A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 65. § (7) bekezdés nevesíti, hogy a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni, következésképpen ezeket részben vagy egészben hitelezési veszteségként a zárás folyamán ki kell vezetni. A Számviteli tv. előírja azokat az alátámasztó dokumentumokat, amelyek birtokában egy követelést behajthatatlannak lehet minősíteni. Ezekkel a dokumentumokkal a mérlegkészítés időpontjáig kell rendelkeznie a vállalkozásnak, amely azt is jelenti, hogy az egyes dokumentumok dátuma nemcsak 2013., hanem 2014. évi is lehet.

A behajthatatlan követelésre, jövő héten pedig az értékvesztésre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket, illetve jogkövetkezményeket mutatjuk be Önöknek Botka Erika okleveles könyvvizsgáló, MSZSZE főtitkár 2014. február 5-i - "Év végi zárás, beszámolókészítés, bevallások" címen tartott - Pentás konferencia előadása alapján.

Jogcímek, dokumentumok

A Számviteli tv. 3. § (4) bekezdés 10. pontjában foglalt jogcímek fennállása esetén behajthatatlannak minősül a követelés, mely tényt mindig - jogcímtől függő - dokumentumokkal szükséges alátámasztani (ugyanezen dokumentumok alkalmasak külföldivel szemben fennálló követelés esetén is):

• végrehajtás során nincs fedezet (végrehajtó nemleges foglalási jegyzőkönyve);
• a hitelező által csődeljárás, felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során, egyezségi megállapodás keretében elengedett követelés (aláírt megállapodás);
• a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) alapján nem áll fenn fedezet;
• a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;
• eredményesen nem érvényesíthető a követelés, illetve a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (végrehajtás-, fizetéses meghagyás-, bírósági eljárás illetéke, ügyvédi-, közjegyzői-, végrehajtói díj);
• az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel (cégkivonat, visszajött levélküldemény);
• bíróság előtt nem érvényesíthető követelés (felszámolásnál, kényszertörlésnél be nem jelentett követelés);
• a hatályos jogszabályok alapján elévült követelés (5 év).

Végrehajtás során nincsen fedezet

Egy követelés behajthatatlannak minősül, ha az adós ellen vezetett végrehajtás során a végrehajtó nem talált fedezetet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (ugyanakkor ez nem jelenti az eljárás befejezését, a végrehajtás tovább folytatható). A végrehajtó nemleges jegyzőkönyve megalapozza, hogy a főkönyvből kikerüljön a követelés.

Csődeljárás

Behajthatatlan a követelés, ha azt csődeljárás során csődegyezség keretében engedték el. Ennek alapdokumentuma az aláírt megállapodás.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (Csődtv.) alapján a csődegyezség csak arra a hitelező cégre vonatkozik, aki azt aláírta. Ha nem vett részt a csődegyezségben, akkor behajthatatlanként nem tudja kivezetni a követelését ilyen jogcímen, és ha nem térül meg a követelése, akkor értékvesztést kell elszámolnia, amely főszabály szerint társasági adóalap növelő tétel (kivéve, ha felszámolásba fordul át az eljárás és annak folyamán jut el a behajthatatlansági jogcímhez).

Felszámolás

Felszámolás esetén több lehetőség áll fenn a követelés behajthatatlanná minősítésére:

• Egyezségi megállapodás: felszámolási eljárás alatt is meg lehet állapodni a követelés elengedéséről. Ebben az esetben az aláírt egyezség a kivezetés dokumentuma.
• Felszámolói igazolás (nyilatkozat): ennek birtokában a követelés olyan mértékben írható le, amilyen mértékben a felszámoló lenyilatkozza, hogy nem várható megtérülés. Fontos, hogy csak bejelentett követelést lehet ilyen módon leírni, melyre a Csődtv. értelmében a felszámolási eljárás megindításától számított 40 nap elteltével - de legalább 180 napon - belül kell, hogy sor kerüljön (a bejelentés százalékos összegben díjköteles, illetve a Csődtv. 46. § (8) bekezdése biztosítja, hogy 2.000 forintos munkadíj átalány megfizetése mellett a felszámoló behajthatatlansági nyilatkozatot állíthat ki.)
• Bírósági úton nem érvényesíthető követelés: ha felszámolás indításakor 180 napig nem jelentik be a hitelezők a követelést, akkor azt bírósági úton sem lehet érvényesíteni, így leírásra kerülhet behajthatatlanként (ez társasági adóalap növelő tétel).
• Vagyonfelosztási javaslat: negyedik lehetőség a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejeződésekor, hogy ha törlik a céget és a vagyonfelosztási javaslat igazolja, hogy a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet a követelésre, akkor két dokumentum szükséges a követelés kivezetéséhez: egyrészt a cégjegyzék adata, hogy törölték a céget, másrészt a vagyonfelosztási javaslat.

Költség-haszon elv szerinti leírás

A költség-haszon elv szerinti leírásnál nem egy külső féltől megszerzett dokumentummal, hanem számviteli politikával kell igazolni, hogy többe kerül a követelés érvényesítése, mint a követelés értéke vagy maga a várható megtérülés.

Magyar vállalkozással szembeni követelés esetén a végrehajtás, a fizetési meghagyás, illetve a bírósági eljárásoknál felmerülő költségeket kell ennek érdekében összeadni, pl. az eljárás díját, illetéket, munkadíjat, melyek egy belföldi követelés esetén is összesen legalább 100.000 forint nagyságú. Erre tekintettel a 100.000 forint alatti követeléseket célszerű leírni a költség-haszon elvre hivatkozva (pl. ide tartozhat a behajtási költségátalány is).

Fel nem lelhető adós

Ha egy követelés azért kerül leírásra, mert az adós nem lelhető fel, akkor két dokumentum szükséges a követelés leírásának alátámasztásához. Egyrészt a postáról visszaérkezett levélküldemény (pl. fizetési felszólítás, egyenlegközlő), másrészt pedig egy cégjegyzék adat, amely igazolja a hivatalos székhelyét, telephelyét, ahol próbálták keresni, de nem volt fellelhető.

Bíróság előtt nem érvényesíthető követelés

Leírási jogcím, ha bíróság előtt nem lehet érvényesíteni a követelést. Ez a felszámolásnál 180 napig vagy kényszertörlésnél 90 napos jogvesztő határidőn belül be nem jelentett követelés esetét jelenti [a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 118/A. §].

Elévült követelés

Az elévült követelés (5 év) jogcímén kivezetett követelés szintén adóalap növelő tétel.

Behajthatatlanság megállapítása, a korábban elszámolt értékvesztés kivezetése (könyv szerinti értéken)

A követelés nettó értéken kerül kivezetésre: T 318. Vevők értékvesztése - K 311. Vevők.

A hitelezési veszteség könyvelése: T 86. Egyéb ráfordítások - K 311. Vevők.

Ebben az esetben az értékvesztést nem lehet visszaírni.

Ha pl. 100 %-os értékvesztést számoltak el arra a követelésre, és behajthatatlanná válik, akkor a T 86.-ba kell kivezetni, de ott 0 lesz az egyenleg, ugyanis behajthatatlanság esetén nincsen értékvesztés visszaírás (csak a folyószámláról, illetve az értékvesztés főkönyvi számláról vezetődik ki mindkettő véglegesen, de eredményhatás akkor már nem lesz). Értékvesztést csak mérlegfordulónapon lehet visszaírni, ha jó minősítést adnak egy adósnak.

A behajthatatlan követelést egyéb ráfordításként kell elszámolni.

A bírósági úton nem érvényesíthető követelés, illetve az elévült követelés jogcímén kivezetett követelés társasági adóalap növelő tétel, mert mindkét esetben a társaság "hibája", hogy ezen jogcímen kerülhetett csak kivezetésre a követelés.