Őszi adócsomag 2021 – TAO változások

Az „őszi adócsomag” társasági adót érintő legfontosabb várható változásait foglalja most össze Kiss Tímea.

Társasági adó

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye

A társasági adó rendszerében adókedvezmény vehető igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén. Az adókedvezmény elsőként a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben vagy az adózó döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében vehető igénybe, majd az ezt követő öt adóévben. Az adókedvezmény adózónként és beruházásonként, felújításonként nem haladhatja meg jelenértéken az elszámolható költségek

  • Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 százalékának,
  • Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein 35 százalékának,
  • Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 százalékának

megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető. Az említett felső korlátok számításakor a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen kell az adókedvezményt figyelembe venni. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele – többek között –, hogy az adózó rendelkezzen olyan igazolással, amely a külön kormányrendelet szerint alátámasztja, hogy beruházása, felújítása energiahatékonysági célokat szolgál. Az igazolás az adókedvezmény igénybevételének első adóévéről szóló társaságiadó-bevallás benyújtásáig rendelkezésre kell, hogy álljon.

A jelenleg hatályos szabályozás a Tao tv. 22/E § (8) pontjában taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amikor az adókedvezmény nem vehető igénybe.

A javaslat ezt a kört bővíti a személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlásának esetével, melyre adókedvezményt a jövőben szintén nem lehet igénybe venni. A javaslat értelmében e tiltás alól kivételt képez a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű, amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

Ellenőrzött külföldi társaság

A javaslat értelmében bővülnek az ellenőrzött külföldi társaság minősítésének esetei. Ennek értelmében nem mentesülhet az ellenőrzött külföldi társaság minősítés alól az a külföldi személy, amely a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban rendelkezik illetőséggel és az a külföldi telephely, amely a törvényfelhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban fekszik. Így a nem együttműködő állambeli külföldi személy vagy telephely – a jövedelmére vonatkozó adóalap-növelő tétel szempontjából – nem alkalmazhatja az ellenőrzött külföldi társasággá minősülés alóli kivételeket.

A hatályos szabályozás szerint csökkenti az adózás előtti eredményt a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel, kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalékot (ez azonban mégis lehet csökkentő tétel akkor, ha korábban az adózó a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés f) pontja szerint növelő tételt számolt el). Tőkekivonás esetén szintén csökkentheti az adózó – választása szerint – az adózás előtti eredményét a kivezetett részesedés – ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés – árfolyamnyereségével a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) pontja szerint.

A javaslat alapján az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tételek kerülnek kiegészítésre annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó rész mentesülhessen az adózás alól.

Ennek értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel). Továbbá csökkenti az adózás előtti eredményt az adóévben az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel, valamint az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés kivonásakor keletkezett nyereség, azzal, hogy az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből származó összeg legfeljebb a 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített összegig vehető figyelembe.

A módosító javaslat tisztázza, hogy a valódi és nem valódi jogügylettel egyaránt rendelkező ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozóan kizárólag a nem valódi jogügylet után keletkezik itthon társasági adókötelezettség.

Behajthatatlan követelés kapcsolt vállalkozással szemben

A hatályos szabályok szerint azok a társasági adóalany adózók, akik az adózás előtti eredményüket a Tao. tv. 7.§ (1) bekezdés n) pontja alapján csökkentik a kapcsolt vállalkozásukkal szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel, a társasági adóbevallásukban az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó valós gazdasági okokról adatot szolgáltatnak. Az adatszolgáltatás teljesítésére a NAV önálló nyomtatványt (TAOASZ) rendszeresített, amelyet az érintett társasági adóbevallással együtt kell benyújtani, amennyiben az adózó ezen a jogcímen igénybe vesz adóalap-csökkentést.

A javaslat megszünteti a kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelésre vonatkozó külön nyomtatványon történő bejelentést, helyette az adózó az adóalap-csökkentési jogcímérvényesítéséhez az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást köteles vezetni.

Fejlesztési tartalékképzés további kiterjesztése

A fejlesztési tartalék képzésére vonatkozó szabályok a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében idén már kiterjesztésre kerültek a Tao tv.-ben oly módon, hogy az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, az adóév utolsó napján, lekötött tartalékként kimutatott összegével, de legfeljebb az adózás előtti nyereséggel – korábban az adózás előtti nyereség 50 százalékával – és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forinttal csökkenthető a társasági adóalap e jogcímen. Sőt a jogalkotó azt is lehetővé tette, hogy a „kiterjesztett” szabályokat már a 2019. évi adómegállapítás során is – döntésük szerint – alkalmazhatják az adózók.

A javaslat a jelenleg hatályos szabályokat tovább módosítja, melynek értelmében 2021. január 1-jétől a fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalap-csökkentő tétel az adóévi adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe, azzal, hogy a 10 milliárd forintos korlátot megszünteti.

Szigorodó telephely szabályok

Általános jelleggel szigorodnak a telephely keletkezésének szabályai, a Tao tv. jelenleg hatályos telephely definíciójának kibővítésével [Tao tv. 4. § 33.]. A javaslat szerint a nyújtott szolgáltatások telephelyet keletkeztetnek, ha a magyar jelenlétet – fizikai dologhoz kötődő hely hiányában – csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. A kapcsolódó projekteket együttesen kell vizsgálni. Egyezményes helyzetben pedig minden esetben telephely keletkezik, ha az egyezményi telephely fogalomnak való megfelelés fennáll, még akkor is, ha a Tao. törvény alapján nem keletkezne telephely.

Osztalék elengedéshez kapcsolódó adóalap korrekció

A hatályos szabályozás adóalapot módosító tételt határoz meg arra az esetre, ha az adózó osztalék címén nyilvántartott kötelezettségét a tag elengedi. Ennek értelmében alapján csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. [Tao tv. 29/Q (3)]

Fent említett adóalap-korrekciós tétel kivezetésre kerül az adótörvényből, amely a számviteli szabályozás módosításával áll összefüggésben. A javaslat számviteli vonatkozású módosítása értelmében a gazdasági társaság tulajdonosa számára jóváhagyott osztalékot a társaságnál (mint kötelezettséget) a számviteli törvény előírása alapján – a jóváhagyás időpontjával – az eredménytartalék terhére kell elszámolni. A társaság tulajdonosa ugyanakkor az osztalék miatti követelését – a kifizetése előtt – különböző üzletpolitikai megfontolásokból elengedheti. Mivel korábban a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalék terhére kellett elszámolni, ezért, ha a tulajdonos a gazdasági társaság ilyen jogcímen fennálló tartozását a későbbiekben elengedi, akkor azt indokolt közvetlenül az eredménytartalék – mint eredeti forrás – javára elszámolni.

Mivel a javaslat szerint eredménytartalék növekedésként és nem bevételként kell kimutatni az elengedés időpontjával az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ezért erre tekintettel hatályon kívül helyezésre kerül a Tao tv. fenti rendelkezése, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedése esetén. Az osztalékot megállapító társaság tagjára vonatkozó adóalap növelés alóli mentesülés pedig megszűnik.

Cikksorozatunk következő részében folytatjuk az „őszi adócsomag” feldolgozását!

* * *

Ismerd meg első kézből a jogszabály-változások részleteit, tedd fel felmerülő kérdéseid az ország legnagyobb adóváltozásokkal foglalkozó konferenciáján!

Jelentkezz az ÉLŐ ONLINE közvetítésekre vagy az E-LEARNING VIDEÓKRA, hogy megkaphasd a kedvezményt, mellyel 43.870 Ft/fő helyett, 34.500 Ft/fő áron vehetsz részt az ország legnagyobb adóváltozásokkal foglalkozó 2 napos rendezvényén!

Az Adóegyetem 2021 elektronikus előadásainak helyszínei és időpontjai 2020-ban:

Amennyiben ragaszkodsz a tantermi konferencia (korlátozott létszám!) előnyeihez, akkor 2020-ban az alábbi időpontok és helyszínek közül választhatsz, 2020. október 28-ig kedvezményes 39.870 Ft/fő részvételi díjért:

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

firefox

...vagy böngésszen tovább

Kérjük válassza ki egyéni adatkezelési hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatkezelési szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM