Botka Erika: Személygépkocsi bérlet egyes számviteli összefüggései

Az Európai Bizottság döntése nyomán 2012. január 1-jétől a személygépkocsi bérleti díj, nyíltvégű lízingdíj áfája az üzleti használat arányában levonhatóvá vált. Az új szabályozás jelentős megtakarítást jelent a vállalkozások számára, a levonásba helyezés előtt azonban több kérdést is érdemes számviteli szempontból megfontolni.

Botka Erika okleveles könyvvizsgáló, MSZSZE főtitkár a 2013. február 6-i, "Év végi zárás, beszámolókészítés, bevallások" című Penta Uniós konferencián hívta fel a figyelmet bizonyos számviteli buktatókra, melyet az alábbiakban mutatunk be Önöknek.

Személygépkocsi bérleti díj áfájának visszaigénylése

Azáltal, hogy 2012. január 1-jétől jogharmonizációs célokból az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 124. §. (2) a) pontja hatályon kívül helyezésre került, megnyílt a lehetőség a személygépkocsi bérleti díj áfájának visszaigénylésére. Természeténél fogva ez a lehetőség fennáll a nyíltvégű lízingre is, mindkét esetben azonban csak olyan mértékben, amilyen arányban az adóalany a személygépkocsit adóköteles tevékenységhez használja.

A szerződés tartalmi minősítése

Nagyon közkedveltté vált ez a lehetőség, de számos társaság ún. bérleti szerződése számviteli szempontból nem bérleti szerződésnek minősül. Az elnevezés ellenére ezek a szerződések legtöbbször a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) alapján pénzügyi lízingszerződéseknek minősülnek, amelyek másként kezelendőek, pl. elszámolás, eredményhatások, bérlet lezárása szempontjából.

Ha ugyanis a bérleti szerződés lehetőséget ad arra, hogy a futamidő végén a bérlő megszerezze a tulajdonjogot, vagy elővásárlási jogot biztosít a bérlő által kijelölt harmadik személy részére (függetlenül, hogy ez ellenérték ellenében teljesül-e), akkor a szerződés a Számviteli tv. és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hptv.) értelmében pénzügyi lízingszerződésnek minősül, annak ellenére, hogy az Áfa tv. szolgáltatásnyújtásként és bérletként kezeli.

Tárgyi eszköz aktiválása

Innentől kezdve a bérlet tárgyát aktiválni kell a bérbevevőnél, jellemzően tárgyi eszközként. Azaz, nem bérlet, mint költség kerül elszámolásra, hanem mint tárgyi eszköz értékcsökkenési leírás, amelynek már más költséghatása keletkezik.

Számlakiállítási kötelezettség

Az aktiválás bizonylata a bérbeadó által kiállított számla, a Számviteli tv. 72. § (3) bekezdése értelmében a szerződés önmagában nem elegendő.

A lízingbeadó részéről előírás, hogy birtokbaadáskor köteles számlát kibocsátani, amelyet nem terhel áfa. Termékértékesítésnek nem áfa szempontból, hanem számvitelileg minősül. Az aktiválást követően a könyvelésben T1 (Befektetett eszközök) alatt tárgyi eszközként, K4 (Források) alatt a lízingtárgy értéke szerepel. A havi "bérleti díjból", ami tulajdonképpen lízingdíj, a tőke összegét a K4 (Források) számlaosztályba kell kötelezettség csökkentő tételként elszámolni.

Kamat, áfa, értékcsökkenés

Amennyiben a felek külön nevesítik a kamatot a szerződésben, akkor fizetéskor a T87 (Fizetendő kamatok) számlacsoportba kell elszámolni.

Magát az áfa részét a számlának, az adóalany dönti el, hogy levonásba helyezi-e vagy sem, levonás esetén K466 (Előzetesen felszámított általános forgalmi adó), nem levonás esetén K86 (Egyéb ráfordítások) között kerül elszámolásra.

Lényeges továbbá, hogy a tárgyi eszköz után mind számviteli-, mind társasági adó szempontból értékcsökkenési leírást kell elszámolni.

Futamidő lezárása

A futamidő végén maga a bérlő is, illetve erre irányuló megállapodás alapján az általa kijelölt harmadik fél is megszerezheti a személygépkocsi tulajdonjogát. Ez történhet ellenérték fejében, illetve ingyenesen is.

Amennyiben ellenérték fejében történik a tulajdonszerzés, akkor a bérbeadó ezt az összeget leszámlázza, és a bérbevevő ráaktiválja a tárgyi eszközre, amelynek utána folytatódik tovább az értékcsökkenés elszámolása.

Ha a bérbevevő harmadik felet jelöl ki, akkor az eszközt nem az eddigi bérlő fogja megszerezni, hanem a harmadik fél. A Számviteli tv. 73. § (2) bekezdés d) pontja előírja, hogy a lízingcégnek piaci értéken kell visszavennie az eszközt.

A birtokbaadáskor leszámlázott összeg tekintetében a futamidő végén helyesbítő számla kerül kiállításra a lízingcég által, amelyet a bérlőnél tárgyi eszköz bruttó értékét csökkentő tételként kell elszámolni (T4-K1).

Ezt követően a korrigált bruttó érték, illetve az értékcsökkenési számla összevezetésre kerül, de mivel e kettő összege nem egyezik meg, ezért eredményhatása lesz. Attól függően, hogy tartozik-, vagy követel egyenlege lesz, terven felüli értékcsökkenésként vagy terv szerinti értékcsökkenés korrekcióként kerül leírásra.

Amennyiben érdekli Önt, hogy a bérleti díj számítása hogyan történik nem egyenletes összegű számlázás esetén, hallgassa meg Botka Erika ezzel kapcsolatos videó anyagát.

A videó megtekintéséhez kattintson ide: Botka Erika: Példa személygépkocsi bérleti díjának kiszámítására

Hozzászólások

  1. Kornsee Gabriella

    Kedves Erika!

    Éves beszámolóra történő áttáéréssel kapvsolatban kérdezem, hogy a 2013-as beszámoló elkészítésekor melyik évek mérlegfordulónapját kell figyelebe venni?
    2011-2012 vagy 2012- 2013?
    Köszönettel:Kornsee Gabriella

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

...vagy böngésszen tovább