Zsarnóci Csaba: Bérkompenzáció

A 2012. január 1-től hatályba lépő adóváltozások, úgymint az adójóváírás megszüntetése, a munkavállalói egészségbiztosítási járulék emelése és a szuperbruttósítás rendszerének megváltoztatása miatt, ellentételezés nélkül, a bruttó 216 ezer forint jövedelem alatti kategóriákban nettó jövedelem veszteség keletkezett volna. A jogalkotó célja az elvárt béremelésről és az ehhez kapcsolódó adókedvezményről szóló jogszabályok megalkotásával az adóváltozásokból fakadó nettó jövedelem kiesés kompenzálása volt.

A kompenzálás valójában kétirányú: egyrészt a munkáltató kompenzálja a munkavállalót a nettó jövedelemcsökkenésért, másrészt az állam kompenzálja a munkáltatót a béremelésért.

Összesen 130 milliárd forintot terveztek a 2012-es költségvetési törvényben a versenyszféra kompenzációjára. Ebből kb. 20-21 milliárdot a várhatóan márciusban megjelenő pályázati rendszeren keresztül lehet igényelni, 100-110 milliárd forintot pedig adókedvezmény formájában nyújtja a költségvetés.

A versenyszférában, a közszférában dolgozó és a terhességi gyermekágyi segélyen vagy gyermekgondozási segélyen lévő adóalanyok számára külön-külön szabályozások születtek az elvárt béremelésről.

Hírlevelünkben a versenyszférára érvényes szabályozást ismertetjük Zsarnóci Csaba előadása alapján.

Első videónkban Zsarnóci Csaba ismerteti az elvárt béremeléshez kapcsolódó adókedvezmény igénybevételének 2013-ban érvényes feltételeit. Második videónkban pedig a részmunkaidős foglalkoztatottakra alkalmazandó elvárt béremelés kiszámításának módjáról beszél.

Elvárt béremelés

A munkabérek nettó értékének megőrzéshez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII.22.) Kormányrendelet (Kormányrendelet) határozza meg az elvárt béremelés végrehajtásának módját. 2011-ben átlagos havi 216 805 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt béremelés, az értékhatár alatti fizetésekhez kapcsolódó elvárt béremelés mértékét pedig az 1.sz melléklet tartalmazza. Fontos, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés beleszámít az elvárt béremelésbe.

A béremelés a 2011. november 1. és december 31-e közötti időszak bármely napján az adott munkáltatóval (vagy belföldi kapcsolt vállalkozásával) munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki (folyamatosan foglalkoztatottak). A terhességi gyermekágyi segélyen, gyesen és a gyeden lévőkre is érvényes a béremelési előírás.

A béremelés bázisa a 2011. évi referencia időszakban juttatott rendszeres bér. A rendszeres bér, alapvetően a személyi alapbért és rendszeres bérpótlékokat, 100%-os teljesítményhez kapcsolódó bért és a jutalékos rendszerben a tényleges kifizetést tartalmazza. Nincs benne a prémium, jutalom, 13. havi bér, távolléti díj és mindazok a juttatások, amelyek csak a munkáltató döntésétől függően adhatók, tehát nem szerepelnek semmilyen kétoldalú szerződésben, illetve a juttatásukhoz jogszabályi kötelezettség sem kapcsolódik.

Referencia időszaknak, ha 2011. november 1. előtt változott utoljára a személyi alapbér, akkor a változás időpontjától december 31-ig tartó időszakot kell tekinteni, ha a bér 2011. november 1. után változott, akkor ezt a változást már nem kell figyelembe venni, tehát utóbbi esetben a referencia időszak 2011. január 1- jétől a november 1-jét követő bérváltozás időpontjáig tart.

Adókedvezmény

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Szocho tv.) alapján a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt lehet igénybe venni, azokban a hónapokban, amelyben ténylegesen végrehajtották valamennyi folyamatosan foglalkoztatott esetében az elvárt béremelést.

Az adókedvezmény alapja a természetes személyt megillető bruttó munkabér. Az adókedvezmény mértéke 2012-ben az alap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint. Amennyiben a bruttó bér magasabb, mint 75 ezer forint, akkor a 16 125 forintot csökkenteni kell a 75 ezer forinton felüli bruttó bér 14 százalékának megfelelő összeggel. Bruttó 190 ezer forintos munkabérnél elfogy a kedvezmény.

Szankciók

Alapesetben az adókedvezményt az érvényesítheti, aki 100%-ban végrehajtja a béremelést, különben a teljes bérkompenzációs adókedvezmény visszafizetése mellett késedelmi pótlék és bírság szabható ki. De az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art) 172. § (20d) pontja az esetleges számítási hibák miatt, a Szocho tv. 464/A. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén enyhébb szankciókat ír elő. Ebben az esetben az adókülönbözet megfizetése helyett, a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege 15%-ának megfelelő, de legalább 100 ezer forint mértékű mulasztási bírság a jogkövetkezmény.

A bírságok mellett további szankcióval is szembe kell néznie az adózóknak az elvárt béremelés végrehajtásának elmulasztása esetén. Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény (2011. évi XCIX. tv.) kiterjesztette a munkaügyi ellenőrzést a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek elvárt mértékű emelésére. Az emelés nem teljesítése esetén, a jogerős határozattól számított két évig, a jogsértő adózó közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet. A jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a munkáltató igazolja, hogy a munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette.

Összefoglalva:

az adókedvezmény csak akkor vehető szankció nélkül igénybe, ha az elvárt béremelést a munkavállalók 100%-nál végrehajtották és 100%-ig a munkabér emelésével,

a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől és az állami támogatásoktól való eltiltás pedig elkerülhető, ha az elvárt béremelést a munkavállalók 2/3-ánál, a Kormányrendeletben meghatározott mértékű cafetéria elemek és munkabérek emelésével végrehajtották.

A konferencián készült videó-részletek megtekintéséhez kattintson ide:Zsarnóci Csaba: A bérkompenzációs adókedvezmény igénybevételének feltételei 2013-ban, Az elvárt béremelés mértékének kiszámítása részmunkaidős foglalkoztatás esetében

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

...vagy böngésszen tovább