Aktuális bejegyzésünkben Farkasné Gondos Krisztina (osztályvezető, Budapest Főváros Kormányhivatal) - "A társadalombiztosítási pénzbeli ellátásait érintő 2015. évi változások" címmel, 2015. február 18-án megtartott Pentás konferencia előadása alapján - példákkal ismerteti a táppénz számítására vonatkozó 2015. évi új szabályokat.

Fontosabb változások

2015-től megszűnik a foglalkoztatók egészségbiztosító és NAV felé történő kettős adatszolgáltatása, idén már kizárólag az állami adóhatósághoz a 08-as bevallásokban megjelölt jövedelmekből kell az ellátások összegét kiszámolni.

A módosítás következtében a táppénz összegének megállapításánál jövedelemként továbbra is a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyban (egyéb biztosítási jogviszonyban) elért, de kizárólag a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

Fontos kihangsúlyozni, hogy 2015. január 1-jét követően kezdődő keresőképtelenségek esetében a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbségtétel megszűnt.

Kedvező változás ennek következtében 2015-től, hogy amennyiben a táppénz alapjának kiszámításával érintett időszakban, valamely jövedelem után egészségbiztosítási pénzbeli járulék kerül levonásra és bevallásra (pl. az igénylő járulékalapot képező pótlékokban, jutalomban vagy egyéb kifizetésben részesül), akkor ez a táppénz összegének kiszámítása során beszámításra kerül.

Az alábbiakban a táppénz számításának különböző módozatai kerülnek áttekintésre.

I. Folyamatos biztosítási jogviszony - 180 naptári napi jövedelem

Az ún. irányadó időszak a táppénz megállapításánál figyelembe vehető, maximális időszak, amelyen belül a járulékalapot képező jövedelem, illetve a jövedelemmel ellátott időtartam napjainak száma vehetőfigyelembe.

2014-ben a táppénz naptári napi alapja - általánosságban, illetve az esetek többségében - a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga volt.

2015. január 1-jétől folyamatos - 30 napnál hosszabb megszakítás nélküli - biztosítás esetén a táppénz alapját

• a táppénzre való jogosultságot megelőző naptári év első napjától az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban (irányadó időszak)
• az irányadó időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani (figyelembe vehető jövedelem), mely által mind a béremelés, mind a minimálbér növekedés hatása érvényesül az ellátások összegében.

Példa: A biztosított 2015. február 18. napjától veszélyeztetett terhesként keresőképtelen állományba kerül. Irányadó időszak: 2014. január 01. napjától 2014. november 30. napjáig.

Számítási időszak: 2014. november 30. napjától visszafele számított 180 naptári napi jövedelem alapján (2014. június 04-től 2014. november 30-ig).

II. Folyamatos biztosítási jogviszony - 120 naptári napi tényleges jövedelem

Amennyiben a biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de ezen időszak alatt legalább 180 nap folyamatos a biztosításban töltött ideje, úgy az irányadó időszak utolsó napjától visszaszámított 120 naptári napi tényleges jövedelem képezi az ellátás alapját.

Példa: Az alábbi példában a táppénz naptári napi alapját 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani, a számítási időszak 2014. november 30-tól visszafelé számítva 2014. augusztus 3-ig tart.

III. Folyamatos biztosítási jogviszony - tényleges/szerződés szerinti jövedelem

Amennyiben a fentiek alapján nem lehet a táppénz alapját megállapítani (sem 180, sem 120 napi jövedelem nem áll rendelkezésre), de az igénylő rendelkezik a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napnyi folyamatos biztosítási idővel, akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

A hivatkozott példában az irányadó időszak ugyanúgy 2014. január 1-jétől 2014. november 30-ig tart, de csak október és november tekintetében áll rendelkezésre 61 napi jövedelem.

Tekintettel arra, hogy az igénylő 2009. óta a cégnél dolgozott, így 180 nap folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, ezért a bevallott jövedelmeket el kell osztani 61-gyel, amely az ellátás alapja lesz.

Megjegyezendő, hogy amennyiben a biztosított november 15-én jött volna vissza dolgozni, akkor a november 15-től november 30-ig tartó időszak 30 napnál kevesebb lenne (így tényleges jövedelemként nem vehető figyelembe), melynek következtében nem az adott havi bevallott jövedelem, hanem a szerződés szerinti jövedelem (munkaviszonyban állónál a távolléti díj) lenne az irányadó.

IV. 180 napi folyamatos biztosítási idő hiánya - minimálbér

Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonnyal, akkor a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb (ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani).

A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani.

V. 180 naptári napi jövedelem hiánya - "kedvezményszabály"

Ha az igénylő a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, és 180 naptári napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani (ún. "kedvezményszabály"). Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

Ez a kedvezményszabály azonban idén mást jelent, mint a korábbi években. A "kedvezményszabály" működését az alábbi példa szemlélteti.

A példa alapján a biztosítottnak van 151 napi jövedelme, azaz a 120 bérrel ellátott nap alapján ki lehetne számolni részére az ellátást, de a kedvezményszabályt kötelezően alkalmazni kell, ha a jövedelem nem éri el a 180 napot és a "hiányzások" is legalább 180 napot tesznek ki.

Korábban azt kellett vizsgálni, hogy az előző ellátás alapja - ebben az esetben a gyed - és a ténylegesen megszerzett naptári napi jövedelem átlaga közül melyik a kedvezőbb. Most viszont e kettős feltételnek kell teljesülnie.

A fentieken kívül nem változik az ellátás folyósításának időtartama, valamint mértéke sem (50 vagy 60%).