Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) szerinti előleg fogalma 2015. január 1-jei hatállyal módosult a 2014. évi LXXIV. törvényszámon kihirdetett adócsomag értelmében.

Az Áfa törvény 59. §-ban szereplő meghatározás az uniós joggyakorlathoz képest jóval szűkebben határozta meg az adózási pontként jelentkező előleg fogalmát. A 2014. december 31-ig hatályos szabályozás szerint csak az minősült adózási pontként figyelembe vehető áfás előlegnek, ha az áfás teljesítési időpont előtt pénzt vagy készpénz helyettesítő eszközt vett át a szolgáltatásnyújtó vagy értékesítő.

Kérdésként merült fel eddig a joggyakorlatban, hogy adózási szempontból az előleg beszámítással történő kiegyenlítése, vagyis a követeléscsökkenés hogyan kezelendő.

2015. január 1-jétől normaszinten is bővült az előleg fogalom, miszerint már nemcsak pénz vagy készpénz helyettesítő fizetési eszköz adózik előleg címén, hanem bármilyen vagyoni előny is, mely egyúttal számlakiállítási kötelezettséget is eredményez.

Ennek következtében a követeléscsökkenés is előleg címén áfa kötelezettséget von maga után, ha teljesítés előtt történik.

A módosítás egybecseng az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával is, a C-549/11. sz. Orfey Balgaria EOOD ügyben konkrétan kimondja ugyanezt a közösségi jogalkalmazó. Mindezekből következően, hogyha egy másik termék vagy szolgáltatás az ellenérték, és azt hamarabb átadják, minthogy én átadom a saját termékemet, akkor elvileg előleg címén áfa kötelezettség keletkezik.

Példa: A szerződés szerint egy felépítményes ingatlant adok az adóalany vevőm tulajdonába, de az csak áprilisban lesz abban az állapotban, ahogy a vevőm meg akarja venni, így én áprilisban fogok teljesíteni.

A vevőm nem pénzzel fizet, hanem egy építési telket ad az én tulajdonomba, melynek tulajdonjogát már most novemberben átruházza rám. Azaz, már most novemberben kiállítja a számlát az építési telek értékesítéséről.

Mind a két ügylet adóköteles, illetve csereügyletként külön kell kezelendő, tehát mindkét fél él számlakiállítással, ugyanakkor kérdéses a teljesítési időpont.

Mivel a vevő már most tulajdonomba adja a telkét, ezért neki most kell a telek értékéről kiállítania a számlát, így nekem most novemberben a telek értékére vonatkozóan levonható áfám keletkezik. A jelenlegi törvényszöveg, illetve a jogértelmezés alapján nekem most novemberben csak levonható adóm keletkezett, fizetendő adóm nem.

Ugyanakkor az új törvényszöveg és az Európai Bírósági ítélet alapján én a teljesítésem előtt (ami csak áprilisban lesz) átveszem az ellenértéket (építési telek), tehát nekem most keletkezik adókötelezettségem előleg címén a felépítmény értékesítésre.

Ennek okán nekem most novemberben nemcsak az értékesítés kapcsán keletkezik levonható áfám, hanem ugyanebben az időpontban, ugyanolyan összegben ki kell állítanom egy előlegszámlát. Ezáltal ugyanabban az időpontban lesz egy levonható áfám és egy fizetendő adóm is, tehát egyenlegében nulla lesz az ügylet. Nullás végszámlát nem kell kiállítani áprilisban abban az esetben, ha már előre az előlegszámlán szerepeltetem a végteljesítési időpontot.