Erdős Gabriella: Az uniós jogalkotás hangsúlyváltozásai az Átalakulási irányelv bemutatásán keresztül

A Lisszaboni stratégia megfogalmazása szerint az Európai Unió fő célkitűzése, hogy létrehozza a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú, egységes gazdaságát, amely tartós és kiegyensúlyozott növekedésre képes. Az Unió közös piacán maradéktalanul érvényesülniük kell a tőke, személyek és áruk szabad áramlásának, valamint a letelepedés szabadságának, mely elvek érvényesülésének egyik akadálya lehet a határon átnyúló átalakulás kapcsán felmerülő költség, adó. Az adózással kapcsolatos irányelvek azt a célt igyekeznek megvalósítani, hogy a közös piacon belüli mozgás ne járjon többlet adóteherrel az országon belüli vállalkozási tevékenységhez képest.

A fenti célkitűzés egyik fontos pillére a Tanács 2009. október 19-i 2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (Irányelv). A jelenleg hatályos Irányelv az eredeti - 1990-ben elfogadott - 90/434/EGK irányelv újrakodifikált, a változásokkal egységes szerkezetbe szerkesztett változata.

Erdős Gabriella, okleveles adószakértő - a 2013. június 6-i Nemzetközi adókonferencián tartott előadása alapján - az Átalakulási Irányelv legfontosabb rendelkezéseit ismerteti a teljesség igénye nélkül.

 

Átalakulás témakörben a következő időpontban vehet részt Pentás konferencián:

 

2013. október 3. Gazdasági társaságok átalakulásának jogi, számviteli és adózási kérdései

 

2013. augusztus 31-ig történő jelentkezés esetén 50%-os kedvezménnyel vehet részt konferenciáinkon!

 

Jelentkezéshez és részletes információkért kattintson a konferencia nevére vagy ide »ÁTALAKULÁS

 

Célkitűzés

Az Irányelv létrejöttét alapvetően az adórendszerek különbözőségéből, illetve az adóztatás nemzeti karakteréből adódó problémák indikálták, ugyanis amennyiben egy vállalkozás a nemzetközi átalakulás során belföldi illetőségű jogi személyből nem belföldi illetőségű, jogi személyiséggel nem bíró telephellyé alakul át, megváltozik az adóztatási jog terjedelme.

Míg az átalakulás előtt a belföldi jogi személyt világméretű jövedelme után terhelte adókötelezettség, akülföldi vállalkozót csak a telephelyen keresztül elért jövedelme után lehet adóztatni. A nemzetközi átalakulás eredményeként az adott országnak megszűnhet az adóztatási joga bizonyos, az átalakulás pillanatában már meglévő, de még nem realizálódott tőkejövedelmek tekintetében.

Az Irányelv célja, hogy a nemzetközi átalakulás közvetlenül ne eredményezhessen adóköteles tőkenyereséget sem az átalakulásban részt vevő vállalkozások, sem a tulajdonosaik szintjén, illetve ne keletkeztessen társasági adó kötelezettséget a meglévő adózás előtti céltartalékok, elhatárolások feloldása kapcsán.

Kettős célt kellett tehát az Irányelvnek összehangolnia: az adóztatási jog megosztását, illetve az adókötelezettség halasztását a nyereség tényleges piacon történő realizálódásáig.

Adóhatások

Az Irányelv szerinti nemzetközi átalakulás esetén meg kell, hogy valósuljon a jogutódlás adójogi szempontból, pl. a nemzetközi átalakulásban résztvevő vállalkozásoknál felhalmozódott veszteségek elhatárolására és beszámíthatóságára a jogutódnak korlátozások nélkül lehetősége kell, hogy legyen.

A nemzetközi átalakulás csak a jogi személyiség és nem a tevékenység megszüntetésével jár, így minden esetben a telephely kialakulásához vezet, hiszen ugyanazt a tevékenységet fizikailag ugyanazon a helyen az átalakulás eredményeként létrejövő nem belföldi illetőségű jogutód fogja folytatni.

Az Irányelv mentességet biztosít az átalakuláskor közvetlenül felmerülő társasági adó kötelezettség alól,ezáltal biztosítva a tőke szabad áramlása és a letelepedés szabadsága elvének maradéktalan érvényesülését. Az Irányelv azonban nem jelent teljes körű adómentességet.

Amennyiben az átalakulás során eszközök, tevékenységek fizikai átcsoportosítása is végbe megy, arra nem vonatkozik az átalakulás adómentessége. Hasonlóan nem lesz adómentes az eszközök felértékelése adózási szempontból, hiszen amennyiben a mentesség megvalósulna, a jogutód jogi személy országában magasabb értékcsökkenési leírási alap keletkezne, amelyet az évek során le lehetne vonni az adóalapból.

Másrészről az Irányelv csak az átalakulás közvetlen adóhatásait szabályozza, a hosszútávú hatásokat nem(pl. a kivethető osztalék forrásadó mértéke, vagy a részesedés későbbi elidegenítésekor alkalmazandó adómérték megváltozhat amiatt, hogy a vállalkozás illetősége vagy a tulajdonosi köre, részesedésaránya megváltozik). Hatálya a társasági adón kívül nem terjed ki egyéb más adókötelezettségre, pl. amennyiben egy ingatlan jogi tulajdonosának a személye megváltozik az átalakulás miatt és ez illetékkötelezettséget eredményez, ez nem ellentétes az Irányelv előírásaival.

Az Irányelvet csak a céljának megfelelően szabad használni, a mentesség minden olyan esetben megtagadható, amikor az átalakulás célja bizonyíthatóan adóelkerülés.

Átalakulások fajtái

Az Irányelv az átalakulások hat fajtáját különbözteti meg:

  • egyesülés,
  • szétválás,
  • részleges szétválás,
  • eszközátruházás,
  • részesedéscsere,
  • székhely áthelyezése.

 

1995-ben bevezetésre került a székhelyáthelyezés fogalma is, melynek során egy SE (European Company) vagy SCE (European Cooperative Society), mint új uniós cégjogi forma, anélkül, hogy végelszámolásra kerülne vagy új jogi személyt hozna létre, a székhelyét egyik tagállamból a másikba helyezi át. Ebben az esetben nem történik cégjogi megszűnés.

A végelszámolás nélküli megszűnés azt jelenti, hogy a jogi személyiség jogutódlás mellett megszűnik és a helyében telephely keletkezik. A legtöbb tagállamban a jogi személyiség közvetlenül telephellyé tud alakulni és az eredeti adószám fennmarad. Magyarországon ez cégjogilag nem lehetséges, ezért új telephely kerül bejegyzésre és új adószám kerül kibocsátásra, azonban a megszűnésre nem kell alkalmazni a végelszámolás adójogi következményeit, hanem a tevékenységet adójogi szempontból folytonosnak kell tekinteni.

Személyi hatály

Az Irányelv csak a mellékletében felsorolt cégformákban működő vállalkozások közötti átalakulásokravonatkozik. A cégformák minden tagállamra nézve csak olyan társasági formákat foglalnak magukban, amelyek jogi személyiséggel rendelkeznek és alanyai a társasági adónak, vagyis nem pénzügyileg átlátszó társaságok és nem részesülnek alanyi mentességben sem.

Az Irányelv csak akkor vonatkozik az adott átalakulásra, ha abban legalább két, különböző tagállamban belföldi illetőségű vállalkozás vesz részt. A vállalkozás lehet akár kettős illetőségű is, de csak akkor, ha mindkét illetősége valamelyik tagállamban van, de legalábbis nem tekinthető belföldi illetőségűnek a releváns adóegyezmény meghatározása szerint egy Unión kívüli országban.

A mentességek köre

Az Irányelv célja az adómentesség biztosítása, hatálya kizárólag a társasági adókötelezettségre terjed ki.

Az átalakulás nem eredményezhet közvetlenül adóköltséget, ezért mindazon esetekben, ahol ez bekövetkezhetne, az adóztatást halasztani kell. Az általános szabály csak a felértékelés nélkül végbemenő átalakulásokra vonatkozik, vagyis azokra, amelyeknek eredményeként nem változik meg az eszköz adózási szempontú értékcsökkenési leírási alapja.

Az Irányelv biztosítja, hogy nem realizált jövedelmet ne lehessen adóztatni az átalakulás során, ezért az átalakulás adómentessége kiterjed az adóalapból levonható céltartalékok és elhatárolások adómentességének a fenntartására is. Egyetlen kivétel ezen szabály alól, hogy amennyiben az átalakulás során megszűnő, átadó vállalkozásnak külföldi telephelye van, amelyet egy másik államban belföldi illetőségű társaságnak ad át, az kikerül az átadó állam joghatósága alól, így azt a nyereség későbbi realizálódásakor már nem tudná megadóztatni. Ezért az Irányelv a külföldi telephelyek céltartalékainak és elhatárolásainak feloldásához kapcsolódóan nem garantál mentességet.

Ugyanakkor az Irányelv kimondja, hogy a harmadik országban lévő telephely átadása az átadó országban nem eredményezhet adókötelezettséget, vagyis az eszközöket, kötelezettségeket nem kell piaci értékre értékelni és tőkenyereséget elszámolni. Nem egyszerű mentességet garantál, hanem csak halasztott adózást enged.

Amennyiben a jogi személy elhatárolt veszteségeit a tevékenységét folytató telephely nem vihetné tovább, akkor az átalakulás többlet adóterhet eredményezne. Ennek elkerülése érdekében a szabályok előírják, hogya jogutód a jogelőd veszteségeit korlátozás nélkül továbbvihesse és felhasználhassa. Ez csak országon belül érvényes, vagyis a veszteséget nem lehet a jogutód külföldi vállalkozó illetőségének országában keletkező nyereségével szemben beszámítani, hanem az átalakulással megszűnő jogi személy helyében keletkező telephely használhatja fel azt.

Az átalakulás során eredmény keletkezhet a megszűnő kereszttulajdonlás miatt, amennyiben az az eredménykimutatáson keresztül kerül kivezetésre, és nem a tőkével szemben kerül közvetlenül elszámolásra. Az Irányelv ezért kimondja a megszűnő 10% fölötti részesedésből keletkező eredmény mentességét is.Ugyanakkor nem tartalmaz korlátozást a másik irányba, amennyiben a megszűnt részesedés kivezetése veszteséget eredményez, az az általános szabályok szerint továbbvihető.

Az átalakuláshoz hasonlóan mentes az SE és SCE székhelyáthelyezése, illetőség -váltása is olyan mértékig, amilyen mértékig a tevékenységek, eszközök, fizikailag változatlanul az adott államban maradnak, és a jogi személy helyén maradó telephelyhez kapcsolhatók.

Videónkon Erdős Gabriella példákon keresztül szemlélteti az egyesülés, szétválás és részleges szétválás elhatárolását az Irányelv tükrében.

A videó megtekintéséhez kattintson ide.

Átalakulás témakörben a 2013. október 3-án megszervezésre kerülő Pentás konferencián a férőhelyek száma korlátozott, az 50%-os kedvezmény igénybevételéhez jelentkezzen most! »

 

Gazdasági társaságok átalakulásának jogi, számviteli és adózási kérdés

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

...vagy böngésszen tovább