Munkácsi Márta: Számviteli teendők a végelszámolás során

Korábbi bejegyzésünkben ismertettük a végelszámolás kezdeti teendőit, aktuális bejegyzésünkben pedig a végelszámolás megindítása és lefolytatása során felmerülő legfontosabb számviteli teendőket emeljük ki Munkácsi Márta, okleveles könyvvizsgáló és adószakértő (MOKLASZ) - "A végelszámolással kapcsolatos legfontosabb számviteli és adójogi kérdések" címmel - 2014. szeptember 18-án megrendezésre került Pentás konferencia előadása alapján.

A hatályos cégbírósági adatok szerint havonta még mindig több ezer fizetésképtelenségi eljárás indul, mely változatlanul ráirányítja a figyelmet a jogutód nélküli megszűnésekkel kapcsolatos számviteli-, adózási- és jogi feladatok fontosságára. Az eljárásban komoly felelősségük van a folyamatban résztvevő könyvelőknek, adózási szakembereknek és ügyvédeknek is.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések tételes ismeretén túl - az alábbi időpontokban megrendezésre kerülő FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK MESTERTÚRÁN - választ kaphat adótervezési-, adóoptimalizálási lehetőségekkel, gyakorlati tapasztalatokkal és konkrét jogesetekkel kapcsolatos kérdésekre is. Jöjjön el Ön is!

Kérdése van? Küldje el előzetesen a konferencia@penta.hu e-mail címre és vitassák meg a konferencián a konzultáció keretében!

Jelentkezés, további információk » FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK MESTERTÚRA

I. Végelszámolás megindításához kapcsolódó kiemelt feladatok

A cég korábbi vezető tisztségviselője - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 98. § (3) bek. a) pontja alapján - a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül

  • a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót elkészíti, illetve elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli-, az adóügyi- vagy egyéb jogszabályok előírnak, és ezeket az okiratokat, valamint a cég iratanyagát a végelszámolónak legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30. napon átadja.
  • a végelszámoló díjazása esetén a végelszámoló díjának és költségtérítésének kifizetéséhez előre láthatóan szükséges összegre tartalékot képez, és azt a pénzforgalmi számlájára befizeti, ott elkülönítetten tartja nyilván;
  • a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja,
  • a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja,
  • a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (új Mt.) meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatja.

A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet (Rendelet) 3. § (4) bekezdés értelmében

  • a tevékenységet lezáró beszámolót - kötelező könyvvizsgálat esetén - a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint
  • az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot

a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a Számviteli tv. 153-154/B. §-ai, illetve a vonatkozó Rendelet előírásai szerint letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 33. § (6) bekezdése értelmében

  • a végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül (ennek közzétételére 15 nap áll rendelkezésre),
  • a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani, illetve fizetési kötelezettségüknek is eleget tenni.

A tevékenységet záró beszámoló elkészítése során figyelembe kell venni:

  • a folyamatos működés melletti beszámolókészítés szabályait,
  • üzleti jelentéskészítési kötelezettség nem áll fenn,
  • a cég megszűnésére tekintettel az értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés szabályait a Számviteli tv. szerint,
  • a könyvvizsgálat alapvetően nem követelmény, de ha szükség van rá, úgy szülessen döntés a végelszámolás kezdő időpontjáról, hogy a feladatok eddig részben elvégezhetők legyenek,
  • a feltételek teljesülése esetén nincsen akadálya az osztalékfizetésről való döntésnek, de feltétel, hogy erre rendelkezésre álljon likviditás (társasági szerződést figyelembe kell venni, hogy pl. kizárólag pénzben teljesíthető-e az osztalékfizetés).

II. Végelszámolási időszak alatti számviteli feladatok

A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidőt (a végelszámolás cégbírósági közzétételétől számított 40 nap) követő 15 napon belül hitelezői követelésekről jegyzéket készít (külön-külön az elismert, illetve vitatott hitelezői igényekről), amelyet további 15 napon belül a cégbírósághoz benyújt.

Lekötött tartalék

A vitatott hitelezői igények hitelezőit ezen minősítésükről értesíteni kell, fedezetükre pedig lekötött tartalékot kell képezni.

Amennyiben a végelszámolás időszaka alatt a vitatott hitelezői igények kielégítésre kerülnek (pl. per következtében), akkor az ilyen címen képezett lekötött tartalékot meg kell szüntetni.

Lekötött tartalékot szükséges képezni továbbá a jövőben felmerülő szavatossági-, jótállási-, kártérítési kötelezettségek rendezésére is (képzésére és felhasználására az általános számviteli előírások vonatkoznak, ld. becslés), a tőketartalék-, ennek hiányában az eredménytartalék terhére (akkor is, ha emiatt az eredménytartalék negatív lesz). Ha az e célból képzett lekötött tartalék harmadik személynek átadásra kerül (pl. jótállási igények érvényesítése esetén), a cégbírósági nyilvántartás erre vonatkozóan közhiteles információt tartalmaz.

A pénzügyi rendezést közvetlenül a lekötött tartalékkal szemben kell elszámolni (T414-K384), az átvevőnél a lekötött tartalékkal szemben szükséges az átvett pénzeszközt könyvelni (T384-K414).

Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy e szerint kell eljárni akkor is, ha a vitatott hitelezői igényeket a végelszámolás befejezéséig nem egyenlítették ki (pl. perek során), azaz lekötött tartalékot kell képezni.

A végelszámolás befejezésekor a fent leírtak szerint képzett és kimutatott lekötött tartalékot a vagyonfelosztási javaslatban a kötelezettségek között elkülönítetten kell szerepeltetni.

A ténylegesen befizetett összeget az eredménytartalék javára kell elszámolni (T381, 384-K413).

Korrigált végelszámolási nyitómérleg

A végelszámoló a tevékenységet záró mérleg és az azt alátámasztó leltár alapján végelszámolási nyitómérleget (nyitó leltárt) készít, amely alapján a végelszámolás alatt álló társaság megnyitja a könyvviteli nyilvántartásait és rögzíti a gazdasági eseményeket az általános számviteli előírások szerint.

A végelszámoló jogosult

  • a végelszámolási nyitómérleg (nyitó leltár) adatait felülvizsgálni a hitelezők igénybejelentése alapján,
  • ennek során dönthet a végelszámolási nyitó mérlegben (nyitó leltárban) nem szereplő követelések és kötelezettségek felvételéről,
  • értékhelyesbítés és értékelési tartalék, időbeli elhatárolás, értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés, céltartalék elszámolásáról, valamint
  • a korábban ilyen jogcímen elszámolt összegek módosításáról.

Ezekről az eltérésekről a végelszámoló tételes jegyzéket állít össze (eszközönkénti, forrásonkénti megbontásban), és ezzel módosítja a végelszámolási nyitó mérleget (nyitó leltárt).

A korrigált végelszámolási nyitómérleget a végelszámoló - figyelemmel a hitelezők igénybejelentésének határidejére - legfeljebb 75 napon belül készíti el és a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve elé terjeszti. Ez a jegyzék egyben a könyvelés bizonylata is.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a korrigált nyitómérleg készítésekor a könyvviteli nyilvántartásokat nem szabad lezárni.

A korrigált végelszámolási nyitómérleg három oszlopos:

  • első oszlopa a végelszámolási nyitómérleg adatait,
  • második oszlopa az előzőek szerinti, végelszámoló által megállapított eltéréseket,
  • harmadik oszlopa pedig az első és a második oszlop összevont adatát tartalmazza.

Mivel az eltérések érintik az eredményt, a mérlegben az eltérések oszlopban a mérleg szerinti eredmény (MSZE) sorba a számított (kalkulált) társasági adóval módosított adózás előtti eredményt kell beállítani, a számított (kalkulált) adó összege pedig a kötelezettségek között kerül kimutatásra.

Az első üzleti év beszámolója

A végelszámolás első üzleti évéről készített számviteli beszámoló mérlege külön oszlopban tartalmazza

  • a végelszámolási nyitó mérleg adatait,
  • korrekció esetén a korrigált végelszámolási nyitómérleg adatait, valamint
  • az üzleti év záró adatait.

Az eredménykimutatás az előző üzleti év adatai mellett külön-külön tartalmazza

  • a hitelezői igénybejelentések, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján keletkezett eltérések eredményre gyakorolt hatását,
  • a tárgyévi tevékenység bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint
  • ezek összevont adatait (a tárgyévi üzleti év adatait).

Beszámolókészítés a végelszámolás időszakában

A végelszámolás időszaka alatt a végelszámoló üzleti évenként számviteli beszámolót készít, a vonatkozó jogszabályok mérlegfordulónapon hatályos rendelkezései szerint (üzleti jelentést nem kell készíteni). A beszámolóban fel kell tüntetni, hogy a cég végelszámolás alatt áll [Rendelet 5. § (1) bek.]

A legfőbb szerv által jóváhagyott beszámolót a végelszámolási időszak üzleti éve mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni és közzétenni.

A lekötött tartalék képzése és annak feloldása, valamint a tőkehozzájárulás könyvekben való rögzítése a fent ismertetettek szerint történik.

Amennyiben Önt is érdekli a csődeljárással, felszámolással kapcsolatos adózási- és számviteli teendők, illetve az adózási morál javítását célzó adóhatósági eszközök témaköre, jöjjön el Ön is a Penta Unió 2014. október 22-én és 27-én megrendezésre kerülő konferenciáira, ahol kérdéseit a továbbképzés konzultációs részében vagy a szünetekben megvitathatja az előadóval, illetve szakmabeli kollégáival!

Fizetésképtelenségi eljárások (csődeljárás, felszámolás) témakörben megszervezésre kerülő Pentás konferenciákon a férőhelyek száma korlátozott, jelentkezzen most! » FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK MESTERTÚRA

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

...vagy böngésszen tovább