Korábbi bejegyzésünkben a pénztartozás teljesítésére vonatkozó legfontosabb általános kötelmi szabályokat vettük górcső alá az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) Hatodik Könyvének IX. fejezete alapján.

Most a pénztartozás teljesítéséhez kapcsolódó egyéb Ptk.-beli kötelmi rendelkezésekkel - érvénytelenség, szerződés teljesítése, késedelem - foglalkozunk Dr. Szalai Erzsébet, a BGF docense "Az új Ptk. szerződésekre vonatkozó szabályozásának hatása az adótanácsadásra és számviteli szolgáltatásra" címen tartott Pentás konferencia előadása alapján.

I. Érvénytelenség

A szerződések érvénytelensége több okra vezethető vissza, így a szerződési akarat-, a jognyilatkozat-, vagy a célzott joghatás hibájára. Az utóbbi hibái közé tartozik a tisztességtelen szerződési feltétel kikötése is.

A 6:104. § (2) bek. g) pont értelmében a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a kikötést,

• amely a vállalkozásnak pénztartozás teljesítésére 45 napnál hosszabb határidőt biztosít vagy
• egyébként nem megfelelően meghatározott határidőt ír elő a szolgáltatása teljesítésére, valamint a fogyasztó szerződési nyilatkozatainak elfogadására.

Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel is, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. Ilyen eseten közérdekű keresetnek is helye van.

A Ptk. 6:106. § (1) bekezdése szerint a vállalkozások közötti szerződés részévé általános szerződési feltételként váló, a pénztartozás teljesítésének idejét, a késedelmi kamat mértékét, esedékességét - a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára - megállapító tisztességtelen kikötést a félen kívül a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet is megtámadhatja.

A szerződő hatóság és a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti szerződés részévé általános szerződési feltételként váló, a pénztartozás teljesítésének idejét

• 60 napnál hosszabb határidőben meghatározó szerződési kikötés 60 napot meghaladó része semmisségének megállapítását; vagy
• a Ptk.-ban a szerződő hatóságra vonatkozóan meghatározottaktól eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás hátrányára meghatározó, 60 napot meg nem haladó határidőre vonatkozó tisztességtelen kikötés megtámadásával a kikötés érvénytelenségének megállapítását a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet is kérheti [6:106. § (2) bek.].

Mindkét típusú kérelem alapossága esetén a bíróság a szerződésben foglalt kikötés semmisségét, illetve érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. A semmisség, illetve az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket már teljesítettek.

A vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet - közérdekű keresetként - kérheti a bíróságtól az olyan általános szerződési feltétel semmisségének megállapítását is, amely

• vállalkozások közötti szerződésben kizárja a késedelmi kamatfizetési-, illetve kizárja vagy korlátozza a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget;
• a szerződő hatóság és a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti szerződésben a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére a Ptk. által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően határozza meg, illetve kizárja vagy korlátozza a késedelmi kamatfizetési-, illetve a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget.

Ezen szabályozás s kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

II. Szerződés teljesítése

Az új Ptk. a szerződés teljesítése kapcsán foglalkozik a pénztartozás teljesítésének idejével is, úgy a vállalkozások közötti szerződésnél, mint a szerződő hatóság és annak nem minősülő vállalkozás esetében. Az erre vonatkozó szabályok ugyancsak megfelelnek az előbbiekben hivatkozott 2011/7/EU irányelvnek. A törvény szerint ugyanis az irányelvnek a fizetési késedelem beálltára vonatkozó szabályai nemcsak a késedelmi kamat-fizetési kötelezettség beállta, hanem a kötelezetti késedelem valamennyi jogkövetkezménye szempontjából irányadóak. A törvény az esedékességre vonatkozó szabályokat valamennyi pénztartozásra általánosítja.

Főszabály szerint, ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni [Ptk.6:130. § ].

Ha a pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóság, a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén pénztartozását a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles teljesíteni, a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát.

Az alábbi esetekben a kötelezett nem a számla kézhezvételétől, hanem a jogosult teljesítésétől számított 30 nap elteltével esik késedelembe, mert

• a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (vállalkozási szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;
• nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy
• a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.

Mint az érvénytelenség kapcsán a fentiekben már említésre került, vállalkozások közötti szerződés esetén fenti rendelkezésektől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltétel semmis, ezen szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a jogosult megtámadhatja.

Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő a 30 napot csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt. A pénztartozás teljesítésére kikötött idő ebben az esetben sem haladhatja meg a 60 napot. Kógens szabályként a szerződés 60 napot meghaladó részében semmis.

Vállalkozások közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő olyan szerződési feltételt, amely a pénztartozás teljesítésére 30 naptól eltérő, 60 napnál hosszabb határidőt határoz meg.

Pénztartozás idő előtti teljesítése fogyasztói szerződés esetén

Az új Ptk. védi az adóst, ha az fogyasztó, a vele szerződő fél pedig vállalkozás. Ezért a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésben semmis a pénztartozás idő előtti teljesítésének kizárása. Kógens szabályként a vállalkozás kizárólag a pénztartozás idő előtti teljesítésének közvetlen költségeit számíthatja fel, minden egyéb teher - kamat, előtörlesztési díj vagy a kártalanítás bármilyen néven nevezett egyéb formája - előírása semmis. [Ptk. 6:131.§]

A kikötött kamat mérséklése

A szerződések teljesítésének általános szabályainál a törvény a kamatra is kitér, akárcsak a korábbi Ptk. Eltérés csupán annyi, hogy a kikötött kamat bíróság általi mérséklésére a kötelezett kérelmére kerül sor. [Ptk.6:132. §].

III. Szerződésszegés és a kötelezett fizetési késedelme

A kötelezettet terhelő késedelmi kamat és a behajtási költségátalány tartalmában azonos a korábbi Ptk. szabályaival. Az eltérést az okozza, hogy ez esetben is egy paragrafusban szabályozza a vállalkozások közötti szerződéssel, valamint a szerződő hatóság és annak nem minősülő vállalkozás közötti szerződéssel kapcsolatos fizetési késedelem szabályait. Az erre vonatkozó szabályok ugyancsak megfelelnek az előbbiekben hivatkozott 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek.

Késedelmi kamat

A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késelemből eredő, pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát, kivéve, ha a késedelmét kimenti.

Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - 8 százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére [Ptk.6:155. §].

Behajtási költségátalány

Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni.

E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt 40 eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét a fentiekkel ellentétesen, a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére a Ptk. által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a jogosult megtámadhatja.

Szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére a Ptk. által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési feltétel semmis.

Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értékéhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.