlegképes könyvelő szakma a regisztrált szakmák közé tartozik. A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) részletesen szabályozza, hogy milyen feltételek alapján lehet valaki regisztrált mérlegképes könyvelő. A szakmában dolgozóknak naprakész tudással kell rendelkezniük, hogy ügyfeleiknek magas színvonalú szolgáltatást tudjanak nyújtani. Ezért eddig is kötelező volt éves szinten szakmai továbbképzéseken részt venni. Az alábbiakban az új képzési rendszerről olvashatnak egy összefoglalót.

Videónkon pedig Dr. Sztanó Imre ismerteti, a 2014. január 1-től, az IFRS szerint összeállított összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő mérlegképes könyvelőre vagy könyvvizsgálóra vonatkozó feltételeket.

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002 Kormányrendelet (93/2002 Kormányrendelet), mely tartalmazza a regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező szakmai továbbképzésére vonatkozó szabályokat is, tervezett módosítása alapvetően változtatja meg a mérlegképes könyvelők továbbképzési rendszerét.

2013-tól átalakul a 2012-ben még 2 napos, 2x8 órás továbbképzés és a központi tematika is lazításra kerül; megjelennek a kreditpontok. 2013-tól a továbbképzési év január 1-től december 31-ig tart majd, mely alatt 16 kreditpontot kell gyűjteni. 2013-tól a 16 kreditpontból 8-nak kötelezően számviteli minősítésű kreditnek kell lenni. A fennmaradó 8 kreditet

- a mérlegképes könyvelési szakmához kapcsolódó egyéb (adó, TB, munkaügy, stb.) előadásokon való részvétellel (min. 4 kredit), - szakmai szervezeti tagsággal (max. 2 kredit), - egyes szakmai kiadványok olvasásával (max. 2 kredit) lehet összegyűjteni (1. ábra).

kattintson ide a folytatáshoz...

Szóljon hozzá!

Válasszon konferenciáink közül és szakmázzon a legjobbakkal!

2012.01.18. 16:08téma:Konferenciacímkék:adótanácsadókonferenciakönyvelőiroda-vezetők klubjamérlegképes továbbképzésokleveles adószakértőtovábbképzés

Ez nem fapados ajánlat, ez maga az első osztály:

• hozzáférhet a konferencia-videóhoz, ha újra szeretné nézni
• adótanácsadó által szerkesztett konferenciafüzetben, pdf. formátumban is megkapja az előadást
• a konferencia végén időt biztosítunk a kérdés-válaszokra
• kreditpontot biztosítunk az adótanácsadóknak, adószakértőknek, okleveles adószakértőknek és a könyvvizsgálóknak

Jelentkezzen még ma alábbi konferenciáinkra:

Bérkompenzáció és Cafeteria 2012-ben

Az új Környezetvédelmi termékdíj törvény

Az új Munka Törvénykönyve

ÁFA Mesterkurzus I. - Termékértékesítés az áfa rendszerében

Év végi zárás, beszámolókészítés, bevallások

Szakképzési hozzájárulás új szabályozása

Béren kívüli juttatások

Látvány-csapat sportok támogatása

Külföldiek belföldön, belföldiek külföldön történő munkavállalása

Devizás ügyletek kezelése az áfában és a számvitelben

ÁFA Mesterkurzus V. - Fuvarozás, szállítmányozás áfája

ÁFA Mesterkurzus II. - Szolgáltatások az áfa rendszerében

Nonprofit szervezetek adózása, számvitele

Transzferárak

ÁFA Mesterkurzus III. - Közösségen belüli és export-import ügyletek

A nyugdíjrendszer 2012-es változásai

ÁFA Mesterkurzus IV. - Számlázás, levonás, visszaigénylés

Helyszín: Penta Unió Oktatási Centrum, Budapest V., Sas utca 25.

További információért és a jelentkezéshez kattintson a kiválasztott konferenciára vagy hívjon minket a
06 1 473-1039-es telefonszámon!

Kattintson és tartson lépést a változásokkal!

Szóljon hozzá!