2013. március 5-én jelent meg a kormányzat honlapján a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet (22/2009. PM rendelet) módosításáról szóló NGM rendelet-tervezet (Rendelettervezet). A Rendelettervezet alapvetően jogalkalmazást segítő rendelkezéseket tartalmaz, pontosítja a transzferár dokumentációs kötelezettségre vonatkozó előírásokat.

Aktuális bejegyzésünkben - figyelemfelhívó jelleggel - a Rendelettervezet legfontosabb rendelkezéseit tekintjük át Bartha Katalin okleveles transzferár szakértő, áfa- és nemzetközi adószakértő, igazságügyi adószakértő, 2013. március 26-i Penta Uniós konferencia előadása alapján.

Nyilvántartási kötelezettség

A Rendelettervezet egyrészt pontosítja azokat a feltételeket, melyek fennállása esetén az adózó mentesül a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség alól. Ebben a témakörben az alábbi változások várhatóak:

• egy ügylet értékét éves viszonylatban, nem pedig a szerződés megkötésétől kell vizsgálni (ha az adott ügylet szokásos piaci értéke az adott üzleti évben nem éri el az 50 millió Ft-ot, akkor nem kell nyilvántartást készíteni);
• ha a szerződés szerinti ellenérték vagy szerzési érték nem forintban keletkezik, akkor annak értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a szerződés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani;
• főszabály szerint szerződésenként, nem pedig ellenőrzött ügyletenként kell elkészíteni a transzferár nyilvántartást;
• az adóhatósághoz benyújtott szokásos piaci ár előzetes megállapítása iránti kérelemhez (APA kérelem) kapcsolódó mentesség időtartama és feltétele pontosításra kerül.

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások

A Rendelettervezet másrészt több ponton módosítja az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettséget. Az értékhatár megállapításánál az azonos jellegű szolgáltatásokat adóévenként együttesen kell majd figyelembe venni, továbbá jelentős könnyítés, hogy az elfogadott, ezáltal alátámasztást nem igénylő felársáv várhatóan 3-10 százalék lesz, a korábbi 3-7 százalékkal szemben.

Összehasonlító elemzés

A Rendelettervezet harmadrészt módosítja, hogy az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során milyen forrásokat vehet figyelembe. Amennyiben az ár meghatározására irányuló összehasonlító elemzés során az adózó cégszintű adatokat használ fel, azok az adatok nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok lehetnek, pl. AMADEUS adatbázis.

A Rendelettervezet nemcsak az adatok forrására vonatkozóan tartalmaz pontosítást, hanem előírja, hogy milyen szempontok alapján kell kiválasztani az adatbázisból az összehasonlítható vállalkozásokat. A kiválasztási folyamatot a Rendelettervezet két fő részre bontja:

• a kvantitatív szűrésre, mely nyolc lépésből áll és
• a kvalitatív szűrésre mely további négy lépést tartalmaz.

A kvantitatív szűrés lépései gyakorlatilag az alkalmazott adatbázis kereső funkcióinak pontos beállítását jelentik (pl. földrajzi terület, tevékenység meghatározása, kapcsolt felek kiszűrése, stb.), míg a kvalitatív szűrés a mintába került cégek további ellenőrzésére és a minta szűkítésére szolgál.

A Rendelettervezet rögzíti, hogy amennyiben 25-nél kevesebb összehasonlítható vállalkozást tartalmaz a kiválasztási folyamat végén kapott minta, akkor a teljes eredménytartomány tekinthető szokásos piaci eredménytartománynak. 25 vállalkozást meghaladó minta esetén azonban az interkvartilis tartományt határozza meg a jogalkotó, mint figyelembe vehető szokásos piaci eredménytartomány.

Az adózó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a Rendelettervezet által meghatározott szempontokat, ilyen esetben azonban az eltérés okát külön fel kell tüntetnie a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban készítendő nyilvántartásában.

Hatálybalépés

A Rendelettervezet szerint a módosuló rendelkezéseket az adózók már a 2012. adóévi nyilvántartási kötelezettség teljesítésénél is alkalmazhatnák, amennyiben a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint 2013. január 1-je. Az összehasonlítható vállalkozások kiválasztásának szempontjait rögzítő 2. számú mellékletben részletezett kvantitatív, illetve kvalitatív szűrést viszont a 2013. május 31-ét követően elkészített nyilvántartásokra kellene első ízben alkalmazni.

Mindazonáltal, minthogy a Rendelet változtatásai mindezidáig nem léptek hatályba, elképzelhető, hogy valamennyi változást a 2013. évi transzferár dokumentáció készítése során tudják első ízben alkalmazni az adózók.