A veszteségelhatárolás szabályai a 2012. évtől folyamatosan szigorodnak, mely tendencia a jövőben is folytatódik. A Magyar Közlöny 161. számában - 2014. évi LXXIV. törvényszámon - kihirdetett jövő évi adócsomag értelmében 2015. január 1-jétől az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteség adóévenként legfeljebb csak azon hányada kerülhet felhasználásra, amelyet a tovább folytatott tevékenységre vonatkoztatott adóévi árbevétel, bevétel a megelőző három adóév átlagos árbevételében, bevételében képvisel.

Az "ADÓEGYETEM 2015" konferenciasorozatunk 2014. november 24-i budapesti helyszínén Ácsné Molnár Judit, a NAV szakmai tanácsadója példákon keresztül ismertette a veszteségelhatárolással kapcsolatos legújabb változásokat, melyet ezúton osztunk meg Önökkel.

Elhatárolt veszteség új szabályai a jogutódnál

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 17. § (8) bekezdése jelenleg is tartalmaz rendelkezéseket a jogutód veszteségének leírására. 2015-től az alábbi rendelkezés kerül beiktatásra:

• jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel,
• amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel
• a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel [Tao tv. 17. § (8a) bek.].

Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult, illetve a leírható veszteség mértékénél a 17. § (2) szerinti "50%-os" korlátra is figyelemmel kell lenni.

Példa a jogutódnál történő veszteségleírás arányos számítására

Elhatárolt veszteség új szabályai az adózónál a többségi befolyásszerzést követően

2015. január 1-jétől az elhatárolt veszteség felhasználására a Tao tv. 17. § (9) bekezdés értelmében jogosult adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti,

• amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel
• a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel
• a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel [Tao tv. 17. § (9a) bek.].

Fontos kiemelni, hogy év közben történő többségi befolyásszerzés a naptári évet nem osztja meg (éven belül a befolyásszerzés előtti és utáni időszak egy adóév marad).

Példa a veszteségleírás arányos számítására a többségi befolyásszerzést követően

Az adózónál (cégfelvásárlás esetén) az új tulajdonos/tag többségi befolyásszerzését követően az arányos veszteségleírásra az átalakulásnál bemutatott példa mintájára kerülhet sor, a következők szerinti különbséggel:

• az év közben történő többségi befolyásszerzés a naptári évet nem osztja meg (éven belül a befolyásszerzés előtti és utáni időszak egy adóév marad). Így például, ha 2015. szeptember 8-ával új többségi tulajdonosa lesz az adózónak, akkor - naptári év szerinti működés esetén - első ízben a teljes 2015. évi árbevételt kell viszonyítani a megelőző 3 adóévi, azaz a 2012-2014. közötti adóévek árbevételéhez;
• a befolyásszerzést követően úgy kell folytatni a tevékenységet, hogy annak természete jelentősen nem térhet el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől (ez különbözik attól, minthogy legalább egy tevékenységet kell folytatni).

2004-2014. adóévek veszteségének leírása (időkorláttal)

Ezen átmeneti szabály a 2014. évig keletkezett veszteségek leírását kezeli.

Az új szabály szerint a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a keletkezése időpontjában - naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a 2014-ben kezdődő adóévben keletkező elhatárolt veszteséget a 2014. december 31-én - érvényes feltételek szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.

Ezzel a legújabb átmeneti rendelkezéssel az elhatárolt veszteségek leírására a következő időszakok szerinti szabályok az irányadóak:

• az 1997. előtt keletkezett - az 1991. évi LXXXVI. törvény előírásai szerint elhatárolt - veszteség az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le [29. § (2) bek.];
• az 1997-2000. között keletkezett veszteséget az adózó a 17. § 2000.12.31-én hatályos rendelkezései alkalmazásával írhatja le [29/C. § (8) bek.];
• a 2001-2003. között keletkezett elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le [29/F. § (2) bek.];
• a 2004-2014. között keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget utoljára a 2025. adóévben - a 2025.12.31. napját magában foglaló adóévben - lehet érvényesíteni [29/A. § (4) bek.].

Veszteségleírás a 2015. adóévtől (időkorláttal)

2015. január 1-jei hatállyal újra "visszatér" az 5 adóéves leírási korlát.

Jövő évtől, ha az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő 5 adóévben, döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.