Két nap múlva esedékes az első reklámadó bevallás!

Ma lép hatályba a - 2014. évi XXXIV. törvénnyel módosított - reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Törvény), melynek értelmében az érintett adóalanyoknak 2014. augusztus 20-ig, illetve 2014. szeptember 20-ig teljesíteniük kell első reklámadó-előleg megállapítási-, bevallási- és fizetési kötelezettségüket (NAV által közzétett 1494 bevallási nyomtatványon).

A Törvény egyes rendelkezéseinek értelmezése körül még sok a bizonytalanság, de a legfőbb rendelkezéseket az alábbiakban összefoglaltuk annak érdekében, hogy az érintett vállalkozásokat segítsük bevallási kötelezettségeik teljesítése érdekében.

Legyen Ön is naprakész az adózást és a számvitelt érintő változásokban!

Várjuk hagyományos, kétnapos továbbképzésünkön az ország 11 pontján, ahol megszerezheti szükséges 16 kreditpontját, továbbá kérdéseit is megvitathatja az előadóval vagy kollégáival is a továbbképzés konzultációs részében vagy a szünetekben! Jöjjön el Ön is! Jelentkezés és további információk » HAGYOMÁNYOS KÉTNAPOS TOVÁBBKÉPZÉS

Adókötelezettség

A hatályos törvényszöveg értelmében az adókötelezettség két tényállási elemet foglal magában.

Adóköteles egyrészt

  • a médiaszolgáltatásban,
  • a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,
  • a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,
  • bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
  • az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklám közzététele, illetve
  • másrészt a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha az adó alanya a reklám közzétételének megrendelője számára a szükséges nyilatkozatot megtette.

Kulcsfontosságú a Törvény - 2014. június 17-én kihirdetett szabályához képest - 2014. augusztus 15-én hatályba lépett szövegének új tényállási eleme, miszerint az adókötelezettség a reklám közzétételének megrendelőjét, erre irányuló szerződéses kapcsolatban álló személyt és szervezetet - ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt - is terheli (ez lehet például a reklámügynökség vagy maga a saját termékét/szolgáltatását reklámoztató személy), ha az adófizetésre elsődlegesen kötelezett adóalany nem nyilatkozik arról, hogy bevallja és befizeti az adót, vagy arra egyébként nem kötelezett.

Ebben az esetben a megrendelő adókötelezettsége a reklám-közzététel havi (összesített) ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó részére terjed ki, melyről a megrendelő havonta tesz megállapítást és bevallást.

A reklám közzétevőjének - a megrendelő felé - a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán, számviteli bizonylaton vagy a reklám közzétételéről szóló szerződésben ugyanis nyilatkoznia szükséges arról, hogy

  • az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási-, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról, hogy
  • amennyiben adóalapja nem éri el az 500 millió forintot, az adóévben reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.

Adóalanyok

Az adó alanya reklám közzététele esetén

  • az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató (pl. kereskedelmi televízió),
  • Magyarországon le nem telepedett olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,
  • a sajtótermék (pl. napilap, internetes újság) kiadója,
  • a szabadtéri reklámhordozót (pl. hirdetőoszlop), valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant (épületet) reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,
  • az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.

A reklám közzététele megrendelőjének - ide nem értve az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt - adóalanyisága csak akkor áll be, ha a reklám közzétevője elmulasztotta számára a Törvény 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot megtenni.

Az adóköteles tényállással kapcsolatban határozza meg a törvény az értelmező rendelkezések között a reklám fogalmát, mely

  • Reklámtv. szerinti gazdasági reklámra,
  • az Mttv. szerinti kereskedelmi közleményre (televíziós vásárlásra, termékmegjelenítésre, támogatásra)

terjed ki (azaz, a politikai-, illetve társadalmi reklám nem adóköteles).

Adóalap

a) Az adó alapja reklám közzététele esetén

  • az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés alapján realizált árréssel és/vagy
  • saját célú reklám közzététele esetén a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség (pl. reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége, stb.).

A Törvény árréssel növelni rendeli az adóalany adóalapját akkor is, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését valamely kapcsolt fél (sales house) részére.

b) A megrendelő adóalanyisága esetén az adó alapja a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a reklámbevételek és az önreklámhoz tartozó költségek együttesen alkotják a reklámadó alapját, így a reklámadó-kötelezettség nemcsak a médiavállalatokra és hirdetőkre, hanem a saját reklámot közzétevő vállalatokra is - szektortól függetlenül - kiterjed.

Az ún. saját célú reklám, azaz az önreklám magában foglal minden, a jogszabályi kötelezettségen túlmenő tájékoztatási-, marketing- vagy értékesítési tevékenységet, a teljesség igénye nélkül többek között:

  • saját előállítású-, saját tulajdonú- vagy vásárolt termékre, árura, illetve saját-, nyújtott- vagy saját név alatt vásárolt közvetített szolgáltatásra, tevékenységre irányuló reklám,
  • cégnévre, megjelölésre irányuló reklámnyomtatott szóróanyagok,
  • saját weboldal,
  • szabadtéri reklámhordozón, épületeken vagy járműveken elhelyezett logók,
  • bartermegállapodások,
  • egyéb marketing megjelenések, prospektusok, direkt marketing anyagok, stb.

Megjegyezzük, ha valamely vállalkozás vagy annak munkavállalója a cég elnevezését, logóját annak érdekében használja, hogy személyét azonosítsa és népszerűsítési célt a megjelölés nem szolgál, akkor a cég nevének, logójának valamely nyomtatott anyagon való megjelenítése nem eredményez adóköteles tényállást. Így például, amikor a név (logó) levélpapíron, névjegykártyán, számlalevélen, borítékon, a dolgozók munkaruháján szerepel, továbbá, ha a járművön csak a cégnevet, logót, elérhetőséget jelenítik meg.

Adómérték

a) Reklám közzététele esetén sávosan progresszív adózás áll fenn: az adó mértéke 500 millió forintot meg nem haladó rész után 0%, a legmagasabb adókulcs 40% az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után.

Azaz, a reklámadó minden olyan - főszabály szerinti adóalany (reklámot közzétevő) - vállalkozást terhel, amelynek a reklámbevétele éves szinten meghaladja az 500 millió forintot.

b) Az adó mértéke a megrendelő adóalanyisága esetén - a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része, mint - adóalap 20%-a.

Amennyiben egy vállalkozás megrendelőként havi szinten 2,5 millió forintnál többet költ hirdetésre és nem kapott adófizetésről vagy annak hiányáról nyilatkozatot a reklám közzétevőjétől, akkor reklámadó címen havonta egységesen 20%-ot kell fizetni a 2,5 millió forint feletti részre (aki nem éri el ezt a határt, annak nem kell bevallást készítenie).

Bármilyen reklámközzététellel kapcsolatban felmerült költség nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, azaz a társasági adóban elismert költségnek (tehát a társasági adó alapját meg kell növelni), ha az adófizetésre kötelezett nem nyilatkozik arról, hogy a reklámadót bevallja és befizeti, vagy arra egyébként nem kötelezett. Ezt a szabályt a 2,5 milliós havi korláttól függetlenül, az alatt is alkalmazni kell, vagyis a reklámköltség után felmerülő 20%-os reklámadót további 10%-os vagy 19%-os mértékű társasági adó kísérheti.

Kapcsolt vállalkozások

Reklámadó szempontjából az egymással kapcsolt vállalkozások egyedi adóalapjait össze kell számítani, és az összeszámított adóalap után kell a sávosan progresszív adómérték alkalmazásával az adót kiszámítani. Az összevont adóalap meghatározás folytán a kapcsolt felek az adómentes adóalapot csak egyszer, együttesen vehetik figyelembe, másrészt így a cégcsoport magasabb adósávba is kerülhet.

Az egyes adóalanyok a kiszámított adót olyan arányban viselik, amilyen arányt a saját adóköteles adóalapjuk az összes adóalapon belül képvisel. Az adóalap számításnál a Törvény 4. § (2) bekezdése szerinti adóalapot figyelmen kívül kell hagyni.

Önadózás

Az adó alanya adókötelezettségét (2014. adóévi adóját) - önadózás útján - az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz. Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.

Adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés (általánosságban)

Az adóalany az adóévre

  • az adóévet megelőző évben is már működő adóalanyok az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig,
  • a jogelőd nélkül kezdő vállalkozók, illetve az átalakulással létrejött adóalanyok az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül

az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz adóelőleget köteles bevallani.

Az adóelőleget - főszabály szerint - az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó-, az egy évnél rövidebb megelőző adóévű adóalany esetén az évesített-, kezdő adóalany esetén a várható nettó árbevétel, valamint a sávosan progresszív adómérték alkalmazásával kell kiszámítani. Átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az átalakulás napjáig elért adóköteles nettó árbevétel és a progresszív adómérték alkalmazásával számított adónak az átalakulás során megkapott vagyon arányában kalkulált összeg tekintendő adóelőlegnek.

Az adóalany az adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig, az adóelőleg-fizetési kötelezettségét

  • főszabály szerint két egyenlő részletben, az adóév hetedik és tizedik hónapjának 20. napjáig,
  • jogelőd nélkül kezdő és átalakulással létrejött adóalany esetén két egyenlő részletben a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig teljesíti.

Az adófizetésre kötelezettnek az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. A várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást kell benyújtani és ezzel egyidejűleg eleget tenni a fizetési kötelezettségnek.

Eljárási kérdések

Fontos, hogy adófizetésre nem kötelezett adóalany adó-, adóelőleg- és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett [Törvény 7. § (7) bek.].

Mindez azt is jelenti, hogy - a főszabály szerinti - adóalanyt (reklám-közzétevőt) adóbevallási kötelezettség - adó, adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés címén - nem terheli akkor, ha adóévi adóalapja a félmilliárd forintot (várhatóan) nem haladja meg. A Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozásokat - feltéve, hogy reklámadó-alanyok - adóbevallási kötelezettség szintén nem terheli akkor, ha adóévi (összesített) adóalapjuk az 500 millió Ft-ot nem haladja meg.

Egyéb adókkal való kapcsolat

A Számviteli tv. hatálya alá tartozó adóalany a reklámadót az adózás előtti eredmény terhére számolja el.

Az adóalany csökkentheti a 2014. évben kezdődő adóév adóalapját - legfeljebb annak erejéig - a Tao. tv. 17. § (1) bekezdése vagy az Szja tv. 49/B. § (7) bekezdése szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával, feltéve, hogy a 2013. évben kezdődő üzleti évben az adóalany adózás előtti eredményének összege nulla vagy negatív.

2014. évre vonatkozó határidők és kötelezettségek

A 2014. évi adó összege az adóalany 2014. évi adóköteles tevékenységéből származó adóalap alapulvételével számított összegnek - a 2014. augusztus 15-étől számított időszak naptári napjaival - arányos része.

A 2014. évi adóelőleg összege az adóalany 2013. évi adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele, saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költsége, továbbá az elhatárolt veszteség 50%-ának alapulvételével számított összeg - a 2014. augusztus 15-étől számított időszak naptári napjaival - arányos része.

A reklámközzétevő (főszabály szerinti) adóalany a 2014. évre vonatkozó adóelőlegét 2014. augusztus 20-ig (a nemzeti ünnep miatt augusztus 21-ig) köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben - 2014. augusztus 20-ig és 2014. november 20-ig - köteles megfizetni.

Az adóalanyi pozícióba "lépő" megrendelőnek a Törvény hatálybalépését, azaz a 2014. augusztus 15-ét követően megkötött (és hatályos) szerződések kapcsán kézhez kapott számlák és bizonylatok alapján először 2014. szeptember 20-ig (a hétvége miatt szeptember 22-ig) kell bevallást tennie (1494-04) és adót fizetnie, majd ezt követően - adóköteles havi tényállás esetén - havonta ezen kötelezettségének eleget tennie.

A hagyományos, kétnapos továbbképzéseken a férőhelyek száma korlátozott, jelentkezzen most és szerezze meg szükséges kreditpontjait! » HAGYOMÁNYOS KÉTNAPOS TOVÁBBKÉPZÉS

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

...vagy böngésszen tovább