2015 előtt a magyar szabályozás az OECD Transzferár irányelvek szerinti megközelítést alkalmazta az adatbázisokkal végzett transzferár elemzések, eredmény értelmezések során; külön nemzeti rendelkezések nem kapcsolódtak a témához. 2015-től azonban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.), és a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet (22/2009. PM rendelet) is konkrét előírásokkal bővül ezek tekintetében. 2013-ban a jogalkotó már tett kísérletet hasonló cél elérésére, ám az kudarcba fulladt; egy korábbi bejegyzésünkben már írtunk az ezzel kapcsolatos várható módosításokról, melyek akkor azonban nem léptek hatályba.

A transzferár szabályozás 2015. évi módosításait Bartha Katalin (okleveles adószakértő, MOKLASZ) veszi górcső alá, külön kitérve az interkvartilis tartománnyal kapcsolatos új kötelezettségekre.

A 2015. évi adóváltozások egyik fontos területe, hogy bővült a vállalkozások köre. Ezentúl az ügyvezetés egyezőségére tekintettel is fennáll a kapcsolt jogviszony, amennyiben ezáltal az üzleti- és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

A 2015. évi adóváltozások másik fontos területe, hogy az adatbázis szűrések esetleges torzító hatásainak csökkentése érdekében a Tao. tv. és a PM rendelet kiegészült az adatbázisok használatához kapcsolódó statisztikai módszerek alkalmazásának szabályaival.

A transzferárazás során leggyakrabban alkalmazott statisztikai módszer az interkvartilis terjedelem, tartomány. Az interkvartilis tartomány azt az intervallumot jelöli, ahol az összes érték középső 50%-a helyezkedik el.

Tao. tv. módosítása

A Tao. tv. 18. § új (9) bekezdése egyértelművé teszi, hogy amennyiben a transzferárazási módszerek alkalmazása során indokolt (különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára vagy a szélsőértékekre), az adózó azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány), további szűkítést végez, figyelemmel a PM rendelet előírásaira is.

Az interkvartilis tartomány alkalmazása nem új keletű. Az 1995-ben kiadott OECD Irányelvek a szokásos piaci ártartomány szűkítésével kapcsolatban még nem adtak konkrét iránymutatást. A legutóbbi - 2010-es - módosítás azonban már kimondja, hogy előfordulhatnak olyan esetek, amelyeknél statisztikai eszközök alkalmazása segítséget jelenthet a megbízhatóság fokozásában.

A magyar szabályozás mindez ideig nem tartalmazott konkrét előírásokat a tartományra, illetve a szűkítésre, ám az adóellenőrzések során mind többször képezte vita tárgyát az adózó és az adóhatóság között, hogy az elemzés eredményeként adódó szokásos piaci eredménytartomány egésze, vagy csak az azt alkotó elemek középső 50%-a által meghatározott interkvartilis tartomány tekinthető-e elfogadhatónak az adózó vonatkozó időszaki eredményessége megítélése szempontjából.

A Tao. tv.-be most bekerült interkvartilis tartomány alkalmazása segítséget jelenthet a megbízhatóság fokozásában, ám be is szűkítheti a vállalkozások mozgásterét. A statisztikai módszerek alkalmazásának részletszabályait a PM rendelet rögzíti.

22/2009. PM rendelet módosítása

A Tao. tv. előbbiekben bemutatott új 18. § (9) bekezdésével összefüggésben 2015. január 1-jétől új rendelkezésekkel egészült ki a 22/2009. PM rendelet. A rendelet ezen szabályait első alkalommal a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása és az ezen adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítése során kell alkalmazni.

A Rendelet új 7/B. § értelmében az adózó az összehasonlító elemzés során kapott szokásos piaci ártartományt a Tao. 18. § (9) bekezdésében foglaltakkal összhangban állapítja meg a következő körülmények együttes fennállása esetén:

• az adózó a szokásos piaci árat a Tao. 18. § (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti nevesített módszerek (viszonteladási árak-, költség és jövedelem-, ügyleti nettó nyereségen alapuló-, nyereségmegosztásos- vagy egyéb módszerek) valamelyikével, azaz nem az összehasonlító árak módszerével határozza meg,
• az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során a 22/2009. PM rendelet 7. § d)-e) pontja szerinti forrást veszi figyelembe (összehasonlítható termékre, szolgáltatásra és vállalkozásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat), azaz adatbázis kutatást végez, és
• az önálló vagy a közös nyilvántartás elkészítése során az összehasonlító elemzés legalább 10 vállalat legalább három pénzügyi éve adatait veszi figyelembe, vagy az összehasonlító minta terjedelme meghaladja a 15 százalékpontot.

E három feltétel együttes teljesülése esetén az interkvartilis szűkítés kötelező.

Mentesülés

Az interkvartilis tartomány kötelező alkalmazása alóli mentesülés feltétele, hogy

• az adózó az összehasonlító elemzés eredményeként adódó minta minden egyes eleme vonatkozásában funkcionális elemzést végzett,
• és ennek, valamint az összehasonlíthatóságot meghatározó további tényezők vizsgálata eredményének a transzferár nyilvántartásban megfelelő módon történő dokumentálásával kétséget kizáró módon igazolta, hogy az ellenőrzött ügylet és az összehasonlított ügylet összehasonlítható, továbbá
• az összehasonlíthatóság megállapítását kizáró hiányosság nem áll fenn.

A gyakorlati problémát várhatóan éppen az fogja azonban jelenteni, hogy bár a szabály csak a fent meghatározott feltételek együttes fennállása esetén írja elő kötelezően az interkvartilis tartomány alkalmazását, kevés cég lesz, aki valóban mentesülni tud, és a teljes eredménytartományt tekintheti szokásos piaci eredménytartománynak.

Ennek oka, hogy számos olyan iparág, tevékenység van, amelyek esetében már megfelelő számú összehasonlítható társaság felkutatása is gyakran csak úgy lehetséges, hogy szükséges lazítani a szigorúan vett összehasonlíthatósági feltételeken. A 10 alatti mintaszám és a 15 százalékpontot meg nem haladó tartomány is nehézséget okozhat. Emellett megfelelő funkcionális elemzést igen nehéz készíteni, hiszen az ehhez szükséges megbízható információk ritkán elérhetőek.

Vagyis nem zárható ki, hogy a jelenlegi szövegezését tekintve megengedő új szabály valójában lényeges és jelentős szigorítást jelent, mivel csak kevés adózó fog tudni élni azzal, hogy a teljes eredménytartományt tekinthesse szokásos piaci eredménytartománynak az interkvartilis helyett. Ezt támasztják alá az elmúlt évek adóellenőrzéseinek tapasztalatai is, amelyek során az adóhatóság az interkvartilis alkalmazását jellemzően elvárta az adózóktól.

Mindazonáltal összességében tehát amennyiben az adózó összehasonlítható árak módszerétől eltérő módszer alkalmazásával, adatbázis segítségével végzett összehasonlító elemzése eredményéül kapott minta több mint 10 vállalatot tartalmaz, vagy a kapott eredménytartomány terjedelme több mint 15 százalékpont, akkor kötelező az interkvartilis tartomány alkalmazása. Ez alól mentesül az adózó, ha a minta minden egyes elemére funkcionális elemzést készít.

Egyéb kiigazítások - új 7/A. §

A Rendelet 2015-től hatályos új 7/A. §-a szintén régi-új elemet emelt be az OECD irányelvekből a hazai szabályozásba.

Ennek értelmében adatbázisadatok alkalmazása esetében az adózó - választása szerint - az összehasonlíthatóság fokozása érdekében az OECD iránymutatásban nevesített, illetve abban nem nevesített további kiigazításokat alkalmazhat. Ezek lehetnek pl. számviteli elszámolások, pénzügyi adatok különbözőségei, vagy akár eszközök, kockázatok miatti kiigazítások. Az adózónak azonban az elvégzett kiigazításokat megfelelő módon dokumentálnia kell, ideérve annak indokolását is, hogy az alkalmazott kiigazítás milyen módon szolgálja az összehasonlíthatóság fokozását.

Fontos kihangsúlyozni tehát, hogy ezen esetben az interkvartilis tartomány, vagy más kiigazítások alkalmazása az adózó számára csak lehetőség, mellyel azonban az esetleges jogkövetkezmények elkerülése végett az adózóknak célszerű élniük.

Jogkövetkezmények

Amennyiben a vizsgált érték (mutató) az interkvartilis tartományon kívül helyezkedik el, akkor 2015-től csak meghatározott feltételek fennállta esetén tekinthető szokásos piaci értéknek, így társasági adóalap kiigazítási kötelezettséget eredményezhet.

2015-től tehát tovább szigorodik a transzferár nyilvántartás készítése, a kötelezettségek nem megfelelő-, illetve be nem tartása súlyos jogkövetkezményekkel is járhat, a téma az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe lesz 2015-ben is.

Új transzferár szabályozás 2015 Amennyiben további kérdései, észrevételei merülnének fel a 2015. évi transzferár szabályozással, jöjjön el Ön is a Penta Unió szervezésében 2015. április 9-én megrendezésre kerülő konferenciára és vitassa meg az előadókkal! Itt garantáltan izgalmas, naprakész állapottal kapcsolatos információkat kap a témakörben jártas gyakorlati szakemberektől! Előadónk: Bartha Katalinokleveles adószakértő, MOKLASZ