Bevezető

2022. október 18-án került benyújtásra a Parlament elé az egyes adótörvények módosításáról szóló T/1614. számú törvényjavaslat. Mai írásunkban a szokásos „őszi adócsomag” jövedelemadókat, valamint a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő fontosabb várható változásait járjuk körbe.

Személyi jövedelemadó (SZJA)

25 év alatti fiatalok kedvezményének figyelembevétele az SZJA bevallási tervezetben

A hatályos szabályok alapján, ha a magánszemély jogosult a 25 év alatti fiatalok adóalap-kedvezményére, akkor azt a munkáltatója, kifizetője mindaddig automatikusan figyelembe veszi az adóelőleg megállapítása során, amíg annak részben vagy egészben történő mellőzéséről nem ad nyilatkozatot. A 25 év alatti fiatalok kedvezményének „népszerűsítése” érdekében a törvényjavaslat kimondja, hogy az adóhatóság minden esetben feltünteti a bevallási tervezetben a kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó adatokat, amit a magánszemély a személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig javíthat és kiegészíthet. Ennek hiányában a kedvezményre jogosult részére járó kedvezmény az adóbevallási tervezetben feltüntetett összeg marad. Tehát a bevallási tervezet szempontjából nem lesz a jövőben jelentősége annak, hogy a kedvezményre jogosult az adóalap kedvezményt az adóév folyamán igénybe vette-e vagy sem.

Átalányadózás

A hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozó az adóév egészére választhat átalányadózást, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét. Ettől eltérően – kizárólag kiskereskedelmi tevékenység folytatása esetén – a minimálbér ötvenszerese a választásra jogosító bevételi értékhatár. A törvényjavaslat úgy módosítaná az átalányadózás választására jogosító feltételeket, hogy megszüntetné a választást megelőző adóévben elért bevételre vonatkozó bevételi értékhatár figyelembevételét mind a kiskereskedelmi tevékenységet végzők, mind pedig az egyéb vállalkozói tevékenységet végzők esetében. Tehát az átalányadózás választása könnyebbé válik azáltal, hogy ez az adózási forma a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül maradna választható, a tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok változatlansága mellett.

Az a szabály továbbra is változatlan, hogy a tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó esetében a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni. A törvényjavaslat kiterjeszti az átalányadózás bevételi értékhatárának arányosítási szabályát azokra az egyéni vállalkozókra is, akik az átalányadózás választását közvetlenül megelőzően kisadózónak minősültek.

Az átalányadózási mód választására ösztönző további rendelkezést is tartalmaz a törvényjavaslat, mégpedig az átalányadózás ismételt választhatósága kapcsán. Jelenleg, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó megszünteti az átalányadózást, vagy az arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – a feltételek fennállása esetén is – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. A törvényjavaslat négy évről 12 hónapra csökkenti azt az időszakot, amelynek az átalányadózás megszűnése évét követően el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás újra választható legyen.

A hatályos szabályok szerint a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vehet igénybe, melynek havi összegét az ’58-as havi járulékbevallásban kell bevallania. A törvényjavaslat újdonsága, hogy amennyiben az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni, az átalányban megállapított jövedelme adóelőlegét negyedévente be kell vallania. Ez a rendelkezés a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék szabályokban bevezetendő „göngyölítéses” adófizetési szabállyal függ össze. Mivel maga a járulékkedvezmény a kiszámított járulékokat csökkenti és a járulékalapot a személyi jövedelemadó-előleg alapjából kiindulva kell meghatározni, a járulékalap az év első hónapjaiban alacsonyabb, mint az év vége felé haladva, tekintettel arra, hogy az átalányadózást választó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét el nem érő jövedelme mentes a személyi jövedelemadó alól. Ugyanakkor a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozókra továbbra is kötelező érvényű a minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség, tehát nekik havonta legalább a minimálbér után akkor is meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, ha a járulékalapot képező jövedelmük nulla, vagy kevesebb, mint a minimálbér. A jelenlegi szabályok alapján a tb-járulékot és a szociális hozzájárulási adót az ’58-as bevallásban kell bevallani és megfizetni a tárgyhót követő hónap 12. napjáig, ugyanakkor a havi adóköteles jövedelem egyenlőtlen eloszlása miatt előfordulhat, hogy ugyanakkora éves jövedelem után az év egészére vetítve eltérő járulékfizetési kötelezettség keletkezik. Tehát egy „göngyölítéses” közteher fizetési szabály kerül bevezetésre mind a szociális hozzájárulási adóban mind pedig a járulékkedvezmény érvényesítése szempontjából releváns társadalombiztosítási járulékban (lásd később).

Vagyonátruházásból származó jövedelmek szerzési időpontja

Jogalkalmazást elősegítő rendelkezést tartalmaz a törvényjavaslat a házassági vagyonközösség fennállása alatt megvásárolt ingatlan megszerzésének időpontja tekintetében. Az továbbra is hatályos, hogy az ingatlanvagyon átruházásból származó jövedelem adóköteles időszaka a szerzéstől számított 5 év, és főszabály szerint a szerzési időpont az a nap, amikor a magánszemély az erről szóló érvényes szerződést, okiratot, bírósági határozatot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtotta, továbbá a számított jövedelem a tulajdonban tartás figyelembevételével csökken. Az 5 éves adóköteles időszak tulajdonban tartási időszakának megállapításánál a házassági vagyonközösség fennállása alatt szerzett ingatlanok szerzési időpontjának eltérése nehezítette a jogalkalmazást olyan esetekben,
amikor is a tulajdonjog a szerzéskor csak az egyik fél nevére került bejegyzésre és a másik fél tulajdonjoga csak később – akár évek elteltével – került feltüntetésre a tulajdoni lapon. Ezt kiküszöbölendő a törvényjavaslat rögzíti, hogy a házassági vagyonközösség fennállása alatt megvásárolt ingatlan megszerzésének időpontja mindkét házasfél esetében ugyanaz.

Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program (KRMP)

A KRMP-t -mint új típusú munkavállalói résztulajdonosi program – még a 2021. évi „nyári adócsomag” keretében került bevezetésre. A KRMP-kre vonatkozó szabályozás nem zárja ki a tagi részesedéseket az e célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe adni. Ilyen esetekben a résztvevők nem a KMRP-szervezettől, hanem a vagyonkezelő alapítványtól kapják meg a KMRP keretében részükre járó részvényeket. A törvényjavaslat azt határozza meg, hogy hogyan kell megállapítani a KMRP szervezettől vagyonkezelő alapítvány közvetítésével megszerzett értékpapírok megszerzésére fordított értéket.

Szintén KRMP-k által ihletett változtatás a törvényjavaslatban az, hogy a kiegészül a tartós befektetési szerződés kötésére jogosultak köre a magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából magánszemély által alapított vagyonkezelői alapítvánnyal.

Társasági adó (TAO)

Adóadminisztrációs egyszerűsítés a vagyonkezelő alapítványok számára

A törvényjavaslat adómentességben és bevallási egyszerűsítésben részesíti a magánszemélyek közötti vagyonjuttatásra irányuló ügyletben a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítványt, ha csak befektetési bevételei vannak. Az egyszerűsítésnek köszönhetően a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítvány is alkalmazhatná a jövőben a bevallást helyettesítő nyomtatványon történő nyilatkozattételt a feltételek teljesítése esetén, abban az esetben, ha mind az alapítói, mind a kedvezményezettjei kizárólag természetes személyek.

Csoportos társasági adóalanyiság (CSOPTA): a csoporttagság megszűnése

A hatályos szabályok alapján az adózó csoporttagsága megszűnik adókötelezettsége megszűnése, kilépése és a csoportos társasági adóalany megszűnése napján, valamint azon a napon, amelyet követő naptól már nem felel meg a tagságára előírt összes feltételnek. A törvényjavaslat pontosításának köszönhetően konkretizálásra kerülnek a megszűnés esetei és azok napjai, melynek értelmében az adózó csoporttagsága megszűnik adókötelezettsége megszűnése, kilépése és a csoportos társasági adóalany megszűnése napján, valamint azon a napon, amelyet követő naptól már nem felel meg a tagságára előírt összes feltételnek.

A törvényjavaslat értelmében csoporttagság megszűnése miatti társasági adóelőleg bevallás határideje a jövőben nem az előző év végét követő 30 nap, hanem a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkeztét (amely évközi is lehet) követő 30 nap.

Adóalap-korrekciók, kedvezmények

A törvényjavaslat szerint új adóalap-csökkentő tétel alkalmazható azon tartós befektetésből származó jövedelemre, amelyet az olyan kezelt vagyon, alapítvány vagy vagyonkezelő alapítvány ér el, amelynek mind a vagyonrendelője, illetve alapítója, mind kedvezményezettjei kizárólag természetes személyek.

A támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelet változása még 2021. év augusztusában lépett hatályba, amely megszüntette az elektromos töltőállomások adóalap- kedvezményét, ezáltal már a 2021. évre esedékes társaságiadó-bevallás benyújtásakor is számos bizonytalanság merült fel a támogatás igénybevételével kapcsolatban. A törvényjavaslat szerint az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye az általános de minimis rendelet alapján vehető igénybe, azzal, hogy az adózó – választása és adóbevallásában tett nyilatkozata alapján – az Európai Bizottság Válságközleménye alapján is igénybe veheti a kedvezményt annak alkalmazhatósága időszakában.

A törvényjavaslat új mellékletet iktat be a törvénybe, amely a Válságközlemény szabályait tartalmazza. Ezzel összefüggésben valamennyi kedvezmény esetében, amelyek az általános deminimis rendelet alapján vehetőek igénybe, az adózó dönthet a Válságközlemény, mint állami támogatási jogalap alkalmazása mellett annak alkalmazhatósága időszakában.

A törvényjavaslat alapján változik, hogy a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedésre elszámolt értékvesztés miatt mikor kell az adóalap-növelő tételt figyelembe venni. A módosítás alapján értékvesztés esetén nem a kivezetés évében, hanem már az értékvesztés elszámolása évében meg kell növelni az adóalapot. Ezzel összefüggésben módosul a jövedelem- (nyereség-)minimum meghatározása is.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)

Az ekho szabályozás az egyéni vállalkozók tekintetében kimondja, hogy az egyéni vállalkozó nem választhatja az ekhot, ha az adóévben a KATA-t választotta. Ezen tiltó rendelkezést a régi KATA megszűnése miatt a 297/2022. (VIII. 9.) Kormányrendelet a 2022-es adóév tekintetében feloldotta. A törvényjavaslat pedig indokoltnak tartja hatályon kívül is helyezni ezt a tilalmat, tekintettel arra, hogy az új KATA törvény kifizetőtől történő „bevételszerzést tiltó” szabálya miatt az új KATA és az ekho együttes alkalmazás eleve nem lehetséges, viszont nem célszerű kizárni azt a lehetőséget, hogy a kisadózó az új KATA szerinti adóalanyisága előtt vagy után az ekhot választhassa.

Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

Átalányadózó egyéni vállalkozók szocho alapja: „göngyölítés”

A hatályos szocho szabályok szerint az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja – figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is – a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem.

A törvényjavaslat azonban az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében kiegészíti, ezáltal „újra gondolja” az adóalap fogalmát az szja témakörénél vázolt „göngyölítéses” szabály bevezetésével oly módon, hogy negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet – ami főszabály szerint szocho alapot képez – és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) szociális hozzájárulási adóalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. A változtatást épp a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó minimum szociális hozzájárulási adó fizetési szabály indokolta, mivel egy átalányadózó főfoglalkozású egyéni vállalkozó is köteles a minimálbér 112,5 százalékát el nem érő adóalap esetén ezen alap (a minimálbér 112,5 százaléka) után megfizetni a szociális hozzájárulási adót, különösen azokban a hónapokban amíg a göngyölített havi jövedelme el nem éri a mentesített keretösszeget, vagyis az éves minimálbér felét. Így könnyen előfordulhat az, hogy a havi adóköteles jövedelem egyenlőtlen eloszlása miatt ugyanakkora jövedelem után az év egészére vetítve eltérő adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ezt az egyenlőtlen jövedelem elosztás miatti szocho fizetést küszöbölné ki a jogalkotó a „göngyölítéses” szabály bevezetésével, melynek köszönhetően a szociális hozzájárulási adó alap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél ugyanakkora összegű szociális hozzájárulási adófizetést eredményezne.

Adóbevallási és befizetési határidők változása

A bevallási határidők tekintetében a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az Art. rendelkezései szerint továbbra is havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg a szociális hozzájárulási adót. Ettől eltérően az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – a törvényjavaslat szerint – a szociális hozzájárulási adót a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be, illetve fizeti meg.

Új szocho mentesség

A törvényjavaslat értelmében az Szja tv. 1/B. §-a szerinti adózási módot választó szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban biztosított külföldi előadóművészek Magyarországról származó jövedelme mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól.

Társadalombiztosítás

Átalányadózó egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulék (tbj) alapja: „göngyölítés”

Szinkronban a szocho változásokkal a társadalombiztosítási járulék alapjának meghatározására is a „göngyölítéses” módszer kerülne bevezetésre jövőben. Az indoklás hasonló a szocho-nál leírtakkal azzal, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó minimum járulékalap miatt, havonta legalább a minimálbér után kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, ha a járulékalapot képező jövedelem nulla, vagy kevesebb, mint a minimálbér. Az így meghatározott járulékalap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél ugyanakkora összegű társadalombiztosítási járulék fizetést eredményez, figyelembe véve azt is, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév megelőző hónapjaiban negyedévente mekkora járulékalap után fizette meg a járulékot.

Adóbevallási és befizetési határidők változása

A törvényjavaslat szerint az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékot is a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be, illetve fizeti meg.

Társadalombiztosítási nyilvántartások

A Tbj. a magánszemélyek részére lehetőséget biztosít arra, hogy az előírt egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatban a hatóságokkal egyeztetést kezdeményezzenek. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság elbírálása szempontjából az eljárást az egészségbiztosítási szerv folytatja le, míg a biztosítotti jogviszony fennállásának megállapítása ügyében az állami adó- és vámhatóság (NAV) jár el, éppen ezért a NAV-nál kezdeményezett egyeztetési eljárások elbírálásához az egészségbiztosítási szerv adatbázisában található adatokra van szüksége az adóhatóságnak, és a hatályos szabályok szerint minden egyes ügyben megkereséssel tud élni a NAV a társhatóság felé. A törvényjavaslat az ügyintézés egyszerűsítése érdekében felhatalmazza az adóhatóságot arra, hogy a szükséges információkat elektronikus úton szerezze meg az egészségbiztosítási nyilvántartást vezető szervtől.

A törvényjavaslat adattovábbításra ad felhatalmazást az idegenrendészeti hatóság számára a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításához kapcsolódóan, melynek értelmében az idegenrendészeti hatóság adatot továbbít a Kincstár központi szervének és az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szervnek a nyilvántartásában szereplő természetes személy adatairól, azzal, hogy ezeket az adatokat a Kincstár központi szerve és az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szerv a természetes személy elhunytát követő 30 évig kezeli.

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése

A hatályos rendelkezések szerint a NAV csak azokról a foglalkoztatói megszűnésekről értesíti az NEAK-ot, ahol a saját nyilvántartása szerint nyitott jogviszony maradt, nem adja át az összes megszűnt foglalkoztató adatát. Ez azt eredményezheti, hogy már megszűnt cégek a NEAK nyilvántartásában még mindig nyitott, élő foglalkoztatóként szerepelnek. A rendelkezés módosításának eredményeként a megszűnt foglalkoztatókhoz bejelentett személyek jogviszonya is lezárulhat a foglalkoztató megszűnésével egyidejűleg a NEAK nyilvántartási rendszerében.

A hatályos szabályok szerint a külföldön biztosítási jogviszonnyal rendelkező adózóknak meghatározott időnként kérelmezniük kell járulékfizetési kötelezettségük előírásának törlését és ezzel egyidejűleg ismételten igazolniuk kell külföldi biztosítási jogviszonyuk fennállását. Ha az adózó igazolja, hogy a kérelemben megjelölt időszaktól fennáll külföldi biztosítási jogviszonya, akkor az állami adó- és vámhatóság visszamenőlegesen törli az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét. Erről a törlésről az állami adó- és vámhatóság elektronikus adatszolgáltatással értesíti az egészségbiztosítási szervet. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az egészségbiztosítási szerv a saját nyilvántartásában is lezárja az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget és törölje az érintett TAJ számát a külföldi biztosítási jogviszony meglétére tekintettel. A közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés biztosíthatja, hogy a külföldön tartózkodó személyt a járuléktörléssel érintett időszakot követően ismételten a hatóságok ne kötelezzék egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.

Késedelem, mulasztás következményei

A foglalkoztatottak biztosítotti jogviszonyának lezárását a jogutód nélküli megszűnést eredményező eljárások alatt álló gazdasági társaságok, egyéb szervezetek, a tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók többször elmulasztják, ezért gyakori az az eset, hogy a korábban foglalkoztatott magánszemélyek a foglalkoztató megszűnését (a nyilvántartó szerv általi törlését) követően is nyitott biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek, aminek következtében felmerül a társadalombiztosítási ellátások jogalap nélkül történő igénybevétele, ezáltal pedig a költségvetés megkárosítása. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a NAV hivatalból lezárja ezeket a jogviszonyokat a foglalkoztató megszűnésének időpontjára vonatkozóan. Ez a dátum azonban csak vélelmezett megszűnési időpont lehet, mellyel szemben ellenbizonyításnak van helye, tekintettel arra, hogy a NAV a biztosítási jogviszony alapjául szolgáló foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó tényeket, körülményeket – az ún. elemi adatokat – nem ismeri. A jogviszony végének vélelmezett dátuma ebben az esetben a foglalkoztatónak a közhiteles nyilvántartásból való törlésének napja.

* * * 

Amennyiben teljeskörűen szeretnél felkészülni a 2023-es adóévre és az, akkor válaszd a minden adónemre kiterjedő és a legaktuálisabb jogszabály változásokról szóló, 2 napos konferenciánkat! Te se maradj le az adóváltozásokról! Nézd meg a kedvezményeket és ne habozz, foglald le helyed most! >> Adóegyetem 2023