2024. október 29-én került benyújtásra a Parlament elé az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslat, amely a várakozásokkal ellentétben nem tartalmaz kardinális változásokat, viszont számos adótörvény módosítására tesz javaslatot. >> Előző bejegyzésünkben az „őszi adócsomag” 2025. évtől érvényes SZJA adónemet érintő várható fontosabb változásait, jelen bejegyzésben pedig a Társasági adót, a KIVA-t, a SZOCHO-t, az áfát és az adózás rendjét érintő főbb módosítás-tervezeteket vesszük górcső alá.

Társasági adó

A törvényjavaslat értelmében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezései egészülnének ki.

Adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések kiegészítése

Az államok közötti eltérő jogi minősítésből eredő különbségeket taxatíve nevesíti a Tao tv., melynek értelmében ilyennek minősül az, ha az adózó olyan költséget, ráfordítást számol el, vagy olyan adóalap-csökkentést alkalmaz, amely a belföldi és a külföldi jog eltérése miatt az adózónál és egy külföldi személynél is elszámolásra kerül költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) a társasági adóalapban, vagy az annak megfeleltethető adóalapban [(Tao tv. 4.§ 57. pont g)].

A hatályos rendelkezések szerint 4. § 57. pont g) alpontja szerinti esetben

• ha az adózó a külföldi személyben részesedéssel rendelkezik, akkor a kifizetésre nem alkalmazhatja az e törvény szerinti költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket,
• ha a kifizetést az adózó teljesíti és az adózóban részesedéssel rendelkező külföldi személy adójogrendszerében a költség, ráfordítás társasági adóalapból vagy annak megfeleltethető adóalapból történő levonását nem tagadják meg, akkor az adózó nem alkalmazhatja az e törvény szerinti költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az adóalapjában nem veheti figyelembe a levonást [Tao tv. 16/B.§ (1)].

Erre az esetre egészítené ki a Tao tv. adóelkerülésre vonatkozó rendelkezéseit a törvényjavaslat, amely szerint a kettős levonás mégis elszámolható az adóévben vagy későbbi adóévekben felmerülő, kétszeresen beszámított bevétellel szemben.

Kisvállalati adó

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben (Katv.) leginkább egyértelműsítő szabályt tartalmaz a törvényjavaslat a kiva megszűnésének/újraválasztásának azon esetére, amikor is könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnik meg az adóalanyiság.

A kiva alanyiság választása/megszűnése

A törvényjavaslat pontosítást tartalmaz, amelynek értelmében a kiva alanyiság ismételt választása lehetővé válik minden esetben, ha az adóalanyiság olyan egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, amely során nem valósul meg az eszközök átértékelése.

Szociális hozzájárulási adó

A 2024. augusztus 1-től hatályba lépő veszélyhelyzeti intézkedés keretében bevezetett a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet ugyan hatályon kívül helyezésre kerülne 2025. január 1-től, de az abban foglalt szabályok beépülnek a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvénybe (Szocho tv.) a törvényjavaslat értelmében.

A munkaerőpiacra lépők utáni szochokedvezmény szabályai

A rendeleti intézkedés szerint még idén évközben módosultak a munkaerőpiacra lépők utáni szochokedvezmény szabályai, melynek értelmében 2024. augusztus 1-től kezdődő munkaviszony esetén az a magyar állampolgár, valamint a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára számít munkaerőpiacra lépőnek, akinek a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző évben (365 nap) legfeljebb három hónapig (92 napig) volt munkaviszonya, illetve egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonya. A munkáltató a kedvezményt a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után 13 százalékos, a foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában pedig legfeljebb a minimálbér után 6,5 százalékos adómértékkel megállapított összegben veheti igénybe. A kedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a munkáltatót, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első éve, illetve tizennyolcadik hónapja véget ér.

Fenti rendeleti intézkedés 2025. január 1-től beépítésre kerül a Szocho tv.-be is a törvényjavaslat értelmében. A munkaerőpiacra lépők kedvezményének a veszélyhelyzeti kormányrendeletből átültetett szabályát a 2025. január 1-jétől létesített jogviszonyok tekintetében kell alkalmazni.

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) várható módosítása nem tartalmaz meglepő újdonságokat a törvényjavaslatban. Az alanyi adómentesség belföldi értékhatára továbbra is 12 millió forint marad, noha a törvényjavaslat több ponton is részletezi a jogharmonizációs kötelezettségből fakadó közösségi alanyi adómentességre vonatkozó szabályokat.

Adóalap utólagos csökkentése

Az Áfa tv. hatályos rendelkezései lehetőséget nyújtanak az adóalap utólagos csökkentésére olyan esetekben is, amikor az ügylet teljesítését nem tanúsítja számla.

Ezt az esetkört bővítené a törvényjavaslat az áfa-alap utólagos csökkentésének lehetőségével akkor is, ha kedvezmény merül fel az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, vagy a felmerült járulékos költségek tekintetében egy nem számlázott ügylet során.

A törvényjavaslat a teljesítést követően, a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül adott árengedmények kapcsán rögzíti, hogy a nyugtás vásárlások esetén is lehetne alkalmazni az utólagos adóalap csökkentést, amennyiben az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert a törvény szerint számla kibocsátásáról nem kellett a kötelezettnek gondoskodnia. Ennek azonban feltétele a nyugta adattartalmának módosítása.

Alanyi adómentesség változása

A közösségi HÉA-irányelv átültetésének kötelezettségéből fakadó változtatás a törvényjavaslatban, hogy az Áfa tv. 2025. január 1-től lehetővé teszi a hazai és uniós vállalkozások számára, hogy letelepedési országuktól eltérő tagállamban is alkalmazhassák az alanyi adómentesség szabályait. Az adómentesség másik tagállamban való választásával az adózó csak akkor élhet, ha az uniós árbevétele sem a megelőző év, sem a tárgyév vonatkozásában nem haladja meg a 100 000 eurót.

A hatályos szabályok szerint, ha az alanyi adómentes adóalany úgy nyújt szolgáltatást, hogy annak teljesítési helye külföldre esik, akkor nem járhat el alanyi adómentes minőségében, vagyis ekkor „Áfa tv. területi hatályán kívüli” ügyletről bocsát ki számlát, és az esetleges bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét is ennek megfelelően teljesíti, és levonási joggal is élhet.

Ez a szabályozás továbbra is érvényben maradna a törvényjavaslat szerint, azzal a kiegészítéssel, hogy ha az adóalany nemcsak Magyarországon, hanem a Közösség bármely más tagországában alanyi adómentességet választott, akkor a közösségi ügyletei tekintetében nem fogja megilletni az adólevonás jog.

Amennyiben egy magyar adózó élni kíván a közösségi alanyi adómentességgel, először a magyar adóhatóság felé kell nyilatkozatot tennie, külön jelölve, hogy mely tagállamban kíván élni ezen mentességével. Az adóhatóság a kérelem elbírálását követően „EX” utótagot tartalmazó egyedi azonosítószámot hoz létre az adózó számára. Az adózónak ezt követően minden naptári negyedév vonatkozásában adatot kell szolgáltatnia közösségi adómentes ügyleteiről, tagállami bontásban. A közösségi alanyi adómentesség alkalmazása során az adózó a távértékesítési ügyletei kapcsán nem lesz jogosult az „egyablakos” rendszer alkalmazására, és minden tagországban negyedévente kell eleget tennie adófizetési és bevallási kötelezettségének.

Fordított áfa kiterjesztése

A törvényjavaslat értelmében, ha az adóalany-kereskedő részére gázértékesítés történik a Közösség területén lévő földgázrendszeren keresztül, akkor az ügylet fordított adózás hatálya alá tartozik. Ezen fordított adózás alá tartozó ügyletről az adóalanyt az Áfa tv. 6/C. számú mellékletében foglalt nyilatkozattételi kötelezettség is fogja terhelni, vagyis nyilatkoznia szükséges az adóbevallásban a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének időpontjáról, valamint a beszerzett termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és köbméterben meghatározott mennyiségéről.

Adózás rendje

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) minden adózót érintő – eddig sem ismeretlen – legnagyobb nóvuma, hogy a 2024. augusztus 1-től hatályba lépő veszélyhelyzeti intézkedés keretében bevezetett az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet szabályai 2025. január 1-től beépülnek a törvénybe.

Megemelt bírság mértékek

Noha a törvényjavaslat értelmében a Korm. rendelet hatályon kívül helyezésre kerülne 2025. január 1-től, de az abban foglalt emelt bírság mértékek törvényi szinten maradnának az Art.-ban.

Ennek értelmében a mulasztási bírság általános bírságszabálya természetes személy adózó esetében a korábbi kettőszázezer forintról négyszázezer forintra, nem természetes személy adózó esetében a korábbi ötszázezer forintról egymillió forintra emelkedik.

A foglalkoztatott be nem jelentésére vonatkozó szabályok megsértése esetén az adózót a korábbi egymillió forint helyett kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani.

A számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése esetén az adózó a korábbi egymillió forintig terjedő mulasztási bírság helyett kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Szerző: Kiss Tímea, közgazdász

Az adócsomag végleges formája és a bevezetett módosítások hatása, a gyakorlatban érezhető változások még kérdésesek, egy valami viszont nem kérdés: az >> Adóegyetem 2025 segítségével felkészülhetsz ezekből a változásokból is! Értesülj első kézből a 2025. évi jogszabályváltozásokról, és tedd fel kérdéseidet a PENTA UNIÓ Zrt. előadóinak! Készüljünk fel együtt a 2025-ös adóévre!