A 2013. február 6-i, "Év végi zárás, beszámolókészítés, bevallások" című Penta Uniós konferencián Botka Erika okleveles könyvvizsgáló, MSZSZE főtitkár ismertette a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 2013. évi változásainak a könyvviteli zárlatra gyakorolt hatását, illetve a 2012. évi zárás kiemelt feladatait, melyből a teljesség igénye nélkül ismertetünk Önöknek néhány fontosabb új tudnivalót.

A devizás forgóeszközök kapcsán a Számviteli tv. tavaly év végi, 2012. évi CLXXVIII. törvényként kihirdetett adócsomag általi módosítása iktatta be azon, már 2012-re is alkalmazható szabályt, miszerint, ha a devizás forgóeszköz hitel átértékelésre kerül év végén és annak árfolyamvesztesége keletkezik, akkor dönteni lehet az elhatárolás felől. Erre 2011-ben még nem volt lehetőség. Korlátozó szabály, hogy ha a hitel devizaeszközzel fedezett, csak a nem fedezett rész tekintetében lehet elhatárolni.

A beruházási hiteleknél, -lízingeknél a céltartalék képzési arány számítása megváltozott 2012-re.

2011-ben a céltartalék képzése a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel teljes futamidejének hányadosa alapján került meghatározásra. 2012-től ez az arányszám a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel teljes futamidejének hányadosa.

Akinek 2011-ben is volt már beruházási hitele, illetve -lízinge, és 2012-ben átértékel, az alacsonyabb árfolyam következtében nyeresége fog keletkezni, így nemcsak a törlesztésre jutó árfolyamveszteséget kell év közben arányosan feloldani, hanem - az elhatárolt veszteségből - az év végi átértékelési nyereség tekintetében is.

Az elengedett kötelezettségek kapcsán fontos megjegyezni, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 29/I. § szerinti átmeneti szabály 2012-ben lejárt, a Számviteli tv. előírása alapján az elengedett kötelezettséget el kellett határolni, ha az eszközhöz kapcsolódott. Ha 2012-ben az eszközök kivezetése által az elhatárolt összegek feloldása nem történik meg, akkor a következő években adófizetési kötelezettség keletkezik.

A 2012. évi dolgozói elbocsátások kapcsán a 2012. év vonatkozásában el nem számolható végkielégítésekre kötelező visszamenőlegesen 2012-re céltartalékot képezni (munkaviszony megszűnésekor lehet a végkielégítést költségként elszámolni), tehát nem a 2013. évi eredményt fogja terhelni, mert 2013-ra a céltartalékot feloldja.

A fizetési határidőhöz kapcsolódó engedmények, ún. skontó kapcsán változás 2012-re, hogy eddig a késedelmi kamat mértékében limitált volt az elszámolás. A módosítás következtében az új szabályozás egy fix mértéket ad, miszerint a fizetendő bruttó ellenérték 3%-áig kerülhet a pénzügyi műveletek bevételébe, ráfordításába az engedmény.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Új Mt.) értelmében egy munkavállalónak több munkáltatója is lehet. Ilyen esetben a kijelölt munkáltató a bérköltség, bérjárulékok, szociális hozzájárulási adó, stb. teljes összegét számolja el az adóhivatal felé, a másik munkáltató(ka)t terhelő részt pedig - az NGM szakmai iránymutatása szerint - követelésként írja elő a költségek mínuszolása mellett. Ennek következtében azonban a könyvelés a bevallásokkal nem fog megegyezni.

Ennek érdekében célszerű ezen tételt költségráfordításra adott támogatásként könyvelni (T86-K96). A számviteli elszámolástól függetlenül az így elszámolt összeg a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül.

Az új adónemek közül a szociális hozzájárulási adó főszabály szerint, mivel magánszemély után kerül megfizetésre, az 5. számlaosztályba kerül a bérjárulékok közé. A zárás során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy ugyanúgy számolni kell vele az önköltség számítás során is, mint a társadalombiztosítási járulékkal, a könyvelési programok azonban nem tudják helyesen kezelni az ezzel kapcsolatban igénybe vehető különböző kedvezményeket, így sok esetben csak átlagot számolnak.

2012-ben - mint megelőző években is - csak olyan késedelmi kamatbevételt lehet egyéb bevételként könyvelni, amely a mérlegkészítésig befolyt.

Ebből következően a késedelmi kamatköveteléseket nem szabad ráterhelni a vevő folyószámlákra, mivel ha a követelés nem folyik be, akár évekig sem lehet kivezetni a folyószámláról, illetve leírni. A kiterhelések nyilvántartására a 0. számlaosztályba történő könyvelés nyújthat megoldást.

Kivétel, ha peres eljárás során a mérlegfordulónapig, tehát 2012. december 31-ig jogerős bírósági végzés született a késedelmi kamat kapcsán, amely nem pénzbefolyáshoz kötött, így követelésként és egyéb bevételként kell előírni.

A késedelmi kamat kötelezettje, amennyiben mérlegkészítésig befogadja a 2012. évi vagy megelőző évekkel kapcsolatos késedelmi kamatra vonatkozó terheléseket, egyéb ráfordításként tudja elszámolni.

A fejlesztési támogatás feloldása kapcsán részben új szabályok kerültek be a Számviteli tv.-be év végével, amelyek már 2012-re is alkalmazhatóak.

Ha 2012-ben előleget folyósítottak, akkor kötelezettségként számolható el mindaddig, míg az elszámolás meg nem történik.

Ha az elszámolás a mérlegkészítésig megtörténik, akkor véglegessé válik a támogatás, így 2012. év vonatkozásában rendkívüli bevételként elszámolható. Ellenkező esetben kötelezettségként fog zárni 2012-ben, annak ellenére, hogy a tárgyi eszközt már aktiválták és elindult az értékcsökkenési leírása.

Amikor az eszközből költségráfordítás lesz, akkor kell arányosan feloldani a támogatást. Figyelemmel arra, hogy a fejlesztési támogatások általában utófinanszírozásúak, így később folynak be, mint ahogy az eszköznek az értékcsökkenése, tehát az aktiválás elindul.

2012. év közben változtak a tőkevédelmi követelmények a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben (Gt.). Hatályba lépett egy hosszú átmeneti szabály, miszerint a 2011. és a 2012. évi beszámolókban a saját tőkét az év végi átértékelési árfolyamveszteség nélkül kell számítani. Ez a szabály 2014. május 31-ig él a Gt.-ben.

A lényeges hiba fogalma hatályon kívül helyezésre került, melynek következtében megszűnt a legutolsó beszámoló ismételt közzétételére vonatkozó kötelezettség is. Ezt a 2012-ben feltárt hibákra is lehet alkalmazni.

A jelentős összegű hiba fogalma is változott. A mérlegfőösszeg 2%-ára vonatkozó kritérium maradt, a felső 500 millió Ft-os korlát törlésre került, illetve bevezetésre került egy alsó korlát is a törvényben, mely szerint 1.000.000 Ft-tól indul a jelentős hiba. Ezt a 2012-ben feltárt hibákra is lehet alkalmazni.

Videónkon Botka Erika a devizás tételek átértékelésére vonatkozó aktualitásokat, változásokat ismerteti Önöknek: Botka Erika: A 2012. évi zárás kiemelt feladatai

A "2012. évi zárás és a 2013. évi nyitás feladatai" tematikával márciusban megszervezésre kerülő továbbképzéseken a férőhelyek száma korlátozott, jelentkezzen most! » Kreditpontos, könyvelői továbbképzés