Múlt héten Széll Zoltánné, a NAV szakmai főtanácsadója - példákon keresztül - mutatta be Önöknek a társas vállalkozók által érvényesíthető családi járulékkedvezmény feltételeit, melynek bemutatását az egyéni vállalkozók vonatkozásában folytatjuk.

Egyéni vállalkozók családi járulékkedvezménye

Az egyéni vállalkozók ún. önfoglalkoztatóknak minősülnek.

A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét saját maga állapítja meg. Korlátozó rendelkezés, hogy az egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezményt a vállalkozói kivét, az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulékok erejéig érvényesítheti, hiszen a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál is felmerül egy minimum járulékalap fizetési kötelezettség.

Ha a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem nem éri ezt el, akkor a járulékokat a minimum járulékalap után meg kell fizetnie.

A kedvezmény havi összege a járulékokról szóló 1458-as számú bevallásban kerül bevallásra.

Új szabály ugyanis az Szja tv. 49. § (6) bekezdése szerint, hogy a kedvezmény év közbeni érvényesítése esetén a vállalkozónak a kivét, az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét az általános szabályoktól eltérően havonta kell megállapítania és bevallania az Art. alapján benyújtandó havi adó- és járulékbevallásban.

Példa 1

A biztosított egyéni vállalkozó a minimum járulékalap után fizeti meg a járulékokat, mivel nem rendelkezik vállalkozói kivéttel, átalányadózó esetében átalányban megállapított jövedelemmel. Az általa fizetendő járulék havi összege (152.250 x 8,5%= 12.941 forint + 101.500 x 10%= 10.150 forint) 23.091 forint. Két családi kedvezményre jogosító gyermeke van, a családi kedvezmény alapja 125.000 forint.

Tekintettel azonban arra, hogy nem rendelkezik összevonás alá eső jövedelemmel (csak a minimum járulékalap után fizeti meg a járulékokat), ezért nem tud kedvezményt érvényesíteni.

Főszabály szerint csak a tényleges vállalkozói kivétet, átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulékok terhére lehet a családi járulékkedvezményt érvényesíteni.

Példa 2

 Az egyéni vállalkozó kivétje adott hónapban 100.000 forint, két gyerekkel összefüggésben érvényesíti a családi kedvezményt, illetve családi járulékkedvezményt.

A családi kedvezményként nem érvényesíthető összeg 25.000 forint, melynek 16%-os adótartalma 4.000 forint. Ez az összeg lesz érvényesíthető családi- járulékkedvezményként a járulékok terhére.

 A középfokú végzettséget nem igénylő tevékenységet folytató vállalkozó a minimum járulékalap után fizeti meg a járulékokat, de csak a tényleges kivétre eső járulékok terhére érvényesíthető a kedvezmény.

 A kivét után fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék összege 4.000 forint, melyre teljes összegben érvényesíthető a kedvezmény.

 A 2014. évi minimum járulékalap után 6.090 forint fizetési kötelezettsége lenne természetbeni egészségbiztosítási járulékként, de mivel a kivétre eső járulékra (4.000 forint) a családi- járulékkedvezmény érvényesíthető teljes egészében, ezért ezen a jogcímen már csak 2.090 forintot fog a vállalkozó megfizetni.

 Emellett a járulékfizetési alsó határ figyelembevételével számított 4.568 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, 2.284 forint munkaerő-piaci járulékot és a 10.150 forint nyugdíjjárulékot is meg kell fizetnie. Azaz, ha van kivét, akkor csak a kivétre eső járulékok terhére érvényesíthet kedvezményt.

 Összefoglalva, az egyéni és társas vállalkozások a családi járulékkedvezményt kizárólag a személyi jövedelemadó alapot képező (ténylegesen megszerzett) jövedelmet terhelő járulékok terhére érvényesíthetik.