Tovább folytatjuk a 2020. október 13-án benyújtásra került egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat elemzését.
Belépési értékhatár, adóalanyiság megszűnése
A Katv. szerint jelenleg a kisvállalati adó (kiva) választására jogosultak köre több feltétel együttes fennállása esetében választhatja az adóévre a kisvállalati adó szerinti adózást. Ezen feltételek közül az árbevételi korlát és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárok változnak a javaslat szerint, melynek értelmében a kisvállalati adóban a belépési értékhatárok közül a bevételi értékhatár és a mérlegfőösszeg jelenlegi 1 milliárd forintos értékhatára 3 milliárd forintra emelkedik.
A létszám- és bevételi korlátokra vonatkozó szabály változására tekintettel az adóalanyiság akkor szűnik meg a hatályos szabályok szerint, ha a létszám meghaladja a 100 főt, vagy a bevétel meghaladja a 3 milliárd forintot. A javaslat a kisvállalati adóban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatárát 6 milliárd forintra emeli.
A kisvállalati adóalanyiság megszűnik továbbá az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot. A javaslat szerint ugyanakkor mégsem szűnik meg az adóalanyiság, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.
Áttérési szabályok
A javaslat módosítja a kisvállalati adóról társasági adóra történő áttérés szabályait. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem a kisvállalati adó szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A hatályos szabályok szerint visszatéréskor ún. áttérési különbözetet kell megállapítani, ami nem más mint a kisvállalati adóalanyiság időszakában keletkezett, osztalékként ki nem vont számviteli eredmény (eredménytartalék) nem beruházási célokra fordított része, csökkentve a kapott osztalékkal. Amennyiben a fenti áttérési különbözet pozitív, akkor az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból ezzel az értékkel azonos összegű lekötött tartalékot képez. Az így keletkező lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben ‒ a társasági adóalanyiság időszaka alatt – a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a szóban forgó összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni. Amennyiben az áttérési különbözet negatív, annak abszolút értéke az elhatárolt veszteséget növeli.
A számviteli szabályok szerint azonban a nyereség vagy veszteség eredménytartalékba történő átvezetése az üzleti évet követő év elején történik meg.
Míg a társasági adó hatálya alól a kiva hatálya alá áttérő adózónál a kivára történő áttérést megelőző utolsó évben keletkezett adózott eredmény – amely a következő év elején kerül az eredménytartalékba – kiva időszak alatt keletkezett eredménytartaléknak minősül, így annak összegét figyelembe kell venni a fenti áttérési különbözet számításánál. Ugyanakkor, ha az adózó a kiva hatálya alól visszatér (áttér) a társasági adó hatálya alá, a kiva alanyiság utolsó évében képződött adózott eredmény – mivel az nem a kiva alanyiság időszakában keletkezett eredménytartaléknak minősül – nem képezi alapját a fenti áttérési különbözetnek. A jelenleg hatályos jogszabályokból az következik, hogy a kisvállalati adóról társasági adóra történő áttérés során a fenti áttérési különbözetnek nem része a kisvállalati adóalanyiság utolsó évében keletkezett adózott eredmény, úgy abból később – a társasági adóalanyiság időszakában – osztalék fizethető ki anélkül, hogy azt utólag kisvállalati adó terhelné. A Katv. alkalmazásában az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot). Erre vonatkozóan a Tao tv. sem rendel adóalap korrekciós tételt, vagyis az utolsó kivás évben keletkezett eredmény terhére jóváhagyott osztalék után nem keletkezik sem kisvállalati adó, sem pedig társasági adó fizetési kötelezettség visszatéréskor.
A javaslat értelmében a kiva alanyiság megszűnésére tekintettel meg kell állapítani azon nyereség/veszteség összegét, amely a kiva adóalanyiság időszakához kapcsolódik és amire a kiva hatálya alatt adófizetési kötelezettség nem vonatkozott, amelyet csökkent a kiva alanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek a kisvállalati adóalanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értéke és a kiva alanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összege, valamint a megfizetett (fizetendő) kisvállalati adó összege.
A javaslat tehát gondoskodik a társasági adó alá való visszatérést megelőző utolsó kisvállalati adó hatálya alatti adóévben keletkezett nyereség adóztatásáról, amit e módosítás nélkül tulajdonképpen nem terhelne adókötelezettség.
Kisadózó vállalkozások tételes adója
Külföldi kifizetőtől származó bevétel 40%-os adóalapja
Nagy várakozással néztünk az „őszi adócsomag” elé kata fronton, ugyanis a nyáron elfogadott törvénymódosítás jelentősen szigorítja 2021. évtől a kata szabályokat. E szigorítás egyik eleme – többek között – a külföldi kifizetőtől szerzett bevétel 40%-os adókulccsal történő adóztatása. A jövőre hatályba lépő szabályok értelmében, ha a kisadózó vállalkozás olyan, külföldi kifizetőtől szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót fizet. [Katv. 8.§ 6(b)] Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után a kisadózó vállalkozás a (6b) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni. A kisadózó vállalkozás az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig fizeti meg, amelyet megelőzően a külföldi kifizetőtől származó bevétel az említett összeghatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a külföldi kifizetőtől bevételt szerzett. [Katv. 8.§ (6d)]
Az őszi javaslat mindössze egy kiegyenlítő szorzót iktat be a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló külföldi jogi személytől származó bevétel, illetve a külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a 40 százalékos mértékű adó nem a kifizetőt, hanem a kisadózó vállalkozást terheli: az adó alapja nem a 3 millió forintot meghaladó bevételrész egésze, hanem annak 71,42 százaléka.
* * *
Jelentkezzen az ÉLŐ ONLINE közvetítésekre vagy az E-LEARNING VIDEÓKRA, hogy megkaphassa a kedvezményt, mellyel 43.870 Ft/fő helyett, 34.500 Ft/fő áron vehet részt az ország legnagyobb adóváltozásokkal foglalkozó 2 napos rendezvényén!
Az Adóegyetem 2021 elektronikus előadásainak helyszínei és időpontjai 2020-ban:
- ÉLŐ ONLINE I.- november 23 – 24.
- ÉLŐ ONLINE II. – december 1 – 2.
- E-learning (dec.) – december 7-től
- ÉLŐ ONLINE III. – 2021. január 12 – 13.
- E-learning (jan.) – 2021. január 25-től
Amennyiben ragaszkodik a tantermi konferencia (korlátozott létszám!) előnyeihez, akkor 2020-ban az alábbi időpontok és helyszínek közül választhat, 2020. október 28-ig kedvezményes 39.870 Ft/fő részvételi díjért:
Szóljon hozzá a témához!