Megérkezett a 2015. évi adócsomag-tervezet!

A tegnapi nap folyamán a kormány az Országgyűlés elé terjesztette a 2015. évre tervezett adóváltozásokat tartalmazó T/1705. számú törvényjavaslatot (Javaslat), melynek legfontosabb rendelkezéseit – a teljesség igénye nélkül – az alábbiakban ismertetjük Önökkel.

A 263 oldalas, több mint 3 tucat jogszabályt érintő, módosító tervezet alapjaiban nem rengeti meg az adórendszert, folytatja a már megkezdett adópolitikát, ugyanakkor számos új rendelkezés bevezetésére is kísérletet tesz. Többek között hatályban tartaná a különadókat, a távközlési adó kiterjesztéseként megjelenne a forgalomalapú internetadó, a cafeteria közterhe növekedne, ugyanakkor 2016-tól fokozatosan, négy év alatt kerülne csak megduplázásra a kétgyermekes családok adókedvezménye, illetve a házasságkötéseket adókedvezménnyel ösztönözné a kormány.

A Javaslat a személyi jövedelemadó, illetve a társasági adó terén fenntartaná a jelenleg alkalmazandó adókulcsok rendszerét. Összességében a tervezet a költségvetésen belül a forgalmi adók súlyának növekedésével számol, vagyis a jövedelemszerzés helyett a jövedelemfelhasználást adóztatja erőteljesebben.

 Vesézze ki a jogalkotókkal a változásokat – újranyitjuk egy napra a kedvezményt az Adóegyetemen

Ismerje meg első kézből a változásokat, vegyen részt az Adóegyetem előadásain, ahol a jogalkotók tájékoztatják a jövő évi változásokról.

 Mivel az adójogszabályok megjelenését két nappal előbbre prognosztizáltuk, ezért ma, azaz október 22-én éjfélig újra nyitjuk a 23%-os, 23. évi születésnapi kedvezményünket: jelentkezzen az Adóegyetemre!

A személyi jövedelemadózás területén 10 fogalom módosítása mellett az alábbi legjelentősebb változásokra hívjuk fel a figyelmet:

Családi kedvezmény

A Javaslat értelmében a kétgyermekes családok összevont adóalapot csökkentő családi kedvezménye csak 2016-tól nő fokozatosan – négy év alatt – a duplájára, gyermekenként a jelenlegi 10 ezer forintról 20 ezer forintra (évente 2.500 forint lesz az emelkedés mértéke). Mindez azt is jelentheti, hogy a jelenlegi 62.500 forintról 2019-re 125 ezer forintra nő a kedvezmény mértéke gyermekenként.

Bővül a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre, a nevelőszülő a nevelt gyermekek utáni családi pótlékra egyébként nem jogosult házastársa is jogosultként kerül nevesítésre. A házastársak már év közben is közösen érvényesíthetik a kedvezményt (a hatályos szabályok szerint csak az adóbevallásukban, munkáltatói adómegállapításban tehették ezt meg).

 Gyerektelen házasok adóalap-csökkentő kedvezménye

 2015-től „Első házasok kedvezménye” néven új adóalap-csökkentő tényállás kerül bevezetésre, mely szerint, ha legalább az egyik fél első házasságát köti, a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül – de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltjáig – együttesen havi 5 ezer forinttal csökkenthető az adóalap (évi 60 ezer forint összegben). A kedvezmény nyilatkozat birtokában már az adóelőleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között.

 Dráguló cafeteria

 A Javaslat értelmében megszüntetésre kerülne a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások közötti megkülönböztetés. Folytatódik a cafeteria közelítése a bér terheihez.

 A kormány a cafeteria rendszer jelentős átalakítását kezdeményezi azáltal, hogy a béren kívüli juttatások köre változatlan maradna, viszont a kifizető – az egyes meghatározott juttatásokhoz hasonlóan –  a juttatások értékének 1,19-szerese után 16% szja és 27% eho közterhet (51,17%) lenne köteles fizetni.

Ezzel egyidejűleg megemelésre kerülne a munkáltató által szabályozott módon, béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások (pl. reprezentáció) közterhe 65,79%-ra (ez a köztehermérték lenne alkalmazandó a béren kívüli juttatás értékhatára és a 450 ezer forintos éves keretösszeg túllépése esetében is).

Teljes életre szóló biztosítások adókötelessé tétele

A teljes életre szóló biztosítások (WL) 2017 után azonos adójogi megítélés alá esnének az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal, melynek értelmében 2017 után megszűnne a rendszeres díj adómentessége. A korábban adómentes díjfizetéssel rendelkező szerződések szolgáltatási ágon egyéb jövedelemként adóznának továbbra is, míg a 2018-tól kötött ilyen biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként kerülnének megadóztatásra.

Az egyéni vállalkozókra vonatkozóan – a társasági adóval szinkronban – változik a minimumadó szabályozás. Módosul továbbá a bevétel csökkentés szabályozása, és az átalányadózás.

Különadók

A különadók továbbra is fenntartásra kerülnek, melyet a Javaslat kiterjeszt a befektetési alapokra vonatkozóan is. A befektetési alapok különadójának alanyai azon kollektív befektetési formák, melyek Magyarországon letelepedett forgalmazót bíznak meg befektetési jegyeik forgalmazásával.

Az adó tervezett mértéke 25%, melyet a forgalmazónak havonta kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a befektetési alapot terhelő forgalmazó díj alapján.

Internetadó

A távközlési adóról szóló 2014. évi LVI. törvény módosításával a távközlési adó kiterjesztésre kerülne az internet-hozzáférés szolgáltatás nyújtására (jelenleg a telefonbeszélgetésre és az SMS küldésre vonatkozik a törvény hatálya), de emellett a távközlési adóba beszámítható lenne a társasági adó.

A Javaslat az internet-szolgáltatás nyújtása esetén az adó alapjaként az internet-szolgáltatást igénybevevő előfizető, felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban mért adatforgalmat (az előfizető, felhasználó által átvitt, azaz le-és feltöltött adatmennyiséget) határozza meg. Az adó mértéke 150 Ft, minden megkezdett gigabyte adatforgalom (átvitt adatmennyiség) után, melyet havonta, az adatforgalom lebonyolítását követő 2. hónap 20. napjáig kell a szolgáltatást nyújtónak megállapítania és megfizetnie.

Társasági adó

Jelentős változás az elhatárolt veszteség felhasználásának időbeli korlátozása, a K+F adóalap-kedvezménynek kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal által történő minősítési eljáráshoz kötése, a statisztikai szűrések alkalmazásának bevezetése a transzferár szabályok kapcsán.

Új kedvezményként kerülne bevezetésre, hogy a felsőoktatási intézményeket – támogatási szerződés keretében – legalább 5 évig támogató társaságok társasági adóalap-csökkentést érvényesíthetnének, a kifizetett összeg 50%-áig.

 A társasági adó szabályokkal összhangban emelkedik a jövedelem-(nyereség)-minimum összege. A jövőben a vállalkozói bevétel nem lenne csökkenthető az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékével.

Új, 5%-os áfa adókulcs alá eső termékkör

2015. január 1-jétől 27%-ról 5%-ra csökkenne a köztes termékeknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh, kecske) és vágott testek értékesítésére alkalmazandó áfa kulcs.

Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja

A Javaslat a vonatkozó közösségi jogszabállyal összhangban az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját határozza meg főszabály szerinti teljesítésként olyan esetekben, amikor a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodtak meg, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg.

A főszabálytól eltérően, szintén a vonatkozó közösségi jogszabály adta lehetőséggel élve, a Javaslat az ilyen ügyletek tekintetében az adófizetést a számla, illetve, ha számlát nem kell kibocsátani, akkor a nyugta kibocsátásának időpontjában állapítja meg, feltéve, hogy a bizonylat kibocsátása és a fizetés esedékessége megelőzi az adott időszak végét.

Amennyiben a fizetés esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, úgy a teljesítés és az adófizetési kötelezettség keletkezése ezen esedékességhez igazodik, de legkésőbb az időszak végétől számított 30. napon beáll, amennyiben a felek által megállapított fizetés határidő ennél későbbi időpontra esne.

Az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó új szabályozás fokozatos bevezetése érdekében a 2016. január 1-jétől hatályba lépő új rendelkezések a Javaslat szerint már 2015. július 1-jétől alkalmazandóak a könyvviteli-, könyvvizsgálati- és adótanácsadási szolgáltatások tekintetében.

Portfólió-kezelés

Az Európai Bíróság C-44/11. számú ügyben hozott ítélete következtében szükséges a portfólió-kezelés áfa megítélésének megváltoztatása. A Javaslat explicite kimondja, hogy a portfólió-kezelésre nem vonatkozik az áfa mentesség, ha azt egyéni ügyfelek részére nyújtják.

A jogbiztonság érdekében az adóügyi megítélés változása 2015. január 1-jétől lép hatályba. Továbbra is adómentes marad azonban az alapkezelés, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés.

Motorbenzin áfa-levonhatósága

A Javaslat értelmében levonhatóvá válna a motorbenzin beszerzésére jutó input áfa azokban az esetekben, amikor a megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel anyagjellegű ráfordításként, hogy az egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be.

Áfa regisztráció alóli mentesülés

Bővíti a jelenlegi szabályok értelmében meghatározott külföldi adóalanyi kör mentesülését belföldi bejelentkezési kötelezettség alól, amennyiben a külföldi adóalany belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy áfa-raktárban adómentesen értékesítsen-, vagy onnan harmadik országba exportáljon terméket, feltéve, hogy helyette – megállapodás alapján – a Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapcsolódó adókötelezettségeket az adóraktár üzemeltetője végzi el.

Belföldi áfa összesítő összeghatárának leszállítása

A kockázatos számlázási láncolatok hatékonyabb felderítése, ezáltal a feketegazdaság visszaszorítása érdekében indokolt a tételes számla adatszolgáltatással kapcsolatos összeghatár 2 millió forintról 1 millió forintra történő leszállítása.

A módosítás elfogadása esetén a belföldi áfa összesítő keretében az 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó áfa összeget tartalmazó számlákról kell majd tételesen jelenteni.

Gyakoribb áfa bevallás

A Javaslat az adócsalások visszaszorítása érdekében az eddiginél gyakoribb áfa bevallási kötelezettséget ír elő azokban az esetekben, amelyekben az ellenőrzési tapasztalatok szerint indokolt a vállalkozások szorosabb adóhatósági felügyelete.

Így a Javaslat az eddigi negyedéves bevallási gyakoriság helyett havi áfa bevallási kötelezettséget ír elő az újonnan alakult vállalkozások számára, továbbá az 50 millió forint árbevételi szint felett megszűnik az éves áfa bevallás lehetősége, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell adni.

Települési adók bevezetésének lehetősége

A Javaslat értelmében a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere jelentősen bővülne azáltal, hogy a helyi adók mellett ún. települési adók kerülhetnének bevezetésre bármely adótárgyra, ha az nem képezi törvényben szabályozott közteher tárgyát. További rendelet-alkotási korlát, hogy a települési adónak (adóknak) nem lehet alanya szervezet vagy vállalkozói minőségére tekintettel vállalkozó.

Kata

A Javaslat osztalékként nevesíti a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választó bt.-k kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeget. Ezzel az érintett magánszemélyek a jelenleginél kedvezőbb adózási pozícióba kerülhetnek (a hatályos szabályok értelmében ezek a kifizetések egyéb jövedelemként az osztaléknál magasabb közterhet viselnek, ugyanakkor adókedvezmények is igénybe vehetők voltak).

Kiva

Kedvező változás, hogy kisvállalati adó (kiva) választása esetén az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az adóalanyiság választására jogosító 500 millió forintos bevételi értékhatár átlépését ritkábban, negyedévente kell vizsgálnia az adózóknak és kapcsolt vállalkozásaiknak.

Továbbá egységesen, valamennyi adózó számára lehetővé válik a negyedéves előleg megállapítási-, bevallási- és befizetési kötelezettség előírása a tárgyévet megelőző adóévi várható bevételtől, illetve a kiva fizetési kötelezettségétől függetlenül.

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER)

Az áfa csalások visszaszorítása érdekében kialakításra kerülő EKÁER elnevezésű elektronikus rendszer célja az áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének előírása, valamint a forgalomba hozott áruk előzetes adóhatósági bejelentése.

A bejelentést valamennyi, közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatban teljesíteni kell, minden egyes ilyen tevékenység külön azonosító számon (EKAER számot) szerepelne.

Részmunkaidős foglalkoztatás

A foglalkoztatást ösztönző programok tovább folytatódnak (pl. GYED extra), a részmunkaidőben foglalkoztatott kisgyermekes szülő esetében nem kell alkalmazni az arányosítási szabályt, így bruttó 100 ezer forintos összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt az őket foglalkoztató munkáltatók.

Készüljön fel a 2015. évi adóváltozásokból! A témával kapcsolatos további részletes információkat, a változások értelmezését első kézből megtudhatja az év végén országszerte megrendezésre kerülő ADÓEGYETEM 2015 konferenciasorozatunkon! A férőhelyek száma korlátozott, jelentkezzen most! >> ADÓEGYETEM 2015

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

firefox

...vagy böngésszen tovább

Kérjük válassza ki egyéni adatkezelési hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatkezelési szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM