A 2012. július 1-jével hatályba lépő, a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény (új Mt.), változásokat hoz a társadalombiztosítással összefüggésben. A változások egy részét, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény tartalmazza (Mth.). A hírlevél a legfontosabb változásokat mutatja be, Dr Futó Gábor Budapest Főváros Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság főtanácsosának előadása alapján.

Több munkáltató által létesített munkaviszony

Az új Mt. 195. §-a bevezeti a több munkáltató által létesített munkaviszony jogintézményét. Az új típusú jogviszonyban a munkaszerződésben meghatározott munkáltató teljesíti a munkabér-fizetési kötelezettséget, de a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban a munkáltatók egyetemlegesen felelnek.

Az új munkaviszony bevezetése kapcsán a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4.§ a) pontja és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16.§ 4) bekezdése kiegészítésre kerül. A kiegészítés alapján, a munkáltatók által írásban kijelölt munkáltató minősül foglalkoztatónak, így ő köteles a munkaviszonyból eredő adók és járulékfizetési kötelezettségek teljesítésére. Kijelölés hiányában, a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető az adókötelezettség teljesítésére és bírságolható a kötelezettség elmulasztásáért.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3.§ 14. pontja szintén módosul. A módosítás alapján, hasonlóan a munkaerő-kölcsönzéshez, a több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén is, a munkáltatók által nyújtott juttatások értékét együttesen kell figyelembe venni a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok alkalmazásánál.

Biztosítási kötelezettség keletkezésének napja

A Tbj. jelenleg hatályos 7.§ 2) bekezdése kimondja, hogy a Munka törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. Az Mth. ezt a bekezdést július 1-jétől hatályon kívül helyezi. Így a 2012. június 30-a után kezdődő munkaviszonyok esetében, a biztosítási jogviszony kezdete és a munkaviszony kezdete nem válik el egymástól, még abban az esetben sem, ha a munkaviszony kezdete munkaszüneti napra esik.

Fizetés nélküli szabadság

Az új Mt. XI fejezet 62 pontja, a régi Mt-hez hasonlóan továbbra is csak a fizetés nélküli szabadság kötelezően kiadandó eseteit szabályozza. Ettől függetlenül, továbbra is lehetősége van a munkáltatónak saját mérlegelési jogkörében a dolgozónak egyéb esetekben is fizetés nélküli szabadságot kiadni.

Változás, hogy megszűnt a korábbi magánerős lakásépítéssel kapcsolatos kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadság jogintézménye. Az új Mt. 132.§ szerint, tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítésének idejére viszont köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadságot adni.

A fizetés nélküli szabadságokkal kapcsolatban, a Tbj. 8. § főszabálya továbbra is az, hogy szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt. A kivételek közé azonban 2012. július 1-jétől bekerül a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időszaka is. Az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítő a Tbj. 5.§ alapján biztosítottnak minősül a fizetés nélküli szabadság kiadásától függetlenül, viszont a magánerős lakásépítésre a munkáltató szabad döntése miatt kiadott szabadság idejére a biztosítás szünetel.

Egyéb változások

A Tbj. 4.§ a személyi alapbér kifejezés helyett alapbért használ. Az 5.§-ban pedig a közszolgálati jogviszony szóhasználatot a közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati viszony váltja fel.

Videónkon dr. Futó Gábor ismerteti a biztosítás szünetelésének járulékfizetési következményeit, mind az egészségbiztosítás (I.), mind pedig a nyugdíjbiztosítás (II.) területén.

A konferencián készült videó-részletek megtekintéséhez kattintson ide: Dr. Futó Gábor: A biztosítás szünetelésének járulékfizetési következményei