Dr. Gál István: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos jogi szabályok

2013. július 1-jétől megváltozott a pénzmosás elleni küzdelmet érintő két alapvető jogszabály. A korábbi Btk.-t (1978. évi IV. törvény) felváltotta Magyarország IV. Büntető Törvénykönyve, a 2012. évi C. törvény (Btk.), amely többek között önálló tényállásban szabályozza a terrorizmus finanszírozását. Jelentősen módosul továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.). E törvény módosított rendelkezései közül Dr. Gál István László PhD, dr. habil egyetemi docens (PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék) foglalja össze a legfontosabbakat.

 

A 2007. évi CXXXVI. törvény 32.§ (3) pontja előírja a könyvvizsgálói tevékenységet folytatók, a könyvviteli (könyvelői), adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenységet folytatók / szervezetek / társaságok számára, hogy az alkalmazottak részvételével speciális képzési programok szervezéséről gondoskodjon.

A továbbképzési kötelezettsége teljesítéséhez válassza a PENTA díjmentes online továbbképzését!

 

Fogalmi változások

Változik a Pmt. több értelmező rendelkezése. Néhány technikai változástól eltekintve a három legfontosabb a tényleges tulajdonos, az ügyfél és az üzleti kapcsolat fogalmának tervezett megváltoztatása. Ezek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem intézményrendszerének az alapfogalmai. A PEP (kiemelt közszereplő) fogalma is változik, de a változás inkább formai pontosításokat tartalmaz. Mindezen módosítások célja az, hogy a különféle szolgáltatók számára teljesen egyértelművé váljon, hogy kit, mikor kell átvilágítani. A tényleges tulajdonos fogalmának pontosítása pedig egy szemléletváltás egyik lépése: a törvénymódosítással a jogalkotó a nemzetközi tendenciáknak és elvárásoknak megfelelően abba az irányba tesz lépéseket, hogy az egyes tranzakciók mögött "megbújó" tényleges tulajdonos (bevett nemzetközi rövidítéssel: UBO) személye minél nagyobb bizonyossággal kiderüljön.

Ügyfél-átvilágítás

Változik, vagyis szigorodik az ügyfél-átvilágításra vonatkozó szabályozás is. A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében annak jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. Az azonosításkor a szolgáltató jogosult lesz a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult, továbbá a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okiratokról másolat készítésére. Ez ugyan nem kötelező, csak egy lehetőség, de eddig még a jogszabály nem rögzítette.

Változik a tényleges tulajdonos azonosítása is. Sokkal szigorúbb és részletesebb lett a szabályozás.

Új elemként épült be a 10. §-ba az üzleti kapcsolat megerősített eljárásban történő figyelemmel kísérése. Vagyis az ügyfél-átvilágítás második eleme, a monitoring is kétszintűvé válik: normál és megerősített.

Az egymással ténylegesen összefüggő tranzakciók kiszűrése érdekében gyakorlatilag azonosítást kell lefolytatni a 300.000 forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti tranzakciók esetében. (Ez várhatóan jelentős terhet ró majd a szolgáltatókra, főleg a bankokra és a takarékszövetkezetekre.)

Változik, vagyis szigorodik az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás is. Bekerül az egyszerűsített átvilágítás alanyai közé több új szereplő, például a helyi önkormányzat és a helyi önkormányzat költségvetési szerve is.

Új elem továbbá, hogy a kiemelt közszereplői nyilatkozatban az ügyfél, amennyiben PEP-nek nyilatkozza magát, köteles megjelölni a pénzeszközök forrását is.

A más szolgáltató által elvégzett átvilágítás elfogadásának a szabályozása is módosul, illetve kiegészül. Az ügyfél-átvilágítás kölcsönös elfogadásáról megállapodást lehet majd kötni, ebben rögzítve a feltételeket, amelyeknek a fennállása esetén az átvilágítást elvégző szolgáltató írásbeli kérés esetén haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató rendelkezésére bocsátani az átvilágítási adatokat.

Bejelentési kötelezettség változása

Változnak a bejelentésre vonatkozó szabályok is. A bejelentéshez mellékelni kell majd a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

Határidőt ír elő a Pmt. a módosítás szerint a kijelölt személy (pénzmosási felelős) nevének a bejelentésére. A szolgáltató tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kell majd a pénzmosási felelőst kijelölni és a nevét bejelenteni a NAV PEII-nek.

Új elem továbbá, hogy a szolgáltató köteles lesz az ügyleti megbízást felfüggeszteni, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság valamely ügyleti megbízással kapcsolatban írásbeli üzenet útján pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt vagy körülményt hoz a szolgáltató tudomására.

A beérkezett bejelentés kivizsgálására nyitva álló határidő egy illetve két munkanapról kettő és négy munkanapra bővül, ami az életszerűség érdekében tett módosítás. Ráadásul ezt a NAV PEII további 3 munkanappal meghosszabbíthatja majd.

NAV PEII feladatkörének bővülése

A Pmt. új 25/A §-ában megtalálható rendelkezései jelentősen bővítenék a NAV PEII lehetőségeit. A Pmt. által meghatározott bűncselekmények vonatkozásában a NAV PEI gyakorlatilag bármilyen hatóságtól bármilyen adatot igényelhet, amely a feladatának az ellátásához szükséges, illetve bármilyen adatot - ideértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is - közvetlen hozzáféréssel is átvehet a nyomozó hatóság adatbázisából. Kimondja majd a törvény, hogy NAV PEII jogosult önálló információcserét és együttműködést folytatni külföldi pénzügyi információs egységként működő hatósággal, valamint a feladatkörébe tartozóan képviseli Magyarországot a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében létrehozott nemzetközi szervezetekben és részt vesz azok munkájában.

A feladatköréhez rendelt statisztika készítésekor a NAV PEII a nyomozó hatóságokkal, Legfőbb Ügyészséggel és az Országos Bírósági Hivatallal együttműködve jár el az új módosítás hatályba lépésétől. Ez inkább ezen utóbbi szervek számára határoz meg plusz feladatokat.

Jelentősen bővül azon bűncselekmények köre, melyek üldözése céljából a NAV PEII felhasználhatja a bejelentésekből nyert adatokat, információkat. Az új bűncselekmények alapján a NAV PEII a bejelentésből nyert adatokat:

a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), a kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), a kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), a kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), a kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés (Btk. 189. §), az emberrablás (Btk. 190. §), az emberkereskedelem (Btk. 192. §), a kerítés (Btk. 200. §), a prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), a kitartottság (Btk. 202. §), a gyermekpornográfia (Btk. 204. §), a környezetkárosítás (Btk. 241. §), a természetkárosítás (Btk. 242-243. §), a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 248. §), a radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a vesztegetés (Btk. 290. §), a vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), a hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), a befolyás vásárlása (Btk. 298. §), a befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), embercsempészés (Btk. 353. §), a tiltott szerencsejáték szervezése (Btk. 360. §), illetve a Btk. XXXV-XLII. fejezetében meghatározott bűncselekmények felderítése céljából továbbíthatja nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az EUROPOL, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv részére a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében. További új elem, hogy az EUROPOL külön is nevesítve lett.

Mintaszabályzat felülvizsgálata

Végül új elem lesz a Pmt.-ben, hogy a felügyeleti szervek minden jogszabály módosítás után, de legalább kétévente kötelesek lesznek az általuk készített mintaszabályzatokat felülvizsgálni. Ennek alapján pedig a szolgáltatók is kötelesek lesznek a megfelelő módosításokat átvezetni a belső szabályzatukba.

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

...vagy böngésszen tovább