A Széll Kálmán Terv a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtése és az államadósság csökkentése érdekében célként tűzi ki, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehessen megállapítani. Az átalakítás célja, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket. A nyugdíjak rendszerét átalakító T/4663. számú törvényjavaslat legfontosabb elemeit Dr. Futó Gábor előadása alapján foglaltuk össze.

Összefoglalónk a nyugdíjakról szóló módosítások mellett, tartalmazza a megváltozott munkaképességűek ellátását és a járulékfizetési kötelezettséget érintő legfontosabb változásokat is.

A vállalkozók minimum járulékalapjára vonatkozó 2012. január 1-től érvényes szabályokat videónkon részletesen ismerteti az előadó.

A nyugdíjrendszer átalakítása értelmében a T/4663. számú törvényjavaslat (Törvényjavaslat) szerint azelőrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj és a korkedvezményes nyugdíj 2012. január 1-jével megszűnik. Korhatár előtti ellátásként folyósítják tovább, a nyugdíjemelés mértékével növelt összegben.

A Korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. Kormányrendelet (Korm. rendelet) 2011. december 31-től hatályát veszti. A korengedményes nyugdíj megszűnik. Korhatár előtti ellátásként folyósítják tovább, szintén a nyugdíjemelés mértékével növelten.

A korhatár előtti ellátás mellett végezhető kereső tevékenység. Ha a nyugdíjjárulék alapja egy naptári évben meghaladja a minimálbér 18-szorosát, a korhatár előtti ellátás folyósítását az év végéig szüneteltetni kell.

A Törvényjavaslat a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményét nem érinti, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.

A nyugdíjak mellett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai is átalakulnak. A rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék megszűnik. 2012. január 1-től egy táppénzszerű ellátás kerül bevezetésre, rehabilitációs ellátás illetve a rehabilitációra nem javasoltaknakrokkantsági ellátás formájában.

Az aktív dolgozókat érintő változások közül fontos, hogy 2012. január 1-től megszűnik a foglalkoztató által fizetett 27%-os mértékű társadalombiztosítási járulék, és bevezetésre kerül a 27%-os szociális hozzájárulási adó.

A foglalkoztatottat terhelő 7,5%-os egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 8,5%-ra emelkedik, miután a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%-ról 3%-ra nő.

A 10%-os nyugdíjjárulék mértéke nem változik. Változás viszont, hogy a magán-nyugdíjpénztár tagjai a továbbiakban nyugdíjjárulékot nem fizethetnek. A keresetüket kötelezően egy 10%-os mértékű tagdíj terheli. A tagdíjat közvetlenül a magán-nyugdíjpénztárhoz kell bevallani a PSZÁF által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon. A befizetés is az adott magán-nyugdíjpénztár számlájára történik a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.

A főállású egyéni és társas vállalkozóknak a nyugdíjjárulékot, a tagdíjat változatlanul legalább a minimálbér alapulvételével kell megfizetni. A minimum járulékalap a 8,5%-os egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék tekintetében viszont a minimálbér 1,5-szerese.

A konferencián készült videó-részletek megtekintéséhez kattintson ide: Dr. Futó Gábor: A vállalkozók minimum járulékalapjára vonatkozó szabályok 2012