2013. november 30-i hatállyal a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) egy új, a 177. § (38) bekezdésben foglalt átmeneti rendelkezéssel bővült [2013. évi CC. tv. 229. §]. A módosítás a vállalkozók külföldi pénzértékre szóló hiteltartozásának, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozásának lejárat előtti egyösszegű visszafizetése miatti, korábban elhatárolt árfolyamveszteség feloldására ad - az azonnali veszteség-elszámolás helyett - három évre elnyújtott, fokozatos megszüntetési lehetőséget, amelyet a vállalkozó saját döntése alapján választhat. A módosításnak köszönhetően kedvezőbbé váltak a devizában fennálló forgóeszközhitelek átértékelési veszteségére vonatkozó elszámolási szabályok.
A Számviteli tv. ezirányú, kedvező változását Mészáros László, főosztályvezető (Számviteli és Felügyeleti Főosztály, NGM) ismerteti a 2014. január 15-i - az "Adóegyetem 2014" konferenciasorozatunk budapesti helyszínén tartott - előadása alapján.
|
Devizás ügyletek témakörben gyakran merülnek fel további kérdések, mint pl.: Mit tekinthetünk devizás ügyletnek? Milyen kritériumokat fogalmaz meg az Áfa tv. a devizában kiállított számlával szemben? Melyek a választható banki árfolyamok? Milyen számviteli politikai árfolyamot célszerű választani a forintosításra, kitérve a Számviteli törvény 2013. év végi módosítására is (a választás előnyei, hátrányai)? Hogyan történik a belföldi megrendelőnek kiállított devizás számlák kezelése a könyvelésben (eltérő árfolyamok kezelése a könyvelésben)? A közösségi import számlák, devizában adott engedmények számviteli elszámolása hogyan kezelendő áfa és számvitel szempontjából? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat a 2014. május 6-án megrendezésre kerülő "Devizás ügyletek kezelése az áfában és számvitelben" című konferenciánkon. Jöjjön el Ön is! Kérdése van? Küldje el előzetesen a konferencia@penta.hu e-mail címre és vitassák meg a konferencián a konzultáció keretében! Jelentkezés és további információk » ÁFA MESTERTÚRÁK |
Árfolyamveszteség
A Számviteli tv. egy átmeneti rendelkezéssel kíván segíteni a nagy devizakitettséggel rendelkező hazai vállalkozásoknak abban, hogy lehetőségük legyen minél előnyösebb módon a fennálló devizakötelezettségük lejárat előtti, egyösszegű visszafizetésére [177. § (38) bekezdés].
A devizakötelezettségek esetében a törvény lehetőséget biztosított az elmúlt években, hogy a vállalkozók az árfolyamveszteséget elhatárolják, melynek megszüntetésére a devizakötelezettség csökkenése vagy megszűnése esetén törvényi kötelezettség áll fenn. A korábbi előírások szerint, ha a vállalkozások egyösszegben, lejárat előtt visszafizették a devizahitelüket pl. MNB forinthitelből, akkor kötelezetté váltak az árfolyamveszteségük megszüntetésére, amely adott esetben azonban veszteségbe vihette a vállalkozást.
A módosítás értelmében a Számviteli tv. 33. § (3) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozások lejárat előtti, 2014. december 31-ig történő egyösszegű visszafizetése esetében a korábban halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteség összegét a vállalkozó saját döntése alapján - a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben - három egyenlő részletben is megszüntetheti.
Az elhatárolt árfolyamveszteség fokozatos, három év alatt történő megszüntetésének lehetősége - a devizakitettség csökkentésének elősegítése érdekében - bármilyen forrásból történő tartozás visszafizetése esetén választható, így a külföldi pénzértékre szóló tartozás forint alapú hitelből (ezen belül elsősorban az MNB Növekedési Hitelprogramja keretében felvett hitelből) történő kiváltására is.
Céltartalék
Fontos kihangsúlyozni, hogy az árfolyamveszteség elhatároláshoz kapcsolódó céltartalékra a törvénymódosítás nem tartalmaz külön rendelkezést, így ezt teljes egészében meg kell szüntetni.
Példa: 18 millió forint elhatárolt árfolyamveszteség és 9 millió forint céltartalék fennállása esetén, ha a tartozás megfizetésre kerül, erre irányuló döntés esetén a 18 millió forintnak a harmadát (6 millió forintot) el lehet elszámolni, ugyanakkor a céltartalék megszüntetésével 9 millió forint bevétel keletkezik (ilyen értelemben technikailag eredmény is kerül kimutatásra).
Figyelemmel arra, hogy az árfolyamveszteséggel kapcsolatos átmeneti rendelkezés csak egy törvényi lehetőség a vállalkozások számára, így eldönthetik, hogy kívánnak-e élni ezzel: pl. ha az árfolyamveszteség egészében nem jelentős, vagy a 2013. év eredményes, akkor nem feltétlenül célszerű választani. Ellenben, ha magas az árfolyamveszteség és csekély a céltartalék, és emiatt nem szeretné a vállalkozás a 2013. vagy 2014. évet veszteségesen zárni, akkor érdemes ezzel a szabállyal élnie.
Alkalmazási hatály
A 2013. november 30-tól hatályos átmeneti rendelkezést már a 2013. évi üzleti évben, illetve legkésőbb a 2014. december 31-ig visszafizetett devizatartozások esetében lehet előnyös módon alkalmazni.
|
A devizás ügyletek témakörben megszervezésre kerülő Pentás konferencián a férőhelyek száma korlátozott, jelentkezzen most! » ÁFA MESTERTÚRÁK |
Szóljon hozzá a témához!