József-Polonyi Gábor: Az adóköteles biztosítói kifizetések (kamatjövedelem) egyes adózási kérdései I.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 65. § (1) d) bekezdése értelmében adóköteles kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből a befizetett díjat - ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is - meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja.

A biztosítási kamatjövedelemre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket, adózási szabályokat, jövő héten pedig az ezzel kapcsolatos példákat, átmeneti rendelkezéseket mutatja be Önöknek József-Polonyi Gábor, közgazdász, a Generali Biztosító Zrt. biztosítási adószakértője a 2014. április 17-i - "A személybiztosítások adózási és számviteli elszámolási szabályainak átfogó áttekintése és egyéb újdonságok" című - Penta Uniós konferencián tartott előadása alapján.

Számvitel témakörben 2014 júniusától egész évben országszerte szervez a PENTA UNIÓ Zrt. továbbképzéseket. A hagyományos, kétnapos mérlegképes továbbképzések számviteli napján többek között az alábbi kérdésekre is választ kaphat:

Számviteli változások 2014-től; Számlázási szabályok a Számviteli törvény szerint; Sajátos beszámolási kötelezettségek; Értékcsökkenés, értékhelyesbítés számvitele.

Kérdéseit megvitathatja az előadóval vagy kollégáival is a továbbképzés konzultációs részében vagy a szünetekben! Jöjjön el Ön is!

Jelentkezés és további információk » HAGYOMÁNYOS KÉTNAPOS TOVÁBBKÉPZÉS

Kamatjövedelem fogalma

Azzal, hogy az Szja tv. a kockázati biztosítást egyértelműen definiálja, megteremtette a biztosítások esetében is a valós befektetési hozam adóztatásának lehetőségét, ugyanis azt a költséget, amely nem vesz részt a hozamtermelésben, pl. a kockázati biztosítási díjrészt, figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem kiszámításakor.

Ha a kockázati biztosítási díjrész számviteli szabályok szerint elkülönített, akkor a tényleges kockázati biztosítási díjrésszel kell csökkenteni a befizetett díjat (elkülönített díjrésznek minősül az is, ha a szerződéses feltételekben egzakt módon meghatározott díjrészt utólag, levonással érvényesítik).

Ha a kockázati biztosítási díjrész nem elkülönített, akkor rendszeres díjfizetés esetében a díj 10 %-át, egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1 %-át kell kockázati díjrésznek tekinteni. Ezt a diktált összeget mindenképpen le kell vonni a kamatjövedelmet csökkentő tételként figyelembe vehető befizetett díjból, amikor a kamatjövedelem számításra kerül.

Példa: tízéves tartamú vegyes biztosítás lejárati szolgáltatása esetén a befizetett összes biztosítási díj: 1200 Ft. Kockázati biztosítás díja: 200 Ft. Biztosító lejárati/elérési szolgáltatása: 1300 Ft. Kamatjövedelem: 1300-(1200-200) = 300 Ft.

A 2014-től kötött nyugdíjbiztosításon jóváírt állami támogatást is befizetett díjként kell figyelembe venni, de annak hozama kamatjövedelemként adóköteles.

Kamatadó, eho

A kamatjövedelem külön adózó jövedelem, a kamatadó mértéke 16%.

2013. augusztus 1-jétől, az ezt követően képződött hozamokra 6%-os egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettség került bevezetésre az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.) 11/C. § alapján.

Tekintettel arra, hogy az eho adóalap megegyezik az szja adóalapjával, illetve az adó mértéke 6 %, így a kamatjövedelem összes adóterhelése 22%.

A kamatjövedelmet terhelő adókat a biztosító állapítja meg, vallja be, vonja le, illetve arról igazolást ad a magánszemélynek.

A kamatjövedelem kedvezménye

Az Szja tv. 65. § (3) bekezdése alapján nem kell jövedelemként figyelembe venni

  • az egyszeri díjas biztosításokból származó kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, továbbá a rendszeres díjas biztosításokból származó kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével vagy az után következik be;
  • az egyszeri díjas biztosításokból származó kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be, továbbá a rendszeres díjas biztosításokból származó kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be.

Példa: egyszeri díjas biztosításoknál, ha a szerződő befizet 5 millió Ft-ot és 5 évig tartja a biztosítását, akkor 5 év elteltével a kamatadó alapja nulla, tehát nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Példa: rendszeres díjas biztosítás esetén, ha 6 éven belül vonnak ki pénzt vagy szereznek hozamot, akkor 16%-kal adózik az egész kamatjövedelem (plusz 6 % eho). Ha 6 és 10 év között, akkor az adóalap a jövedelem fele, tehát a teljes kamatjövedelem tényleges szja-terhelése 8%, a tényleges eho-terhelés pedig 3 %. 10 év után 100%-os a kedvezmény, adófizetési kötelezettség sem az szja-ban, sem az eho-ban nem keletkezik.

A kedvezmény feltételei

Ha eseti díjfizetés történik a szerződésre, akkor a kedvezmény nem érvényesíthető, kivéve

  • ha az eseti díjat és tartalékát elkülönülten tartják nyilván (a tartalék egyértelmű arányos hozzárendelése a befizetett díjhoz is megfelelő),
  • az eseti díjfizetés időpontjától számítva a várakozási idő eltelt.

Ha a díjnövekedés meghaladja a 2 évvel korábbi hivatalos infláció 30%-kal növelt értékét, akkor kedvezmény szintén nem érvényesíthető (az összehasonlítandó díjak összegének meghatározásakor a kockázati biztosítási díjrészt figyelmen kívül kell hagyni.)

A várakozási időt a szerződéskötés időpontjától kell számítani.

Példa: ha 5%-os volt a - vizsgált évtől számítva - két évvel korábbi KSH szerinti infláció, akkor a 35%-os díjnövekedés még elfogadott, a 36%-os már nem, tehát nem az 5%-nak a 30%-át kell figyelembe venni. Ha a díjnövekedés mértéke nagyobb, mint a törvényi mérték, akkor semmilyen kedvezmény nem jár, az adókötelezettség 16% szja, 6 % eho.

A törvényi feltételek nem zárják ki az eseti díjbefizetést, de fontos, hogy az alapszerződéstől külön tartsák nyilván az eseti díjakat és azok tartalékát (kvázi önálló szerződésként).

Ezáltal az eredeti szerződésben igénybe lehet venni a kamatjövedelemre vonatkozó kedvezményt, ha annak feltételei az alapbiztosításra (és az arra befizetett rendszeres díjra vagy egyszeri díjas biztosítás esetében az egyszeri díjra) maradéktalanul teljesül.

A hagyományos, kétnapos továbbképzéseken a férőhelyek száma korlátozott, jelentkezzen most és szerezze meg szükséges kreditpontjait! » HAGYOMÁNYOSKÉT NAPOS TOVÁBBKÉPZÉS

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

...vagy böngésszen tovább