40 eurós dilemma - Számlázni vagy nem számlázni?

Már kiveséztük a behajtási költségátalány adózási- és számviteli szempontjait, ugyanakkor az elmúlt időszak tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy a gyakorlati szakembereknek, számlát kibocsátó és befogadó vállalkozásoknak, költségvetési szerveknek, nonprofit szervezeteknek napi dilemmát okoz az ezzel kapcsolatos adminisztráció és a lehetséges jogkövetkezmények.

Aktuális cikkünkben górcső alá vesszük a leggyakrabban felmerülő behajtási költségátalány problémaköröket, melyeket a 2015. március 20-án megrendezésre kerülő "Behajtási költségátalány - avagy a 22-es csapdája" című Pentás konferencia tematikájának összeállítása során figyelembe vettünk, és kísérletet teszünk az egyes megoldási alternatívák felvázolására.

1. problémakör: Kik az érintettek?

Behajtási költségátalány szempontjából hogyan kezelendő az adójogi illetőség jogosulti- és kötelezetti oldalról, avagy, hogyan ültette át a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet a többi érintett tagállam?

Mi a helyes adójogi értelmezés és eljárás a magyar-, illetve egy másik uniós tagállami partner viszonylatában (az irányelv átültetése tagállami hatáskör!)? Hogyan kezelendő, ha a magyar szabályozás ellentmond az EU irányelvnek? Van-e lehetőség az irányelv/törvény módosítására?

2. problémakör: Mely szerződésekre vonatkozhat?

Kiemelt szempont az időbeni hatály definiálása, a szerződés fizetési határidőre vonatkozó módosításának kérdései (szóban, írásban, ráutaló magatartással, von-e maga után számlahelyesbítést, ennek adójogi vonzataival), melynek helyes alkalmazásával elkerülhetőek a nem kívánatos jogkövetkezmények.

3. problémakör: Késedelmi kamat és behajtási költségátalány összehasonlítása

Meddig terjed a "hasonló" értelmezés, hol jelentkeznek a markáns különbségek az elszámolás és az adójogi megítélés esetében?

4. problémakör: Kötbér vs. behajtási költségátalány A két jogintézmény vonatkozásában mit jelent a vagylagosság, mikor járnak jobban a partnerek (inkább kössünk ki kötbért?), ez milyen kihatással bír a szerződéskötésekre?

5. problémakör: Késedelemből eredő egyéb károk

Egyéb károk felmerülése, illetve érvényesítése esetén kötelező-e a behajtási költségátalány felszámítása, vagy ez utóbbi önállóan kezelendő?

6. problémakör: Eltérő pénznemekből eredő eltérések

Az eltérő pénznemekből eredő eltérések adójogi mérlegelése csak akkor jelent komoly kockázatot az érintett vállalkozások számára, ha adóalapot is érint, vagy szankciót is von maga után a nem megfelelő számviteli elszámolás okán?

7. problémakör: A számviteli elszámolás gondjai

Mit jelent a jogosult és a kötelezett eltérő adójogi kezelése a számviteli elszámolás alapján, illetve az abból eredő károk?

Pl. pályázatoknál, hiteligénylésnél, de partnerek közötti szerződéskötés esetében is sok esetben kiemelt szempont, hogy a 40 euró elengedése a kötelezettnél egyéb ráfordításként az üzemi, üzleti eredményt rontja, ugyanakkor az elengedés csak rendkívüli bevételként jelenik meg, amely az adózás előtti eredményt ugyan nem érinti, de elviheti/elviszi veszteségbe az üzemi-üzleti eredményt.

8. problémakör: Felelősségi kérdések

A jelenlegi szabályozás alapján kötelező-e felszámítani a behajtási költségátalányt? Kié a felelősség, ha a gazdálkodó szervezet lemond egy őt jog szerint megillető követelésről? Mit mondhat a tulajdonos, a fenntartó? Elengedhet-e egy költségvetési szerv, egy felszámoló, végelszámoló egy törvény szerint járó követelést? Hogyan érinti a központi költségvetést ennek a törvénynek a végrehajtása, ha a legtöbb kötelezettség közvetve őt érinti? Államigazgatási jogkörben okozott kár-e, ha ezért elvesztem az ügyfelemet?

Jöjjön el Ön is a Penta Unió szervezésében 2015. március 20-án megrendezésre kerülő "Behajtási költségátalány - avagy a 22-es csapdája" konferenciára, ahol a behajtási költségátalány témakörét jogi, számviteli, könyvvizsgálói és adótanácsadói oldalról is, gyakorlati példákkal alátámasztva vesszük górcső alá, különös hangsúlyt fektetve a megoldási alternatívákhoz kapcsolódó potenciális adózási következményekre.