Egyéni és társas vállalkozók családi járulékkedvezménye I.

2013. december 20-án megjelent bejegyzésünkben már beszámoltunk arról, hogy a biztosított egyéni- és társas vállalkozók maguk is érvényesíthetik a családi járulékkedvezményt (akár együttesen a családtaggal, házastárssal vagy élettárssal), de kihangsúlyozza a törvény, hogy a kedvezmény kizárólag a tényleges járulékalapot képező jövedelemmel szemben vehető igénybe, azaz a vállalkozói kivét, az átalányban megállapított jövedelem, vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok együttes erejéig.

Aktuális bejegyzésünkben Széll Zoltánné, a NAV szakmai főtanácsadója - példákon keresztül - mutatja be Önöknek a társas vállalkozók által érvényesíthető családi járulékkedvezmény feltételeit az Adóegyetem 2014 konferenciasorozatunk 2013. november 29-i "A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő 2014. évi változások" címen tartott előadása alapján.

Jövő heti bejegyzséünk az egyéni vállalkozók vonatkozásában szemlélteti a kedvezmény feltételrendszerét.

Konferenciaajánló:

2014. június 5-6-án Budapesten kerül megrendezésre a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (MOKLASZ) és az EFAA (European Federation of Accountants and Auditors for SMEs) közös szervezésében a VIII. Nemzetközi Adókonferencia, melynek központi témája "A kis- és középvállalkozások adózási, számviteli kérdései".

A konferencia célja hogy megismerjük hazánk és a többi EU tagország kkv szabályozásának sajátosságait az adózás, a könyvelés, a könyvvizsgálás, az adótanácsadás, az adóellenőrzés és a finanszírozás területein, ezzel versenyelőnyhöz juttatva a résztvevő szakembereket a pénzügyi-számviteli szolgáltatások legnagyobb piacán.

Jelentkezzen most! » 2014. június 5-6. Adózás Európában - VIII. Nemzetközi Adókonferencia

A családi járulékkedvezmény havi összege a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni- és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve nyugdíjjárulék összege.

Társas vállalkozó családi járulékkedvezménye

A társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségére külön szabályok vonatkoznak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.), de a biztosított társas vállalkozó is jogosult a családi járulékkedvezmény érvényesítésére.

Társas vállalkozás köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének a megállapítására.

Korlátozó rendelkezés azonban, hogy a társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.

A társas vállalkozó járulékalapja ugyanis a személyes közreműködésre kifizetett díj, illetve ha ezen lehetőséggel nem él, mivel év végén osztalékként realizálja a jövedelmet, akkor az ún. főfoglalkozású társas vállalkozó a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót egy képzett összeg után fizeti meg.

A főfoglalkozású társas vállalkozónak

  • az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot a minimálbér másfélszerese,
  • a nyugdíjjárulékot a minimálbér,
  • a szociális hozzájárulási adót pedig a minimálbér 112,5%-a után kell havonta legalább megfizetni. 

Korlátozó szabály, hogy képzett járulékalap után fizetett járulékok terhére családi járulékkedvezmény érvényesítésére nincsen lehetőség, ez csak a tényleges járulékalapra eső járulékok terhére érvényesíthető.

A vállalkozók tehát csak a ténylegesen felvett jövedelmük után fizetendő járulékból vehetik igénybe a családi járulékkedvezményt, tehát aki felvett jövedelem nélkül csak a minimum-járulékalap után fizeti meg a járulékokat, annak nem jár kedvezmény.

Mivel nem minősülnek biztosítottnak, nem érvényesíthet családi járulékkedvezményt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozók sem.

Példa

Jelen példában a társas vállalkozó a családi kedvezményt a feleségével közösen érvényesíti, 50-50%-ban, így a kedvezmény őrá eső keretösszege 309.375 forint.

A tagi jövedelem havi összege 200.000 forint (személyes közreműködési díj).

A különbözet 109.375 forint, melyet nem tud az szja-ban igénybe venni, mert nem rendelkezik annyi jövedelemmel. Ennek az adótartalma (16%-a) 17.500 forint.

Mivel van személyes közreműködés ellenértéke, az erre a tagi jövedelemre eső járulékok terhére érvényesíthető a családi járulékkedvezmény. A 200.000 forint tagi jövedelem után 8.000 forint természetbeni egészségbiztosítási járulék-, 6.000 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulék- és 20.000 forint nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség merülne fel.

Mivel ezen járulékok terhére a társas vállalkozó érvényesíteni tudja a családi járulékkedvezményt, ezért nem fizeti meg a 8.000, illetve 6.000 forint nagyságú járulékokat, és nyugdíjjárulék jogcímen is csak 16.500 forint fizetési kötelezettsége keletkezik, de a 1,5%-os munkaerőpiaci járulék megfizetésére kötelezett.

Összefoglalva, a társas vállalkozások a családi járulékkedvezményt kizárólag a személyi jövedelemadó alapot képező (ténylegesen megszerzett) jövedelmet terhelő járulékok terhére érvényesíthetik.

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

...vagy böngésszen tovább