Dr. Pál Lajos: Távolléti díj

2013. január 1-jétől lép hatályba a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (új Mt.) 148-152.§-a, mely a távolléti díj számításának szabályairól rendelkezik. Az átmeneti időben, 2012. december 31-ig, továbbra is a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 151/A §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Hírlevelünk az új számítási módot mutatja be és segítséget nyújt az átmeneti időszakban felmerült jogértelmezési kérdésekben is dr. Pál Lajos ügyvéd előadása alapján.

Díjazás munkavégzés hiányában

Az új Mt. 146-147.§-a rendelkezik azokról az esetekről, amikor a munkavállalót munkavégzés hiányában is díjazás illeti meg. A díjazás lehet állásidő, távolléti díj illetve bizonyos esetekben bérpótlék fizetése is.

Az új Mt. 148.§ alapján, 2013. január 1-jétől a távolléti díjat az - esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint - az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és - az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.

Távolléti díj számítása - alapbér

Az alapbért mindig a távolléti díj számításánál esedékes aktuális mértékben kell figyelembe venni, itt nem érvényes az utolsó hat naptári hónap, mint irányadó időszak. A számítási mód eltér a havi béres illetve az órabéres munkavállalók esetében.

Havi béres munkavállaló esetén a havi távolléti díj megegyezik az alapbérrel. A napi távolléti díj az egy órára járó távolléti díj és a napi - a munkaszerződésben kikötött - munkaidő szorzata. Az egy órára járó távolléti díj pedig a havi alapbér osztva 174-gyel.

Órabéres munkavállaló esetén egy órára járó távolléti díj megegyezik az órabérrel, a napi távolléti díj az órabér és a napi - munkaszerződésben kikötött - munkaidő szorzata, a havi távolléti díj pedig az órabér és a hónap munkanapjainak szorzata.

Távolléti díj számítása - teljesítménybér

Távolléti díj számításánál teljesítménybér alatt csak és kizárólag az alapbér helyett adott, az új Mt. 137.§ 3) bekezdésében említett teljesítménybért értjük. Az alapbér mellett adott teljesítménybér pl. bónusz, jutalom jutalék stb. a távolléti díj számítása során nem számít.

A teljesítménybért - a kifizetés időpontjától függetlenül - az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni.

Távolléti díj számítása - bérpótlék

A távolléti díj számításánál alapkérdés, hogy a munkavállaló rendelkezik-e munkaidő-beosztással. Amennyiben igen, akkor a távolléti díj mellett, ha erre jogosult a munkavállaló, bérpótlékban is részesül. Következésképpen, a bérpótlék távolléti díjba történő beszámítása csak és kizárólag munkaidő-beosztás hiányában merülhet fel.

Bérpótlékok közül csak a műszakpótlék, éjszakai pótlék, készenléti és ügyeleti pótlék vehető figyelembe a távolléti díj számításánál.

Műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje 30 százalékának megfelelő tartamban műszakpótlékra, éjszakai pótlékra jogosító időszakban végzett munkát. Ebben az esetben az irányadó időszakra kifizetett teljes bérpótlék összegét kell osztani az irányadó időszakban teljesített teljes - nem csak a pótlékra jogosító - munkaidő tartamával.

Készenléti és ügyeleti pótlékot akkor kell a távoléti díjban számítani, ha az irányadó időszakban legalább 96 óra tartamban teljesített a munkavállaló készenlétet vagy ügyeletet. Ilyenkor az irányadó időszakra kifizetett teljes bérpótlék összegét kell osztani az irányadó időszakban teljesített teljes - nem csak a pótlékra jogosító - munkaidő tartamával.

Ha a munkavállaló a fent említett pótlékok - műszakpótlék, éjszakai pótlék, készenléti és ügyeleti pótlék - helyett átalányban részesült, akkor ez az átalány, de csak ez az átalány, is beleszámít a távolléti díjba. Ebben az esetben a kifizetett havi átalány összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített órák számával.

A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.

Átmeneti időszak jogértelmezési kérdése

Az új Mt. 148-152.§-a, mely a fent részletezett távolléti díj számítási szabályokat tartalmazza csak 2013. január 1-jétől lép életbe. Jelenleg a régi Mt szabályai szerint kell a távolléti díjat számítani. Az új szabályozásról elmondható, hogy a régi Mt-hez képest korlátozottabb mértékben engedi majd a bérpótlék figyelembevételét a távolléti díj számításában.

Azonban az új Mt. 147.§-a, mely a bizonyos esetekben pl. betegszabadság esetén, a távolléti díjon felül bérpótlék fizetést is előír, már 2012. július 1-jétől hatályos. Ez az átmeneti időszakban, vagyis 2012. július 1-je és 2012. december 31-e között felveti azt a kérdést, hogy amennyiben a régi Mt. szerint a távolléti díj tartalmazza a bérpótlékot, szükséges-e az új Mt. 147.§ alapján még külön bérpótlékot fizetni.

Ezt a kérdést, a jogalkotó szándékának ismeretében és alapelvi jellegű jogértelmezéssel érdemes megközelíteni. Az új és a régi Mt-ben is lényeges alapelv, hogy ugyanazt a jogcímet, körülményt kétszer nem lehet figyelembe venni. Ezzel az alaptétellel ellentétes a dupla bérpótlék fizetése.

Videónkon dr. Pál Lajos ismerteti, az igénybe vett betegszabadságról szóló munkáltatói igazolással kapcsolatos változásokat.

Dr. Pál Lajos: Az igénybe vett betegszabadságról szóló igazolás

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

...vagy böngésszen tovább