RÁNK BÍZNÁ GYERMEKÉT NÉHÁNY ÓRÁRA?

2011.05.12
OKJ képzések

Nem csodáljuk, hiszen sok kisgyermekes anyuka azért esik el a tanulás lehetőségétől, mert nem tudja megoldani gyermeke elhelyezését a tanfolyam idejére.

Sas utcai intézményünk földszintjén – kialakítás alatt lévő – oktatótermeink mellé egy ingyenes gyermekmegőrzőt is tervezünk. Kérjük, hogy segítsen a megvalósításban és adója 1%-val támogassa alapítványunkat, hogy szeptembertől már vigyázhassunk az Ön gyermekére is!

Jó ötletnek tartja a kezdeményezést? Ha még nem rendelkezett az SZJA 1%-ról, legyen partnerünk ebben a kezdeményezésben!

Dr. Herich György sk. kuratóriumi tag

RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL

A kedvezményezett adószáma:

18319200 - 1 - 17

A kedvezményezett neve: Penta Akadémia Alapítvány

Szóljon hozzá a témához!

Jelentkezem

Luca

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Az utolsó aktív évem a 2015/2016-os időszak volt. Ez után két fél évet passzív állapoton volta. 2017 szeptemberétől ismét aktív lesz a hallgatói jog viszonyom és január vége felé várom a kisbabámat. Így beleszámít-e a passzív évem előtti és a következő ősszel kezdődő szemeszterem időszaka a két éves intervallumba?
Tovább
PENTA UNIÓ Zrt.

Kedves Nagy Gergő!

A feltett kérdés sokkal inkább kijelentés sem mint kérdés, így általánosan tudok a kijelentésre, a kapcsolt vállalkozás fogalmának, logikájára válaszolni. Az adótörvények lényege (forgalmi, jövedelemadó) a felek olyan ügyletet hoznak létre, amilyet csak akarnak, de az adóalap, az adóelszámolás ne sérüljön.

A leginkább ismert előírást a társasági adó törvény (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 18.§-a tartalmazza.

Ezen előírás szerint amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét
•csökkenti – ha a megfelelő feltételek fennállnak -, illetve
•növeli.

Az adózás előtti eredmény csökkentése akkor lehetséges, ha az alkalmazott ellenérték következtében az adózó adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
•a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
•rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; és
•rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során (ez utóbbi előírás 2018-től érvényes).

Látható tehát, hogy a csökkentésnek számos feltétele van, és ezek betartását nagyon alaposan szükséges vizsgálni, mert akár már egy feltétel megsértése esetén adókülönbözet, adóhiány keletkezhet az adózónál.

Az adózás előtti eredmény növelése viszont kötelező (kivéve, ha az adózóval a magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében az adózó adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

A társasági adó rendszerében szereplő szokásos piaci ár elve azonban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)1.§. (8) bekezdésében is megjelenik:

„A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.”

Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden adónem tekintetében fontos, hogy az adó alapját a szokásos piaci ár figyelembe vételével állapítsák meg a kapcsolt vállalkozások.

A 2016-os évről szóló helyi iparűzési adóbevallásokban is már megjelent egy új sor, mely arra szolgál, hogy az iparűzési adó alapját is módosítsa az adózó, ha a szokásos piaci ár elvétől eltérő módon állapította meg a szerződéses feltételeit.

Emellett az általános forgalmi adó, az illeték, és számos más adónem esetében találhatunk speciális rendelkezéseket a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan.

Mi a kapcsolt vállalkozás leegyszerűsített fogalma?

Egy magánszemély és/vagy közeli hozzátartozója egy cégben a szavazatok több mint felével rendelkezik, többségi befolyása van, azonos az ügyvezetése. A szavazati jogot a társasági szerződések többsége jellemzően a tulajdoni hányadhoz köti.

Mitől számít kapcsolt vállalkozásnak két cég?

Amennyiben ugyanaz a magánszemély és/vagy közeli hozzátartozója a szavazatok több mint felével rendelkezik (többségi befolyás) mindkét cégben. 2015-től már akkor is kapcsolt vállalkozásnak minősül két cég, ha azoknak csak az ügyvezetése egyezik meg, ez ugyanis döntő befolyással bírhat a vezetett társaságok az üzleti és pénzügyi politikájára.

Miért „nem jó” a kapcsolt vállalkozás, milyen következményei vannak, hogy része a NAV informatikai, a kockázat kezelésen alapuló kiválasztásának?

a) Mert ennek tényét, változását, megszűnését be kell jelenteni az Adóhivatalnak. A cégeknél a könyvelésért felelős személy feladata, hogy felhívja az ügyvezető figyelmét arra, hogy az adott vállalatnak valószínűleg transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége van.

b) Mert be kell jelenteni az egymás közötti készpénzfizetést is, ha az 1 millió forintot meghaladja

c) Mert a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségek elmulasztása bírságot von/hat maga után (Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.)

d) Mert például az evában a kapcsolt vállalkozástól származó bevétel „duplán számít” stb,

A bejelentéseket, minden esetben 15 napon belül, az első szerződéskötésüket követően, tehát ha gazdasági kapcsolatra lépnek, szűnnek meg, illetve amikor a készpénzfizetés megtörténik.

A NAV azt ellenőrzi, hogy üzleti kapcsolataikban a szokásos piaci árat alkalmazzák-e, nem sérül e az adóalap, az az ár, amit független felek is alkalmaznak egymás közötti ügyleteikben.

Gondolat a „Transzferár szabályzatról, ha az egymással lebonyolított forgalom meghaladja az évi 50 millió forintot. A transzferár az egy tulajdonosi körhöz tartozó – más szóval kapcsolt – vállalkozások között alkalmazott „belső” ár. Az alkalmazott transzferárat pedig bizonyos kivételektől eltekintve transzferár-nyilvántartással kell alátámasztani, amely jelentős idő- és költségteher az adózók számára. Amennyiben a „belső” ár nem felel meg a piacon szokásos árszintnek, akkor ezt ki kell igazítani.

Mit lehet tenni azért, hogy ne kerüljünk a megváltozott szabály miatt az érintetti körbe?

a) ügyvezetői azonosság megszüntetése, több ügyvezető kinevezése az ügykörök felosztásával

b) befolyás kizárása: a létesítő okiratban kell szabályozni az ügyvezetés működését, a pénzügyi és

üzletpolitikai döntéshozatalt (taggyűlés/közgyűlés dönt egyes pénzügyi és

üzletpolitikai kérdésekben)

c) cégvezető kinevezése: a cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését (taggyűlés/közgyűlés nevezi ki).

A kérdésben érintett azonos telephely nem része a kapcsolt viszonynak.

Üdvözlettel:

PENTA UNIÓ Zrt.

Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tovább
PENTA UNIÓ ZRT

Kedves Czibolya Ádám!

Ha jól értem a helyzetet, akkor a magyar tulajdonú kisbolt, ami Ausztriában van nem az Öné, de a lényeg, hogy a Közösség területén, van egy másik adóalany. A 2007. évi CXVII áfa törvény 89 § (1) szerint mentes az adó alól - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek.

Tehát az értékesítéskor Önnek – annak ellenére, hogy Ön fuvarozza el a terméket egy másik tagállamba – nem kell bejelentkeznie az osztrák adóhatóság hatálya alá
A kisbolt a termékeket a végső felhasználók felé Ausztriában fogja értékesíteni, tehát neki mindenképpen be kell jelentkeznie az osztrák adóhatóság hatálya alá. Így rá az osztrák áfa törvény fog vonatkozni, ott válik adóalannyá.

Ez a tény azért fontos, mert ha Ön, mint magyar adóalany egy osztrák adóalanynak értékesít, akkor ez az értékesítés közösségen belüli értékesítés lesz. Erre alapozom a válaszom. Természetesen az eladónak a magyar adóhatóságtól, a vevőnek az osztrák adóhatóságtól kérnie kell a közösségi adószám megállapítását és csak azután fog az értékesítés közösségen belülinek minősülni.

Itt ketté kell választani az értékesített termékek körét, az egyik csoportot alkotják a nem jövedéki termékek, amelyekre az alábbi szabályt kell alkalmazni az értékesítéskor:
Az áfa törvény 89. § (1) Mentes az adó alól - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek, amire már az elején is hivatkoztam.

A másik csoport a jövedéki termékek köre:
89 § (3) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott jövedéki termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek, akiknek (amelyeknek) az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel
a) a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, a termékek Közösségen belüli beszerzése után egyébként nem kell adót fizetniük; és
b) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/118/EK tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Jövedékiadó-irányelv), a jövedéki termék beszerzése után jövedékiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik.

Tehát attól függetlenül, hogy a szállított termék jövedéki termék vagy sem adómentesen lesz értékesítve Ausztriába. A különbség ott van, hogy ha szabad forgalomba helyezett jövedéki terméket közösségen belül értékesít, akkor a jövedéki adót Ausztriában kell megfizetni.

A Magyarországon megfizetett jövedéki adó visszaigénylésére jogosult lesz a 2016. évi LXVIII jövedéki törvény 12. § d) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő szállítása esetén az EKO szerinti szállító, ha bemutatja az EKO-nak a jövedéki termék címzett által történt átvételét igazoló példányát és a címzett tagállam hatóságának igazolását a jövedéki adó megfizetéséről vagy annak biztosításáról.

3 § (1) 13. EKO, a feladási tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek Közösségen belüli szállításának egyszerűsített kísérőokmányáról szóló, 1992. december 17-i 3649/92/EGK bizottsági rendelet szerinti követelményeknek megfelelő okmány.

Vagyis Ön, mint szállító elszállítja a jövedéki terméket – függetlenül attól, hogy az zárjegyköteles vagy sem – Ausztriába az egyszerűsített kísérőokmánnyal (EKO), az okmány azon példányát, ami igazolja, hogy a terméket az osztrák kereskedő átvette valamint az igazolást, hogy a vevő megfizette a termék után jövedéki adót az osztrák adóhatóság felé Ön benyújtja a magyar adóhatóság felé és így visszaigényelheti az értékesített termékek jövedéki adóját.

Összefoglalva: Önnek, mint szállítónak az osztrák adóhatóság felé bejelentési kötelezettsége nem lesz. A vevő kell, hogy osztrák adóalany legyen, aki így az osztrák áfát és jövedéki adót is meg tudja fizetni. Mindkét félnek ki kell kérnie a saját adóhatóságától a közösségi adószámot, e birtokában lehet az árut adómentesen kiszámlázni és a közösségi jövedéki adó elszámolását kell tudni biztasítani.

Üdvözlettel:

PENTA UNIÓ Zrt.

Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tovább

PENTA UNIÓ Oktatási Centrum

Biztos karriert pénzügy-számvitellel!

RÁNK BÍZNÁ GYERMEKÉT NÉHÁNY ÓRÁRA?

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...