Az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a korábbi szabályozási logikától eltérően egy helyen, a Hatodik Könyvben (Kötelmi jog) állapít meg valamennyi kötelem-keletkeztető tényállásra irányadó közös rendelkezéseket, melyek között többek között helyet kapott a pénztartozás teljesítésének szabályozása is.

Dr. Szalai Erzsébet, a BGF docense - "Az új Ptk. szerződésekre vonatkozó szabályozásának hatása az adótanácsadásra és számviteli szolgáltatásra" címen tartott Pentás konferencia előadása alapján - a pénztartozás teljesítésének új Ptk.-beli szabályait ismerteti meg Önökkel.

Korábbi szabályozás

A korábbi Ptk. a pénztartozásról csupán néhány rendelkezést tartalmazott (mely pénznemben és milyen árfolyamon kell teljesíteni, a teljesítés helyének, illetve a fizetendő kamat, késedelmi kamat meghatározása), ugyanakkor nem tartalmazott szabályozást arra vonatkozóan, hogy a pénztartozást a kötelezett hogyan teljesítheti, illetve az egyes teljesítési módok mikor minősülnek teljesítettnek.

Az új polgári jódi kódex pótolja ezen hiányosságokat, illetve kiterjeszti a pénztartozás teljesítésére vonatkozó szabályokat minden egyéb, pénz átadására irányuló kötelezettség teljesítésére is (pl. letétbe helyezés, foglaló átadás, óvadék fizetése).

A fizetés módja

Az új Ptk. rögzíti, hogy a pénztartozást

• pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása (készpénzfizetés),
• jogosult fizetési számlájára való befizetés vagy
• átutalás útján lehet teljesíteni.

Az új Ptk. tehát nevesíti, hogy a pénztartozás átutalással is teljesíthető.

A törvénynek a fizetésre vonatkozó főszabálya csak a felek eltérő megállapodása hiányában érvényesül. A felek a fizetés módjának meghatározása tekintetében nagyfokú szabadságot élveznek, így lehetőségük nyílik arra, hogy fizetést pénznek nem minősülő eszközökkel (váltóval, utalvánnyal, csekkel, fizetési ígérvénnyel, akkreditívvel stb.) is teljesítsenek.

Teljesítési időpont

A pénztartozás készpénzfizetés esetén a pénz átvételének időpontjában, egyéb esetben abban az időpontban válik teljesítetté, amikor a pénzt a jogosult fizetési számláján a jogosult számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellett volna írnia.

Idő előtti teljesítés

Az új kódex megváltoztatta az idő előtti teljesítésre vonatkozó szabályokat, korábban a Ptk. a jogosult beleegyezéséhez kötötte ennek lehetőségét.

Az általános kötelmi szabályok értelmében a jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha az lényeges jogi érdekét nem sérti, és a kötelezett az ezzel járó többletköltséget viseli [6:36. §]. A többletköltségek kötelezett általi viselése nem előfeltétele a pénztartozás idő előtti teljesítésének, hanem a jogosult erre vonatkozó igényének elismerése a törvényben.

Ugyanakkor a pénztartozás idő előtti teljesítésénél az új Ptk. az általános szabályokhoz képest eltéréseket állapít meg.

Új rendelkezés, hogy a jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott pénztartozás teljesítését köteles elfogadni, biztosítva ezáltal a feltétel nélküli előtörlesztés lehetőségét.

Pénztartozás esetében a diszpozitív (eltérést megengedő) főszabály szerint a jogosult köteles az idő előtti teljesítés elfogadására, azaz a kódex nem tartja fenn a korábbi Ptk.-nak az előtörlesztés esetére kamatot és kártalanítást előíró kikötést semmisnek tekintő szabályát, így a pénztartozás jogosultjának lehetősége van fedezni az előtörlesztésből eredő bevételkiesését.

Teljesítés helye

A pénztartozás teljesítésének helye készpénzfizetés esetén

a jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye,

természetes személy esetén a jogosult lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye.

Ha a pénztartozást a kötelezett nem készpénzfizetéssel teljesíti, a törvény fikciót állít fel, miszerint a pénztartozás teljesítésének helye a jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti fizetési számláját vezető bank telephelye, ennek hiányában székhelye. Ha a kötelem keletkezésének időpontjában a jogosultnak több fizetési számlája van, a kötelezettet a teljesítési hely tekintetében választási jog illeti meg.

Ha a jogosultnak több telephelye van, a teljesítés helyének azt a telephelyet kell tekinteni, amely a kötelemmel a legszorosabb kapcsolatban áll.

Ha a készpénztartozás keletkezését követően a teljesítési hely megváltozik, és erről a jogosult a kötelezettet értesíti, a teljesítés helye az új telephely vagy székhely, természetes személy esetén az új lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely. A teljesítés helyének megváltozásából eredő többletköltséget a jogosult előlegezi és viseli.

Teljesítés módja

A pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell megfizetni.

A más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank által a teljesítés idején meghatározott árfolyam - ha ilyen nincs, a pénzpiaci árfolyam - alapján kell átszámítani. Ha a pénztartozás külföldi pénznemben teljesítendő, és a teljesítés idején a tartozás a külföldi pénznemben nem teljesíthető, a pénztartozást a fentiekben foglaltak szerint kell teljesíteni.

Elszámolás több tartozás esetén

Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt - ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel - elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.

Kamat

A Ptk. szabályozási logikája szerint - a felek eltérő megállapodása hiányában - ún. egyenértéki kamatot kell fizetni minden olyan esetben (pl. jogalap nélküli gazdagodás, szerződéstől történő elállás miatti összeg visszatérítése, érvénytelen szerződés előtti állapot helyreállítása), amikor hiányzik a pénzhasználat ingyenességének jogcíme.

Pénztartozás után - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal, idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat.

Változott a kamatszámításnál figyelembe veendő időpont is, mely új szabály vonatkozik mind az egyenértéki, mind a késedelmi kamatra. Ennek értelmében kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére (a korábbi szabályozás értelmében a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes kamat volt irányadó).

Késedelmi kamat

Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően késedelmi kamatot köteles fizetni akkor is, ha a pénztartozás, mint alapügylet egyébként kamatmentes volt:

• kamatmentes pénztartozás esetén késedelmi kamatként az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell fizetni az egész félévre;
• ha a pénztartozás után eleve kamatfizetés volt kikötve a felek között, akkor összességében legalább a jegybanki alapkamat kétszerese jár (azaz, ügyleti és késedelmi kamatot is magában foglaló "vegyes" kamatot kell fizetni).

A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.