Torda Csaba: A vámigazgatási bírság 2015. évi szabályai

A Magyar Közlöny 161. számában - 2014. évi LXXIV. törvényszámon - kihirdetett adócsomag (Módosító tv.) több ponton érinti a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (Vtv.) szabályrendszerét, melyek közül Torda Csaba (dandártábornok, főosztályvezető, NAV KH Vám Főosztály) az "ADÓEGYETEM 2015" konferenciasorozatunk 2014. december 5-i győri helyszínén tartott előadása alapján a vámigazgatási bírsággal kapcsolatos 2015. évi változásokat osztja meg ezúton Önökkel.

A 2015 előtti szabályozás három utat is megengedett a vám elé állítási-, árunyilatkozat benyújtási kötelezettség megsértésének szankcionálására, amennyiben az elkövetett cselekmény nem minősült bűncselekménynek:

  • vámigazgatási eljárás (vámigazgatási bírság kiszabása),
  • szabálysértési eljárás,
  • jövedéki eljárás kezdeményezése.

2015-től az utóbbi két eljárás helyett egységesen vámigazgatási bírság kerülhet kiszabásra.

Vámigazgatási bírság mértéke

A Vtv. 61/A. § értelmében a vámigazgatási bírság mértéke:

(6) Ha a mulasztás vagy tevékenység következtében vámhiány keletkezik, vámigazgatási bírságként - a (6b)-(6c) és a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámhiány száz (korábban ötven) százalékát kell kiszabni.

(6a) Amennyiben a (6) bekezdés szerint kiszámított bírság összege nem éri el az EK végrehajtási rendelet 868. cikkében meghatározott értékhatárt, a fizetendő vámigazgatási bírság összege 4.000 (korábban 3.000) forint.

(6b) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegését jövedéki termékre követik el, akkor a vámigazgatási bírság mértéke a vámhiány kétszáz százalékával megegyező összeg, de legalább 40.000 forint.

2015-től a bírság mértéke a vámhiány 50%-áról 100%-ra emelkedett.

Jövedéki termékre elkövetett kötelezettségszegés esetén a vámigazgatási bírság összege eltér, magasabb összegű: a vámhiány 200%-a, de legalább 40.000 forint (ezáltal a jövedéki eljárásban alkalmazandó értékhatárok átvételre kerültek, egységesítve ezáltal a két rendszert).

Amennyiben a 61/A. § (6) bekezdésben számított összeg nem éri el a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (KVK Vhr.) 868. cikkében meghatározott értékhatárt (10 EUR), akkor a vámigazgatási bírság összege a jelenlegi 3.000 forintról 4.000 forintra emelkedik 2015-től.

Gyorsított eljárás

A gyorsított eljárás egy új jogintézmény 2015-től, melynek során az ügyfél jogorvoslati jogáról lemondva alacsonyabb vámigazgatási bírság kerülhet kiszabásra. Az eljárás alkalmazásának feltétele a vám elé állítási- vagy árunyilatkozat-adási kötelezettség megszegése, illetve a kiszabott bírság helyszínen történő megfizetése:

61/A. § (6c) bek: "Amennyiben ... a vámhiány a 30.000 forintot nem haladja meg, az eljáró vámszerv gyorsított eljárás keretében a helyszínen vámigazgatási bírságot szabhat ki és szedhet be, ... a vámigazgatási bírság összege ebben az esetben a vámhiány hetvenöt százaléka, de legalább 4.000 forint, a jövedéki termékre elkövetett jogsértés esetén legalább 25.000 forint."

Gyakorlati példa

Az alábbi ábra szemlélteti a vámigazgatási bírság folyamatábráját egy vámigazgatási bírság vizsgálata során.

 

Egy vámigazgatási bírság vizsgálata során az alábbi körülmények vizsgálata történhet [Vtv. 61/A. § (1) bek.]:

a) gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettségek megszegése,
b) vám elé állítási-, vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettségek megszegése,
c) átmeneti megőrzésre, a vámfelügyeletre, a vámeljárásra vonatkozó kötelezettségek megszegése,
d) más, a vámhatóság által jogszabályi felhatalmazás alapján végzett ellenőrzés feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségek megszegése,
e) vámszabad területtel, vámraktárral és tranzitterülettel összefüggő kötelezettségek megszegése,
f) vámmentességekkel összefüggő kötelezettségek megszegése,
g) a 33/A. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség hibás, hiányos, késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása, továbbá
h) ellenőrzés akadályozása.

Fontos kiemelni, hogy a módosítás következtében a vámmentességekhez kapcsolódó szabályok megsértése esetén is van lehetőség vámigazgatási bírság kiszabására, függetlenül attól, hogy a kötelezettségszegés nem keletkeztetett vámhiányt.

Ha az EUR1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány, származási okmány kapcsán merül fel szabálytalanság, akkor az külön vizsgálat tárgyát képezi. Ennek keretében az eladási ár, vagy annak hiányában az áru értékének 1%-a, de legalább 100.000 forint, legfeljebb

  • vámhiány keletkezése esetén a (6)-(6a) bekezdésekben (a vámhiány 100%-a, minimum 4.000 forint),
  • ha vámhiány nem keletkezik, a (7) bekezdésben (szervezet esetén 1 millió forintig, természetes személy esetén 100.000 forintig terjedően)

meghatározott vámigazgatási bírságot köteles fizetni.

Vámhiány esetén meg kell vizsgálni, hogy a Vtv. 61/A. § (1) bekezdésének melyik tényállásába ütközik a cselekmény. További figyelembe veendő körülmény, hogy 10 eurónál kisebb-e a vámhiány (ekkor 4.000 forint a bírság), ha nagyobb, akkor pedig attól függ a bírság összege, hogy jövedéki termékről van-e szó és/vagy a vámhiány meghaladja-e a 30 ezer forintot.

Hozzászólások

  1. Andi

    Olyan problémával, kérdéssel fordultam Önhöz, hogy egy táncegyesület egy kínai webes oldalról rendelt magának fellépőruhákat, melyeket átutalással fizettek és a Magyar Posta időben ki is szállított, viszont így vámot nem fizettek. Szükséges-e számukra az utólagos vámkezelés annak érdekében, hogy ne kapjon komoly bírságot az egyesület vagy ilyen esetben nincs vámfizetési kötelességük?
    Válaszát nagyon szépen köszönöm.

  2. PENTA UNIÓ Zrt.

    Kedves Kérdező!

    Ha az áruk az Európai Unión kívülről (például Kínából, az Amerikai Egyesült Államokból, stb.) érkeznek, azokat kötelező jelleggel vámkezeltetni kell. A vámkezelés, megbízás alapján a postai szolgáltató közreműködésével történik.

    A vámkezelés akkor végezhető el, ha
    • a beérkezett áru egyértelműen meghatározható,
    • ismert az áru valós értéke,
    • a címzett beazonosítható.
    A csomag tartalmának általános elnevezése (pl. „ajándék”, „ruhanemű”, „élelmiszer”) alapján a vámkezelés nem végezhető el, ezért fontos a pontos árumegnevezés feltüntetése már a fuvarlevélen is (pl. „telefon”, „táblagép”, „műanyag vonat”, „pamut póló”, „táblás csokoládé”).
    Amennyiben a bejelentett áru értékével kapcsolatban kétség merül fel, úgy a valós áruérték megállapítása érdekében számla, átutalási megbízás, megrendelés stb. benyújtását is kérheti a NAV.

    Amennyiben a fenti adatok rendelkezésre állnak, úgy a vámkezelési kérelem benyújtásától számított egy napon belül a NAV pénzügyőrei elvégzik a vámkezelést. A Nemzetközi Posta Kicserélő Központ elektronikusan kéri a vámkezelést, majd a fizetendő összegek meghatározása után vámbiztosítékot nyújt és az áru kiszállításakor kell megfizetni a közterheket. Amennyiben nem állnak rendelkezésre az adatok, vagy valamilyen engedély, igazolás, stb. szükséges a vámkezelés elvégzéséhez, úgy azt a Magyar Posta kéri be az ügyfelektől. Ilyenkor az áru kiszállítása is hosszabb időt vesz igénybe, amennyiben a címzett nem bocsátja rendelkezésre az adatokat.

    Áruvizsgálat történhet:
    • röntgen segítségével,
    • szükség esetén a csomag bontásával (ilyenkor a postai alkalmazott mutatja be a vámtisztviselőnek az árut),
    • kábítószer kereső kutya segítségével.

    Vámmentes értékhatárok

    Az interneten megrendelt áruk 22 euró értékig vámmentesek, e fölött azonban adófizetési kötelezettség keletkezik.
    Amennyiben EU-n kívüli magánszemély küld ajándékot magyar magánszemélynek, úgy 45 euró értékig nem kell vámot és adót fizetni.

    A vámmentes értékhatárok felett az alábbi fizetési kötelezettség keletkezik:

    Cég-magánszemély reláció

    0-22 euró között
    vám- és adómentes
    22,1 -150 euró között
    vámmentes, de 27 % ÁFA terheli a küldeményt
    150,1- euró feletti
    kereskedelmi vámtarifa szerinti vámtétel + 27% ÁFA

    Magánszemély-magánszemély viszonylat

    0-45 euró között
    vám- és adómentes
    45,1 -150 euró között
    vámmentes, de 27 % ÁFA terheli a küldeményt
    150,1-700 euró között
    vagy a vámtarifa szerinti vámtétel, vagy – kérelem alapján – fix 2,5%-os vám + 27% ÁFA
    700 euró és e felett
    kereskedelmi vámtarifa szerinti vámtétel + 27% ÁFA

    A vámmentes értékhatárt meghaladó küldemények értékéből nem levonandó a vámmentesen
    vámkezelhető értékhatár alatti összeg.
    Tájékoztatjuk, hogy az import vámeljárás során megállapított ÁFA a vámteher részét képezÜdvözlettel:

    PENTA UNIÓ Zrt.

    Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

...vagy böngésszen tovább