A kimenő, illetve bejövő devizás számlák forintértékének meghatározása szempontjából alapvetően a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) szabályait kell figyelembe venni, melynek értelmében főszabály szerint teljesítéskor, a számviteli politikában rögzített árfolyammal történik a forintosítás. A kettős árfolyamtechnika elkerülése végett a számviteli politika meghatározásakor célszerű olyan árfolyamot rögzíteni, amely egyúttal az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) alapján az áfában is alkalmazásra kerül.

A devizás számlák kapcsán alkalmazandó árfolyam helyes számviteli kezelésének néhány gondolatára hívjuk fel a figyelmet Botka Erika okleveles könyvvizsgáló, MSZSZE főtitkár 2013. április 23-i, "Devizás ügyletek kezelése a számvitelben" című Penta Uniós konferencián tartott előadása alapján.

Teljesítés meghatározása

A teljesítés meghatározására a számvitel elsősorban a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) szabályait alkalmazza, másrészről a mögöttes szerződések rendelkezései alapján kell meghatározni, hogy mit értenek a felek teljesítés alatt.

Ebben a vonatkozásban elsősorban a termék Közösségen belüli beszerzése, illetve a határon átnyúló termékértékesítések ("export") kezelése okozhat problémát, mivel pl. ha valaki Németországból szerez be terméket, a teljesítés tekintetében a felek dönthetnek úgy, hogy akár a német eladó-, akár a magyar vásárló telephelyén történjen a teljesítés. Ezért a szerződésnek egyértelmű rendelkezést kell tartalmaznia a teljesítésre vonatkozóan. Főszabály szerint számviteli szempontból ez a szerződés szerinti teljesítési időpont irányadó.

Az exportszerződések megkötésekor különösen lényeges lehet, hogy hol történik a teljesítés, pl. ha harmadik országba (Oroszországba) irányul az értékesítés, a terméknek a határt igazoltan át is kell lépnie ahhoz, hogy áfa tekintetében az export szabályokat alkalmazni lehessen. Ha a teljesítés helye az eladó telephelye volt, akkor problémát okozhat, ha a teljesítés ellenére a határátlépés mégsem valósul meg, pl. az áru belföldön fuvarozás közben megsemmisül. Ebben az esetben az árbevételt el kell számolni, de az áfát is meg kell fizetni, amelyet a vevők azonban sokszor nem teljesítenek.

A feleknek szerződéskötéskor az export vonatkozásában tehát mindenféleképp gondolniuk kell a határátlépési problémára, illetve közösségi ügyletnél arra, hogy a terméknek az adott országba meg is kell érkeznie.

Árfolyamok egységesítése

A Számviteli tv.-nek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény általi - 2012. január 1-jei hatállyal történő - módosítása értelmében azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során - a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján - alkalmazható az Áfa tv.-nek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírása szerinti árfolyam is.

A módosítás értelmében tehát az Áfa tv. szerinti árfolyammal is el lehet végezni a forintosítást a főkönyvben, illetve ugyanez az árfolyam alkalmazható az áfa analitikában is, így a könyvelési rendszernek nem kell kettős árfolyammal működnie.

Amennyiben viszont a cég kettős árfolyamtechnikát alkalmaz, akkor a főkönyvben lekönyvelt tételek számviteli politikának megfelelő árfolyama bevallási időszakonként eltérhet az áfa analitika árfolyamától, így árfolyam különbözetek keletkezhetnek. Alapelv azonban, hogy a könyvelésnek a bevallással egyeznie kell, így ebben az esetben a bevallási időszakok végén a főkönyvet a bevalláshoz hozzá kell igazítani forintértékben, a különbözet 466-467-ről árfolyamnyereségként vagy veszteségként átkönyvelésre kerül.

Fontos kihangsúlyozni, hogy az Áfa tv. szerinti árfolyam választásakor önmagában, a bevallási időszakokhoz kapcsolódóan árfolyam különbözet nem keletkezik, ugyanakkor számviteli szempontból ez csak a számlának az állományba vételi árfolyama, nem pedig az év végi átértékelési árfolyam. Ez a szabály tehát csak az alól mentesít, hogy a számlák lekönyvelésekor nem kell két árfolyamot alkalmazni.

Ha a számviteli politika úgy kerül kialakításra, hogy az MNB árfolyamot használják, akkor a vevő/szállítót is szükséges a fordulónapra átértékelni, melynek kapcsán meg fog jelenni egy másik átértékelési különbözet. Az átértékeléshez viszonyítva ez egy nagyobb eltérést jelent, mivel a számlát év közben az Áfa tv. szerinti árfolyammal vezették, de december 31-én vagy a mérlegforduló napon át kell értékelni MNB-re, ezáltal az összes mérlegtétel egyformává válik.

Számlákhoz kapcsolódó engedmények

A minőségileg, mennyiségileg nem megfelelő teljesítés okán adott-, vagy forgalmi-, illetve fizetési határidőhöz kapcsolódó engedmények (skontó) esetén az alkalmazandó árfolyam meghatározása az alapján történik, hogy a Számviteli tv. az engedményekhez "teljesítési időpontot" rendel, meghatározva ezáltal az alkalmazandó árfolyamtechnikát is minden egyes tételre vonatkozóan.

Pl. ha valaki 2013. áprilisban értékesít egy terméket, akkor az 1.000 EUR kimenő számlát főszabály szerint a teljesítésnapi árfolyammal (pl. 300 Ft) kell forintosítani, így 300.000 Ft szerepel árbevételként a könyvekben. Ha 2013 decemberében erre a tételre akár minőségi-, mennyiségi-, vagy forgalmi engedményt adnak 100 EUR értékben, akkor a Számviteli tv. értelmében az eredeti teljesítési időpontra kell az ügyletet elszámolni. Ebből következően a teljesítésnapi 300 Ft-os árfolyammal határozható meg az engedmény forintértéke, nem pedig a decemberi árfolyammal, amikor a számla kiállításra kerül.

Devizáért, valutáért beszerzett eszközök, igénybe vett szolgáltatások

A kettős árfolyamtechnika kivédését szolgáló egyedi szabály került bevezetésre 2012-től, miszerint ha készpénzes valutáért történik eszköz beszerzése vagy szolgáltatás igénybevétele, akkor az a valutakönyv szerinti árfolyamon is forintosítható, nem szükséges a teljesítésnapi árfolyamot használni.

Valójában a gyakorlat legalizálását jelenti ez a szabály, pl. valutával fizetett külszolgálati-, kiküldetéses számlák (autópálya matrica, tankolás, stb.) esetében eddig is nem egyesével, a főszabály szerinti teljesítésnapi árfolyammal történt általában a forintosítás, mivel így nem keletkezett árfolyam különbözet.

Videónkon Botka Erika példákon keresztül a teljesítésnapi-, illetve könyv szerinti árfolyam elhatárolását szemlélteti.

A videó megtekintéséhez kattintson ide