A Magyar Közlöny 2013/199. számában jelent meg az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény, melyet az Országgyűlés a 2013. november 18-i ülésnapján fogadott el.
A 2014. évi adóváltozások egyik slágertémája a 2014. január 1-jétől bevezetésre kerülő családi járulékkedvezmény igénybevétele, melynek társadalombiztosítási összefüggéseit Dr. Futó Gábor ügyvéd, társadalombiztosítási szakértő ismerteti Önökkel - az "Adóegyetem 2014" konferenciasorozatunk budapesti helyszínén - 2013. november 25-én tartott előadása alapján.
Az év végi jogszabályváltozásokra történő felkészülés mellett a szakma legizgalmasabb, legbonyolultabb kérdésköreiben történő eligazodásban is komplex segítséget nyújt Önnek az idén 22 éves Adóegyetem! A januári Adóegyetem - Budapest III. rendezvényünkre jelentkezzen most! 3+1 érv, amiért az ADÓEGYETEM a legjobb választás:
|
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosítása tartalmazza a családi kedvezmény járulékok terhére történő érvényesítéséhez szükséges új szabályokat (a 2013. évi CC. törvény 197. § egészíti ki a Tbj. 24. §-t a 24/A-24/C. §-okkal).
A szabályozás lehetővé teszi az alacsonyabb keresetű, családi kedvezményre jogosult, biztosítottnak minősülő személyeknek, hogy az igénybe nem vett családi kedvezmény szja tartalmának megfelelő összeget levonhassák a 7%-os egészségbiztosítási járulékból és a 10%-os nyugdíjjárulékból, az alábbi sorrendben:
- 4%-os természetbeni- és - 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási-, illetve, ha szükség van rá, - a 10%-os nyugdíjjárulék összegének terhére.
Ha a magánszemély már év közben érvényesített családi járulékkedvezményt, de év végén a bevallásban megállapítja, hogy személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége is fennmaradt, akkor lehetőség van arra, hogy a magánszemélynek ne kelljen visszafizetnie a családi járulékkedvezményt, hanem a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséget kelljen teljesítenie.
A rendelkezés célja, hogy a jellemzően kis összegű személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre tekintettel a magánszemélynek a családi kedvezmény és családi járulékkedvezmény összegét ne kelljen újraszámolnia három adónemre vonatkozóan.
Kedvezmény összege
A biztosítottat megillető, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti családi kedvezmény összegéből
- a biztosított által vagy - a családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy - a biztosított és a kedvezményt megosztással érvényesítő házastársa, élettársa által együtt
a ténylegesen érvényesített kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a járulékok együttes összege.
A kedvezmény összegének felosztása
A kedvezmény összege ugyanúgy felosztható családon belül, mint az Szja tv. szerinti családi kedvezmény esetén.
A családi járulékkedvezményt a jogosultak döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintettek adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, adóazonosító jeleket is feltüntető nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntést.
A Tbj. kihangsúlyozza, hogy a kedvezmény összegének felosztása nem csökkenti az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalapot terhelő járulékfizetési kötelezettséget, kivéve az érdekképviseleti tagdíjat.
Fontos kihangsúlyozni, hogy közös igénybevétel esetén a Tbj. 2. §-ban foglalt feltételnek minden igénybevevő meg kell, hogy feleljen. Azaz, nemcsak a jogosultnak kell az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak, illetve egyúttal Tbj. szerint biztosítottnak lennie, hanem az élettársnak és a házastársnak is.
Egyéni- és társas vállalkozó
Az egyéni- és társas vállalkozó maga is érvényesítheti ezt a fajta kedvezményt, mint biztosított, vagy együttesen a családtaggal, házastárssal vagy élettárssal, illetve a mezőgazdasági őstermelő is, de kihangsúlyozza a törvény, hogy a kedvezmény kizárólag a tényleges járulékalapot képező jövedelemmel szemben (azaz nem a tb. minimálbér utáni járulékig) vehető igénybe, azaz
- vállalkozói kivét, - átalányban megállapított jövedelem, vagy - személyes közreműködői díjat terhelő járulékok együttes erejéig.
Azaz, ha ezen felsorolt, járulékalapot képező jövedelemmel a biztosított főállású vállalkozó nem rendelkezik, adót bár nem fizet, de a Tbj. szerint a minimum járulékalap után a járulékokat, szociális hozzájárulási adót meg kell fizetnie, ellenben mégsem veheti igénybe a családi járulékkedvezményt.
Társadalombiztosítási ellátás
Garanciális szabályként rögzítésre kerül, hogy a kedvezmény érvényesítése nem érinti a járulékkedvezményt érvényesítő személy tb-ellátásra való jogosultságát, és nem befolyásolja a tb-ellátások összegét.
Azaz, attól függetlenül, hogy valaki töredékét fizeti, vagy nem fizeti az egyéni járulékot, még teljes értékű társadalombiztosítási ellátást kap, illetve mindenféle társadalombiztosítási ellátásnál teljes értékű biztosítási szolgálati időt szerez, pl. táppénz, tgyás, gyed, nyugdíj.
Foglalkoztató
Amennyiben a foglalkoztató az Szja tv. szerint adóelőleg megállapítónak minősül, köteles a járulékkedvezményt megállapítani.
Havi összege a családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti összege és a jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a tárgyhavi
- természetbeni egészségbiztosítási-, - pénzbeli egészségbiztosítási járulék és - nyugdíjjárulék
összege (ebben a sorrendben).
A foglalkoztató a kedvezmény összegéig a járulékokat nem vonja le a biztosítottól, illetve nem fizeti meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, ugyanakkor a családi járulékkedvezmény havi összegét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 31. § (2) bekezdés szerinti elektronikus bevallásban szerepelteti.
Az egyéni vállalkozó - mint havi bevalló - és a mezőgazdasági őstermelő - mint negyedéves bevalló - saját maga állapítja meg a családi járulékkedvezményt a rá vonatkozó járulékbevallásban.
Ha járulékkedvezmény igénybevétele jogosulatlanul történt, azt az adóbevallásig vissza kell fizetni, illetve, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot meghaladja, akkor 12%-os különbözeti bírság is terheli az igénybevevőt.
Munkáltatói igazolások
A Tbj. 47. § (3), illetve 50. § (6) bekezdése értelmében a magánszemély éves elszámolási kötelezettsége miatt a foglalkoztató az évközi és az éves járulékigazolásokon köteles az egyes járulékok mellett feltüntetni azt is, hogy mekkora összegű családi járulékkedvezményt érvényesített a munkabérből.
Ezen rendelkezés értelmében nem szükséges kétféle nyilatkozat az szja-, illetve a járulékkedvezmény érvényesítésére, mivel a foglalkoztató az éves járulékigazolásokon köteles ezeket feltüntetni.
Átmeneti rendelkezés
A családi járulékkedvezményt első ízben olyan jövedelmekre kell alkalmazni, amelyeket a 2014. január hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, vagyis amelynek az bevallási-, befizetési esedékessége főszabály szerint, ide nem értve a mezőgazdasági őstermelőt, február 12.
Azaz a 2014. januári bérek és járulékalapot képező jövedelmek után érvényesíthető a kedvezmény első ízben.
 Az év végi jogszabályváltozásokra történő felkészülés mellett a szakma legizgalmasabb, legbonyolultabb kérdésköreiben történő eligazodásban is komplex segítséget nyújt Önnek az idén 22 éves Adóegyetem! A januári Adóegyetem - Budapest III. rendezvényünkre jelentkezzen most! 3+1 érv, amiért az ADÓEGYETEM a legjobb választás:
|
Szóljon hozzá a témához!