Partnerünk a Számvitel Navigátor rövid összefoglalója 1 070 könyvelő által kitöltött kérdőíve alapján készített empirikus vizsgálatának eredményeit összegzi. Ez a minta a könyvelői közösség kb. 1,5-2 %-a, így ebből a szempontból a mintájuk reprezentatív, hiszen a közvélemény kutatások esetében ugyanez az arány általában 0,02 % körül alakul, ráadásul a kitöltők között minden könyvelői szekció (kisebb könyvelő irodák, nagyobb könyvelő cégek, multi könyvviteli szolgáltatást végző vállalkozások, nem könyvelő cégek) könyvelői jelentős számban előfordultak.

Felmérésük kifejezetten a könyvelő munkakörben foglalkoztatottakra terjedt ki, tehát nem tartalmazza a szintén pénzügyi-számviteli (jellemzően mérlegképes könyvelő) végzettséggel betölthető legjobban fizető munkakörökben (pénzügyi vezető, gazdasági igazgató, elemző, adótanácsadó, könyvvizsgáló stb.) kollégák adatait.

A kérdőíves felmérésben résztvevő 621 vidéki- és 449 budapesti könyvelő végzettség, a szakmában eltöltött évek és a munkavégzés helye szerinti megoszlását az alábbi táblázatok és diagramok mutatják.

1. ábra: A felmérésben résztvevők végzettség szerinti megoszlása

2. ábra: A felmérésben résztvevők megoszlása a szakmában eltöltött idő alapján

3. ábra: A felmérésben résztvevők munkavégzés helye szerinti megoszlása

A felmérésben résztvevők 44 %-a tehát diplomás könyvelő, 38,28 %-a 5 évnél rövidebb, 61,72 %-a 5 évnél hosszabb ideje dolgozik a szakmában. Miután partnerünk mérlegképes könyvelő oktatással foglalkozik, ezért a megkérdezettek körében (így a felmérésükben) a pályakezdők és a néhány éve a pályán lévők felülreprezentáltak.

A könyvelők 76 %-ának van mérlegképes könyvelői képesítése és a kitöltők kb. fele (52 %-a) könyvviteli szolgáltatást végző vállalkozásnál (kisebb könyvelő irodák, nagyobb könyvelő cégek, multinacionális könyvvelő vállalkozások) dolgozik. A könyvelők kb. egyharmada kisebb könyvelőirodában dolgozik és mindösszesen csak 6 % lát el könyvviteli feladatokat multinacionális vállalkozásoknál.

Elemzésük alapvetően négy kérdésre koncentrál:

1. Hogyan alakul a főállású könyvelők átlagkeresete a végzettség, a szakmában eltöltött évek, a munkavégzés helye stb. szerint?
2. Milyenek az elhelyezkedési esélyek a végzettség és Budapest-vidék viszonylatában?
3. Mik a konkrét könyvelői feladatok a szakmában eltöltött évek függvényében?
4. Mennyire szeretik a könyvelők a munkájukat és mennyire ajánlanák azt másoknak?

A jövedelmi viszonyokat kizárólag a főállású könyvelők és a vállalkozók körében, az egyéb kérdéseket az összes kitöltő vonatkozásában vizsgálták.

I. Átlagkereset alakulása

1. táblázat: A bruttó átlagkereset alakulása a KSH összesített adatai alapján a vizsgált időszakban

A KSH összesített adatai alapján már az analitikus könyvelők (leginkább pénzügyi-számviteli ügyintézők) átlagkeresete is meghaladja az országos átlagkeresetet. A 30 év alatti mérlegképes könyvelők, a könyvszakértők (könyvvizsgálók) és a számviteli vezetők átlagkeresete már közel másfélszerese az országos átlagfizetésnek, a 30 éven túli szakmabeliek pedig akár az országos átlagkereset két és fél-háromszorosát is megkereshetik.

A könyvelői szakmához kapcsolódó jövedelmi viszonyokat leginkább a szakmában eltöltött idő viszonylatában mérték, hiszen ebben a szakmában vannak, akik csak 30. életévük után, sőt olyanok is szép számban akadnak, akik 40-50 évesen egy pályakorrekciót követően kezdenek el könyvelni.2. táblázat: A bruttó átlagkereset alakulása az eltöltött évek és Budapest-vidék viszonylatában

A pályakezdő teljes munkaidőben dolgozó és a vállalkozó könyvelők országos átlag bruttó keresete 362 500 forint, a több, mint 8 éve könyvelő kollégák esetében pedig majdnem 600 000 forint. A pályakezdő könyvelők Budapesten 410 417 forint-, vidéken 332 237 forint körül keresnek. A budapesti könyvelők átlagosan kb. 23 %-kal, a pályakezdő budapesti könyvelők pedig átlagosan 23,5 %-kal keresnek többet, mint a vidékiek.
A KSH szerinti rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset a vizsgált időszakban 457 300 forint, vagyis a könyvelők többsége már 3 évvel a pályakezdést követően az átlag felett keres. A táblázat alapján az is jól látható, hogy 5-6 év után a könyvelők átlagbére a pályakezdő átlagbérének a másfélszeresét is elérhetik.

Érdemes azt is megnézni, hogy a mérlegképes könyvelő képesítéssel rendelkezőknek (ha az alacsonyabb szintű végzettségű könyvelőket nem vesszük figyelembe) hogyan alakul az átlagkeresete a szakmában eltöltött évek alapján.3. táblázat: A mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők bruttó átlagkeresetének alakulása az eltöltött évek viszonylatában

A következő táblázat alapján az is megállapítható, hogy azok a könyvelők, akik a munkavégzésük során valamilyen idegen nyelvet is használnak, azok a fővárosban átlagosan 18 %-kal, vidéken pedig 31 %-kal többet tudnak keresni.

4. táblázat: A bruttó átlagkereset alakulása Budapest-vidék és az idegen nyelv használatának viszonylatában

Az átlagkereset alakulását természetesen az is befolyásolja, hogy a könyvelő milyen vállalkozásnál lát el könyvviteli feladatokat, milyen végzettséggel rendelkezik.

5. táblázat: A pályakezdő bruttó átlagkereset alakulása a munkaadó vállalkozás típusának viszonylatában

6. táblázat: A szakmában 6-8 éve dolgozók bruttó átlagkeresetének alakulása a munkaadó vállalkozás típusának viszonylatában

7. táblázat: A bruttó átlagkereset alakulása a munkaadó vállalkozás típusának viszonylatában

A könyvelői végzettségnek egyik nagy előnye, hogy a pályakezdők előtt számos karrier út áll. A választást nagyban befolyásolja a végzettség, a nyelvtudás, valamint az ambíciók és tervek is irányítják a pályakezdők döntését.
A legtöbb fizetést a multi könyvelő cégek kínálják. Az SSC-kben (Shared Service Centerek) az átlag fizetés majdnem 600 000 forint, az egyéb multi cégeknél pedig eléri majdnem a 800 000 forintot is. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szolgáltató központok és az egyéb multi vállalkozások kizárólag nyelvtudással rendelkező pályakezdőket várnak és az SSC-knél az első években csak egy-egy területhez kapcsolódó részfeladatok várják a könyvelőket.
A multi könyvelő cégeknél 6-8 év után például csoportvezetőként akár 750 000 forint körüli fizetés is elérhető.
Viszonylag jó kezdő fizetésre számíthat az is, aki nem egy könyvelő cégnél, hanem egy kis- és középvállalkozásnál vagy egy nagyvállalkozásnál helyezkedik el könyvelési területen. A nem könyvviteli szolgáltatást végző kis-és közép vállalkozásoknál 556 753 Ft-ot, a nagyvállalkozásoknál 576 600 Ft-ot keres egy könyvelő.
Az első években szakmailag a legtöbbet a nem multi könyvelő cégeknél lehet fejlődni, bár a kezdő fizetés szembetűnően ezeknél a vállalkozásoknál a legalacsonyabb. Mégis úgy gondolják, hogy ha valaki egyszer saját könyvelő céget szeretne, akkor a saját könyvelő vállalkozás legjobb „iskolái” pont az ilyen vállalkozások lehetnek.

8. táblázat: A könyvelői képesítéssel rendelkezők bruttó átlagkeresetének alakulása a végzettség viszonylatában

A diplomás könyvelők átlagfizetése magasabb, mint a nem diplomás könyvelőké, de a felmérésük alapján egy nem diplomás mérlegképes könyvelő alig 18 %-kal keres kevesebbet, mint egy mérlegképes képesítéssel rendelkező diplomás könyvelő. A táblázat alapján az is jól látható, hogy a pénzügyi-számviteli ügyintéző végzettség után érdemes továbbtanulni és megszerezni a mérlegképes könyvelő képesítést, hiszen 35%-kal több fizetést lehet elérni mérlegképes könyvelőként, mint pénzügyi-számviteli ügyintéző végzettséggel.

II. Elhelyezkedési esélyek

9. táblázat: Elhelyezkedési esélyek a végzettség függvényében a pályakezdők és az 1-2 éve a szakmában dolgozók körében

Az elhelyezkedési esélyek a könyvelő szakmában nagyon kedvezőek. A diplomás mérlegképes könyvelőknek a 83,7 %-a a legrosszabb esetben is a képzés befejezését követő 3 hónapon belül, közel 90 %-uknak pedig legkésőbb 6 hónapon belül sikerült elhelyezkednie. Ez az arány a nem diplomás mérlegképes könyvelők esetében is hasonlóan nagyon kedvező: maximum 3 hónapon belül 85,5 %, maximum 6 hónapon belül 89,85 %. A pénzügyi-számviteli ügyintézői képesítéssel rendelkező könyvelők elhelyezkedési esélyei is nagyon jók, de a táblázat alapján jól látható, hogy a későbbiekben érdemes a mérlegképes képesítést is megszerezni.

Megtévesztő lehet, hogy a táblázat alapján már a képzés megkezdése előtt többen elhelyezkednek könyvelő munkakörben. Ennek alapvetően két oka van:
-a mérlegképes könyvelő képzés előtt már sokan  elhelyezkednek szakirányú, de nem mérlegképes végzettséggel (pl. pénzügyi-számviteli ügyintéző végzettséggel, vagy közgazdász diplomával),
-a könyvelő munkakör legalacsonyabb szintjéhez (pl: számlák válogatásához, a könyvelők által lekönyvelt számlák gépre viteléhez… nincs szükség könyvelő végzettségre).

10. táblázat: Elhelyezkedési esélyek Budapest-vidék viszonylatában a pályakezdők és az 1-2 éve a szakmában dolgozók körében

Budapesten a könyvelők is nagyobb eséllyel kapnak hamarabb állást, de az elmúlt két évben a könyvelők 79 %-a vidéken is el tudott helyezkedni a képzés befejezését követő legkésőbb 3 hónapon belül, az pedig különösen jó hír a könyvelői szakmát választóknak, hogy a budapesti könyvelők 70 %-a, a vidéki könyvelők közel 60 %-a már a képzés ideje alatt vagy azt megelőzően már el tudott helyezkedni.

III. Könyvelői feladatok

11. táblázat: Könyvelői feladatok a könyvelői pályán eltöltött évek alapján

A könyvelők pályájuk előrehaladtával általában egyre komplexebb és magasabb szakmai szintű feladatokat látnak el. A pályakezdők leginkább adatrögzítéssel, előkészítéssel és/vagy egy-egy terület (vevők, szállítók, bank stb.) könyvelésével foglalkoznak, majd néhány év után a könyvelők egy vállalkozás teljes körű könyvelését láthatják el, nagyobb cégeknél pedig 3-5 év után csoportvezetőként, supervisorként vagy menedzserként több könyvelő kolléga munkáját koordinálják, ellenőrzik.

IV. Elégedettség

4. ábra: Mennyire tart attól, hogy a digitalizáció eredményeként esetleg elveszíti állását és pályát kell korrigálnia?

A könyvelői munkát támogató szoftverek, különböző programok rohamos fejlődése, a jogszabályi környezet állandó változása következtében a könyvelői feladatok folyamatosan átalakulóban vannak. Az adminisztratív könyvelői feladatok jelentős részét várhatóan átveszik a különböző szoftverek és a hangsúly a számviteli kimutatások elemzésére és a tanácsadásra helyeződhet át. Ettől függetlenül a könyvelői végzettségre hosszú távon is nagy szükség lesz és a mérlegképes könyvelői képesítés pár év múlva is nélkülözhetetlen lesz a szakmában. A változásokkal kapcsolatosan a könyvelői társadalom is optimista álláspontot képvisel, hiszen a könyvelők 70 %-a egyáltalán nem tart attól, hogy a digitalizáció eredményeképpen elveszíti az állását és kevesebb, mint 4 % tart nagyon a változásoktól.

5. ábra: Mennyire szeretik a munkájukat a könyvelők?

A könyvelők szeretik a munkájukat. A válaszadók 83,57 %-a arra a kérdésre, hogy „Mennyire szereti a munkáját” 1-től 5-ig terjedő skálán 4-es és 5-ös osztályzatot adott és mindösszesen 4,51 %-uk nem szereti a hivatását (1-es és 2-es osztályzat).

6. ábra: Vállalkozói hajlandóság a könyvelők körében

A könyvelők többsége (54 %-a) nem tervezi, hogy saját könyvelő vállalkozást csinál, a megkérdezettek 22 %-a szeretne majd egyszer saját könyvelőcéget és partnerünk felmérése alapján a könyvelők 24 %-ának van már saját könyvelő vállalkozása.

Összegzésként elmondható, hogy a könyvelő szakma az országos átlagnál magasabb fizetést, gyors elhelyezkedést, kiszámítható karrier utat és egy szerethető életpályát kínál, éppen ezért a könyvelő szakma és ezen belül kiemelten a mérlegképes könyvelői végzettség igen vonzó a pályaválasztók és a pályakorrekció előtt állók számára.

Jelentkezz most induló képzéseinkre a megfelelő képre kattintva! >>