Az áfa levonási jog témaköre kapcsán kiemelt jelentőséggel bírnak az Európai Bírósági ítéletek, melyek általában az áfa (hozzáadottértékadó, héa) rendszer azon jogelvéből vezetik le az adólevonási jogot, miszerint az áfa egy általános, közvetett, adóáthárításon alapuló adó, melynek az adóhalmozódás elkerülése végett célzott funkciója, hogy kizárólag a végső igénybevevő, fogyasztó viselje az adóterhet.
Dr. Csátaljay Zsuzsanna adószakértő ismerteti Önökkel az áfa levonási jog nemzetközi hátterét, legfontosabb alapelveit – néhány precedens értékű jogeseten keresztül – a 2013. március 24-i Penta Uniós konferencián tartott előadása alapján.
|
Alapelvek
Az Európai Bíróság az Optigen-Bond House (C-354/03.) és az Axel Kittel-Recolta (C-439/04.) egyesített ügyekben hozott ítéleteire alapozva tavaly nyáron három magyar ügyben is kimondta (Mahagében-Dávid egyesített ügy - C-80/11., C-142/11., Tóth Gábor ügy - C-324/11.), hogy az áfa rendszer szerves része az adólevonási jog, elvben nem korlátozható, az adóalanyt megilleti minden adóköteles tevékenységével összefüggésben.
Amennyiben az adóalany rendelkezik számlával, és nem merül fel kétség a teljesítés iránt, további bizonyíték nem követelhető tőle a levonási jog érvényesítése érdekében.
Adóköteles bevételszerző tevékenység
Az uniós levonási jogelvek értelmében adóköteles bevételszerző tevékenységhez kapcsolódónak minősül az ügylet, ha
- azonnali és közvetlen a kapcsolat a gazdasági tevékenységgel (ellenérték fejében történő értékesítés),
- ennek hiányában, ha az általános költségek részét képezi.
Az adóköteles tevékenységet előkészítő, vagy éppen azt lezáró tevékenység is bevételszerző tevékenységnek minősül, így adóalanyi minőséget keletkeztet (pl. megvalósíthatósági tanulmány készítése, környezeti károk felszámolása, stb.).
Nem lehet azon egyszerű összefüggést felállítani, hogy ha az adóalany már tudatában van annak, hogy pl. ingyenesen adja át a terméket, beruházást, akkor nem vonhatja le ennek áfa tartalmát, mivel ez az uniós levonási alapelvek közül csak az első fordulatnak felel meg, azonban mindig vizsgálni kell az ügylet egyéb körülményeit is.
Annak megítélésekor, hogy az adóalany gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik-e az adott beszerzés, agazdasági eseményt annak összes körülményével együtt szükséges megvizsgálni, nem elegendő azon közvetlen összefüggést figyelembe venni, hogy pl. az adott beszerzés ellenérték fejében kerül-e értékesítésre.
Ingyenes átadás céljából beszerzett termékek esetén ugyan nem áll fenn közvetlen összefüggés a gazdasági tevékenységgel (az adott beszerzés nem ellenérték fejében kerül értékesítésre), az áfa abban az esetben mégis levonhatóvá válik, ha az egész gazdasági tevékenységgel kétség kívül kapcsolatban van, az általános költségek részét képezve beépül a bevételszerző tevékenységbe.
Ezen jogelvek hazai harmonizálását mutatja, hogy a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) 1999/2009. számú közigazgatási elvi határozata az uniós esetekre hivatkozva kimondta, hogy az ingyenes ügyletek kapcsán a levonás időpontjában nem az a tény elsődleges, hogy ingyenes átadás tárgyát képezik-e, hanem, hogy az adóalany ezeket a gazdasági esemény körülményei alapján nem vonja ki a gazdasági tevékenysége köréből, az átadás a bevételszerző tevékenysége érdekében történik.
Bevétel megszerzésére irányultság
Az Európai Bíróság álláspontja szerint, melyet már a magyar jogalkalmazás is átvett, az adóalanyiságot nem a tényleges bevétel realizálása keletkezteti, hanem már az első olyan cselekmény végzése, amely az adóalanyisága érdekében történik.
Elviekben már akkor be kell jelentkezni adóalanyként, amikor valakiben a célzat megszületik, hogy a bevétel elérése érdekében kíván tevékenykedni. Ezen időponttól kezdve válik adóalannyá, illetve a beszerzési áfa tekintetében megilleti a levonási jog, függetlenül attól, hogy még nem keletkezett bevétele.
Ennek egy szélsőséges esetét valósította meg az INZO ügy (C-110/94.), mely a jogelvek tisztázása kapcsán vált kulcsfontosságú ítéletté. Egy innovatív feltaláló úgy gondolta, hogy a megszokottakhoz képest más eljárással fog tengervízből sót lepárlani, előállítani, melynek érdekében megvalósíthatósági tanulmányt rendelt, illetve megelőzően bejelentkezett adóalanynak. A szolgáltatás megrendelése kapcsán levonta az áfát, de idővel az elképzelése meghiúsult, így megszüntette az adóalanyiságát anélkül, hogy bevétele keletkezett volna.
Az Európai Bíróság ezen jogeset kapcsán kimondta, hogy az adóalanyiságot nem a bevétel konkrét megszerzése keletkezteti, hanem a bevételre irányultság, függetlenül attól, hogy ténylegesen elér-e belőle bevételt.
Pl. ha egy adóalany veszteségesen működik is, egyáltalán nincsen bevétele, az adott tevékenység nem szerepel a cég tevékenységi körében, de bevételre irányultan tevékenykedik, akkor az áfa levonási jog megilleti.
Ésszerűen elvárható magatartás
Az Európai Bíróság a nemzeti bíróságok hatáskörébe utalta annak a kérdésnek az elbírálását, hogy mit tekintenek ésszerűen elvárható intézkedésnek az adóalany részéről annak megelőzésére, hogy adócsalásban részt vegyen.
Az ésszerűen elvárható intézkedések körét alapvetően az ügy körülményei határozzák meg. A Netto Supermarkt ügyben (C 271/06.) megállapításra került, hogy ez nem mutathat túl a jó kereskedő gondosságán, így pl. a levonási jog érvényesítéséhez nem kérhető el az eladó raktárbevételi bizonylata, nem kell igazolni az alkalmazottakat, hogy valóban munkaviszonyban állnak-e a partnerrel.
A Tóth Gábor ügyben az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy a héa rendszerével ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint az adóhatóság megtagadja a levonási jogot azzal az indokkal, hogy az adóalany nem győződött meg arról, hogy pl. a számla kibocsátója adóalanynak minősül e, rendelkezik e a szóban forgó termékkel, képes e azok szállítására, áfa bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tesz e, stb., jóllehet az adóalanynak nem volt tudomása az említett számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülményről.
Bejelentkezés előtti időszak
Az adóalanyként történő bejelentkezés előtti időpontra is lehet elvileg áfa levonási jogot alapítani, illetve e tekintetben a visszamenőleges bejelentkezés is jogszerűnek tekinthető.
A lengyel Nidera ügy (C-385/09.) kapcsán kimondja az Európai Bíróság, hogy ha a tevékenységet végző az adóalanyisága megkezdését követő ésszerű időn belül, jelen esetben 10 hónapon belül utólag bejelentkezik adóalanyként, akkor nem vonható meg tőle az áfa levonási jog arra hivatkozással, hogy nem kért adószámot. Ezen jogelv értelmében az adószám csak regisztrálja az adóalanyt, nem az keletkezteti a levonási jogot.
Magántevékenység elhatárolása
Az adóköteles- és magántevékenységet egyaránt szolgáló tárgyi eszköz áfa levonhatóságának megítélése kapcsán kérdésként merült fel az EU-bírósági esetjogban (Seeling ügy - C-269/00., Bakcsi ügy - C-415/98.), hogy ha pl. az ingatlan egyik felét az adóalany lakás céljára használja, a másik felét pedig bérbe kívánja adni adóköteles tevékenységével összefüggésben, mellyel kapcsolatban akár adókötelezettséget is választ, akkor levonható-e a teljes áfa, vagy már a beszerzés időpontjában meg kell osztani valamilyen természetes mértékegység alapján.
Az uniós jogesetek a tárgyi eszközök kapcsán kimondják, hogy az áfa a beszerzéskor teljes egészében levonható abban az esetben is, ha a beszerzés csak kis részben kapcsolódik adóköteles tevékenységhez.
Konferenciaajánló 2013. június 6-7. Adózás Európában - VII. Nemzetközi Adókonferencia A kedvezményes jelentkezési határidő május 10-én lejár! Ne halassza az utolsó pillanatra! Jelentkezzen most! >> www.adozaseuropaban.hu |
Videónkon Dr. Csátaljay Zsuzsanna adószakértő a Kuwait Petroleum ügy (C-581/12. sz. ügy) kapcsán ismerteti az Európai Bíróságnak az ingyenes átadások áfa levonhatóságával összefüggő megállapításait.
A videó megtekintéséhez kattintson ide.
Szóljon hozzá a témához!