Számlának minősül minden olyan bizonylat, amely megfelel az általános forgalmi adózást szabályozó 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) X.  fejezetében meghatározott feltételeknek. Az Áfa tv. gyakorlati alkalmazása kapcsán igen sokszor felmerül, hogy kötelező vagy nem kötelező a számlát kibocsátani, illetve ha nincs számlakibocsátás, akkor kötelező-e nyugtát kibocsátani. További kérdés, hogy nyugtakibocsátás esetén elegendő-e a kézi nyugta vagy online pénztárgéppel kötelező bizonylatot adni. Ezek a kérdések a jövőben is fel fognak merülni, viszont a számla-, nyugtaadási mentesülés szabályai pontosításra kerülnek.

Az Áfa tv. főszabályként számlázási kötelezettséget ír elő azokban az esetekben, amikor ellenértékes termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra kerül sor. Ez a kötelezettség az ügylet teljesítéséhez és nem a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő fizetési kötelezettségéhez kapcsolódik. A kötelezettség nem terjed ki azokra az esetekre, amik az Áfa tv. alkalmazásában nem minősülnek adóalany által teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak (pl. kártérítési kötelezettség teljesítése). A kötelezettség kiterjed ugyanakkor azokra az ingyenes esetekre is, amelyeket az Áfa tv. ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősít. Megjegyezném, hogy az ellenérték nem csak pénzben teljesíthető. A számlakiadási kötelezettség az előleg esetében is megjelenik, de ez a kötelezettség nem általános. Nem kell számlát kibocsátani továbbá a (nem jogi személy) nem adóalany által szolgáltatott – 900 000 forintot el nem érő – előlegről, ha a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője a számla kibocsátását nem kéri. Abban az esetben azonban, ha az előleg 900 000 forint vagy annál nagyobb összeg, a számlaadás – a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő kérésétől függetlenül – kötelező.

A fő szabály azonban csak fő szabály, hiszen az Áfa tv. 165. §-a tartalmazza azokat az eseteket, amikor az eladó, szolgáltatást nyújtó mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól. Ezek a következő szolgáltatások:

• az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés a), b), d), f)-o) pontjaiban meghatározott, tevékenység közérdekű jellegére tekintettel nyújtott adómentes szolgáltatások. Ezekben az esetekben nyugtakibocsátási kötelezettség sincs.
• az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés a)-i), l), m) pontjaiban felsorolt, a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel nyújtott adómentes szolgáltatások. Ezekben az esetekben nyugtakibocsátási kötelezettség sincs.
• a légi személyszállítás nyújtása abban az esetben, ha az indulási hely vagy az érkezési hely, akár mindkettő nem belföldön van,
• az adóalany legkésőbb a teljesítés napjáig, vagy a teljesítés napján számlakibocsátásra lenne köteles, azonban a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője a számlát nem kéri és az ellenértéket készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul megtéríti. További feltétel, hogy a vevő/szolgáltatást igénybevevő nem adóalany, valamint a bruttó ellenérték a 900 ezer forintot nem haladhatja meg. Ezekben az esetekben – számla hiányában – nyugtakibocsátási kötelezettséget ír elő az Áfa tv.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/13258. számú törvényjavaslat (továbbiakban: törvényjavaslat) 46. §-a módosítja az Áfa tv. 165. § (1) b) pontját, vagyis e fenti felsorolásból a legutolsó bekezdést. A módosítás értelmében mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdés a) pontban, illetve a 164. § (1) bekezdés a) pontban említett időpontig maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. A módosítás értelmében nem lényeges, hogy az ellenérték megtérítésére milyen módon (pl. készpénz, kártya, átutalás stb.) kerül sor. Egyébként érdekes kérdést vetne fel az azonnali átutalás és a telefonnal történő fizetés is. A pénzforgalom lebonyolítását szabályozó 35/2017. (XII. 14.) MNB rendelet 28. – 53.-ai tartalmazzák a készpénzfizetésen kívül alkalmazható fizetési módokat.

A törvényjavaslat alapját igen jelentős módosítás és egyben indokolt is, hogy a számlázási kötelezettséget a fizetés konkrét formája ne befolyásolja. A fizetési lehetőségek/módok igen gyorsan fejlődnek (pl. azonnali átutalások). Emiatt nem indokolt az ellenérték teljesítését konkrét fizetési módhoz kötni.

A számlakibocsátás alóli mentesítés köre tovább bővül. A módosítás a Közösségen belüli távértékesítésre vonatozik. A törvényjavaslat értelmében nem kötelező számlát kibocsátani abban az esetben, adóalany a Közösségen belüli távértékesítés utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget.

A törvényjavaslat a számlakibocsátással kapcsolatban további módosítást is tartalmaz. Az Áfa tv. 165. §-a kiegészítésre került. A beiktatandó új (6) bekezdés értelmében nem lehet mentesülni a számlakibocsátási kötelezettség alól abban az esetben, ha az értékesítésre az Áfa tv. 29. §-a alapján kerül sor, kivéve ha az adóalany az adófizetési kötelezettsége teljesítésére azt a tagállami szabályozást alkalmazza, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 3. szakaszban foglalt különös szabályozásnak.

A törvényjavaslat pontosítja a nyugtakibocsátási kötelezettségre vonatkozó szabályozást is. Az Áfa tv. jelenleg hatályos 167. § c) pontban található szabálya alapján az adóalany mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól abban az esetben, ha kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását.

Ez a szabály úgy módosul, hogy Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) szerinti automataberendezés használatával térítik meg részére az ellenérték adót is tartalmazó összegét. Újragondolásra került tehát, hogy az automataberendezések használata során melyik esetben lehet nyugtakibocsátás alóli mentességet gyakorolni. Az Art. 7. § 7a. pontja értelmében automataberendezésnek minősül az olyan kezelőszemélyzet nélkül is működni képes berendezés, ami termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás pénzbeli ellenértékének helyben történő megtérítésére szolgál.

/Sándorné Új Éva

okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizor/

* * *

Amennyiben teljeskörűen szeretne felkészülni a 2021-es adóévre, akkor válassza a minden adónemre kiterjedő és a legaktuálisabb jogszabály változásokról szóló konferenciát, az Adóegyetem 2021-et.