Dr. Kovács Attila: Helyi adók, illetékek, gépjármű- és cégautóadó

A helyi adótörvények alapelvei területén változást hozott, hogy azt az alapelvet, ami eddig a jogbiztonságot, tervezhetőséget biztosította, vagyis, hogy évközben az adózók terhét a rendeletek nem súlyosbíthatják, a Helyi adókról szóló törvény (Htv.) 3.§ (6) bekezdése - valószínűleg nem szándékoltan - felülírta, és hangsúlyozottan lehetővé teszi egyes adóknál az évközi bevezetést és hatálybalépést.

A helyi iparűzési adó léte, jelene, jövője, még a múltja is vitatott volt. 2008-ban az Európai Bíróság megállapította, hogy a Magyarországihoz hasonló iparűzési adó nem ellentétes egyetlen egy EU irányelvvel sem. Olaszországban, Franciaországban és Németországban is működik az iparűzési adónak megfelelő rendszer. Magyarországon kétségtelenül egy jelentősebb adóteher (több mint 500 milliárd Ft/év), mint a mára - külső és belső tényezők miatt - lecsökkent társasági adó. Jó hír, hogy 2012. január 1-től az iparűzési adó mértéke legalább nem emelkedik, csak az adóalap módosul.

A Htv-ben szereplő további adók vonatkozásában viszont jelentős változásokra kell felkészülnünk. Alábbi hírlevelünkben a helyi adók, illetve az illetékek, gépjármű-és cégautóadó terén bekövetkező legfontosabb változásokat ismertetjük.

Videónkon dr. Kovács Attila foglalja össze a Htv-ben meghatározott nonprofit szervezetekre és az egyéni vállalkozókra vonatkozó értékesítés nettó árbevételének fogalomváltozását.

A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (Htv.) szabályozott adómentes és feltételesen adómentes alanyi kör 2012. január 1-től változik. A feltétel nélküli mentességi körébe bekerült többek között az állam, önkormányzat, költségvetési szerv, egyház. A feltételesen adómentes személyi körbe tartozó egyesületek, alapítványok, köztestületek, közszolgáltató szervezetek szabályozásában változás, hogy ezen alanyok ingatlanai 2012-től csak akkor mentesek az építményadó fizetési kötelezettség alól, ha az ingatlant alaptevékenységük ellátása érdekében üzemeltetik. Jogszabály előkészítési hiba folytán, a személyi adómentes körbe tartozó szervezetek intézményei tulajdonába tartozó ingatlanok (pl. iskolák, eü. intézmények, stb.) kimaradtak, ezért adókötelessé váltak. További változás, hogy a közszolgáltató szervezetek fogalmából kikerülnek az ún. közmű szolgáltatók.

Az iparűzési adó fizetésére kötelezettek köréből a vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozók (mobiltelefon- és internetszolgáltatók) számára az előfizető számlázási címe szerinti településen Htv. szerinti telephely képződik, ami nem csökkenti az adminisztrációt.

A jelenleg is alkalmazandó gyakorlatot tükrözi vissza az a két változás, hogy a telephely fogalmába bekerül a külföldön létesített telephely is. A külföldi telephelyre eső adóalaprész után nem áll fenn adófizetési kötelezettség. Az adóalapnál különválasztották a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói díj kategóriákat. Így egyértelmű, hogy míg a közvetített szolgáltatásoknál előírás, hogy a közvetítés lehetősége a szerződésből, ténye pedig a számlázásból kiderüljön, addig az alvállalkozói díjnál a Ptk. szerinti írásos vállalkozói szerződés megléte követelmény.

Vagyoni típusú adóknál változás, hogy 2012-től bővül a telekadó köteles telekrész. A telekadó tárgyi hatálya kiterjed az épületnek nem minősülő építménnyel (út, parkoló), lefedett vagy érintett telekrészre is. A külterületen lévő földterület, telek is adóköteles, ha az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel művelési ágban feltüntetve. Mind az építményadóban, mind pedig a telekadóban több törvényi mentesség hatályon kívül helyezésre kerül 2012. január 1-jétől.

A kommunális adónál a magánszemély kommunális adójának felső tételes mértéke 17.000 Ft-ra emelkedik adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben szabályozott (Illeték tv.) visszterhes vagyonátruházási illetékek esetében, az illetékmentesen megszerezhető vagyontárgyak köre bővült. 2012-től az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá alakuláskor történő vagyonszerzés illetékmentes. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező kapcsolt vállalkozások közötti vagyoni betét átruházása mellett, az ingatlanok átruházása is illetékmentes. Az utóbbi mentesség feltétele, hogy illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége ingatlanforgalmazás, vagy saját tulajdonú ingatlan bérbeadása legyen.

2012-től a gépjárműszerzési illeték mértékét, a korábbi hengerűrtartalom alapú szabályozás helyett, a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett - kilowattban kifejezett - teljesítménye, és a jármű, gyártástól számított kora alapján kell meghatározni.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben (Gjt.) szabályozott cégautóadó mértékét, a gépjárműadó és a gépjárműszerzési illeték mértékéhez hasonlóan, 2012-től már szintén nem a hengerűrtartalom határozza meg. Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály jelzése alapján kerül kiszámításra.

A konferencián készült videó-részletek megtekintéséhez kattintson ide: Dr. Kovács Attila: A Helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevétel fogalmának változása 2012. január 1-től

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

...vagy böngésszen tovább