2013. évi zárás kiemelt feladatai II. - Értékvesztés

Múlt héten a 2013. évi zárás egyes kiemelt feladatai közül a behajthatatlanság esetköreit vettük górcső alá, melyhez kapcsolódóan az értékvesztésre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket - Botka Erika okleveles könyvvizsgáló, MSZSZE főtitkár ismerteti Önökkel a 2014. február 5-i "Év végi zárás, beszámolókészítés, bevallások" címen tartott Pentás konferencia előadása alapján, példákkal illusztrálva.

Számvitel témakörben a 2014. június 12-étől országszerte megrendezésre kerülő továbbképzési napokon többek között az alábbi kérdésekre is választ kaphat:

Számviteli változások 2014-től; Számlázási szabályok a Számviteli törvény szerint; Sajátos beszámolási kötelezettségek; Értékcsökkenés, értékhelyesbítés számvitele.

További kérdése van? Küldje el előzetesen a konferencia@penta.hu e-mail címre és vitassák meg a konferencián a konzultáció keretében! Jöjjön el Ön is!

Jelentkezés és további információk » SZÁMVITEL TOVÁBBKÉPZÉSI NAPOK

 

Értékvesztés

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) értelmében a behajthatatlan követelést részben vagy egészben hitelezési veszteségként a zárás folyamán ki kell vezetni.

Azaz, a megmaradt követelésállományra értékvesztést kell elszámolni, melynek során fontos, hogy egyedi minősítés alapján az adóst kell minősíteni, nem a számlákat.

Számvitelileg nem megfelelő ugyanis az értékvesztés, ha az a korosítási listán alapul. A korosítási listából ki lehet indulni, de ezek a számlákat kezelik, hogy melyik milyen sávban van a késedelem szempontjából. Tekintettel arra, hogy egy adósnak több kimenő számlája is lehet, így előfordulhat, hogy azok különböző sávban helyezkednek el a korosítási listában.

Ugyanakkor egy adósnak csak egy minősítése lehet, mert egy fizetőképessége van. Pl. ha kimondják egy adósra, hogy a tartozások felét nem fizeti ki, akkor ez minden számlájára vonatkozik, függetlenül attól, hogy az fizetési határidőn belül van még, vagy féléves késedelemben.

Értékvesztést elszámolni vagy visszaírni - mérlegkészítéskori adatok alapján, fordulónapon fennálló - mérlegkészítésig be nem folyt követeléseknél lehet (év közbeni gazdasági esemény nem lehet).

Év közben csak egy esetben lehet értékvesztést megszüntetni, ha az adós mégis kifizette a tartozását, amit már korábban leértékeltek, egyébként csak zárlati tétel lehet:

T 86. Egyéb ráfordítások - K 318. Vevők értékvesztése

T 318. Vevők értékvesztése - K 96. Egyéb bevételek

Az értékvesztés főszabály szerint adóalap növelő tétel a társasági adóban, de az éven túli követelések bekerülési értéke 20%-ával adóalapot lehet csökkenteni, ha legalább ennyi értékvesztés számvitelben is elszámolásra került a követelés tekintetében.

Példa: egy követelésre számvitelben a társaság elszámol 100%-os értékvesztést. Az adóalap 5 év alatt évi 20%-kal csökkenthető.

A példából is következik, hogy meg tud térülni öt év alatt a társasági adóalapnál a veszteség akkor is, hogyha számviteli szempontból nem behajthatatlan követelésként kerül leírásra a követelés, mert nincsenek meg a megfelelő alátámasztó dokumentumok. Ez azt jelenti, hogy az adóalapnál így is érvényesíthető, nemcsak behajthatatlan követelésként. De annak nyilvántartása, hogy az értékvesztésből mennyi került már adóalap csökkentő tételként érvényesítésre, nagy adminisztrációs teher. Behajthatatlan követelésként történő leíráshoz pedig szükségesek a megfelelő dokumentumok.

Ha visszaírás történik a fordulónapon, mert jobb minősítést adtak az adósnak a megelőző években, akkor a visszaírt értékvesztés adóalapot csökkent.

A visszaírt értékvesztés adóalap csökkentő.

Példa

2013. évi mérlegfordulónapon elszámolt értékvesztések összegei az alábbiak:

  • A vevő (60 napos lejárat) 20% - 1.000eFt;
  • B vevő (180 napos lejárat) 50% - 2.000eFt;
  • C vevő (éven túli járat) 100% - 5.000eFt;
  • D vevő (éven túli járat) 0% - 0eFt (ingatlanfedezet van a követelés mögött).

Ha egy követelés mögött fedezet van pl. a 'D' vevő esetében egy ingatlanra jelzálogjog került bejegyzésre, akkor az a követelés meg fog térülni, így számvitelben nem lehet rá értékvesztést elszámolni.

Az elszámolt értékvesztés összesen így 8 millió Ft, mely teljes egészében társasági adóalap növelő tétel.

Az adóalap csökkentés feltételei az alábbiak:

  • éven túli legyen a követelés,
  • az elszámolt értékvesztés legalább olyan összegű legyen, mint amennyit a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) megenged csökkentő tételként.

Ezeknek a feltételeknek a példában csak a 'C' vevő felel meg, ezért a csökkentő tétel az 5 millió Ft 20%-a, azaz 1 millió Ft. A 'D' vevő esetében, hiába éven túli lejáratú a követelés, miután számvitelben nem számoltak el értékvesztést, nem lehet társasági adóalap csökkentéssel élni.

Számvitel témakörben megszervezésre kerülő Pentás konferenciákon a férőhelyek száma korlátozott, jelentkezzen most! » SZÁMVITEL TOVÁBBKÉPZÉSI NAPOK

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

...vagy böngésszen tovább

SQL Error: You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near 'D' vevő esetében egy ingatlanra jelzálogjog került bejegyzésre, akkor az a ' at line 1