Botka Erika: A számviteli törvény újabb módosításáról – 1. rész

Az egységes számviteli gyakorlatot biztosító, az üzleti élet kihívásait követő módosítások

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény tartalmazza a számviteli törvény újabb módosítását (kihirdetésre került a Magyar Közlöny 117-es számában).

A számviteli törvény módosítása a jogszabályi környezet változásainak a számviteli törvény előírásain történő átvezetését, valamint a könyvvezetés pénznemére, a követelések engedményezésére, a támogatások elszámolására, az üzleti vagy cégértékre, az adatkezelésre, a cash flow-kimutatásra és az IFRS-ek alkalmazására vonatkozó előírások pontosítását, kiegészítését tartalmazza, továbbá az egységes számviteli gyakorlat kialakítását segítő pontosító, kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz. Az új előírások döntő többségben 2019. január 1-jével lépnek hatálya, azokat kötelezően a 2019-ben induló üzleti évben kell először alkalmazni, de a 2018-as üzleti évre is alkalmazhatóak (az ettől való eltérésre külön kitérek).

Botka Erika írása négy részben mutatja be a számviteli törvény módosuló szabályait. Az első két rész mondhatni közérdeklődésre fog számot tartani, mivel a gazdálkodók széles körét érintő módosítások kerülnek ismertetésre. A  harmadik rész a cash-flow kimutatással, negyedik rész pedig az IFRS módosuló szabályaival foglalkozik.

Jelen részben az üzleti év megváltoztatásának, a devizában történő könyvvezetés szabályainak könnyített feltétel-rendszere mellett kitérünk az alapelvi módosításon túl a támogatások elszámolásának üzleti igényeket jobban követő megváltozott szabályaira, továbbá az üzleti vagy cégérték tényleges befektetéshez igazodó kimutatására be-illetve összeolvadás esetén. Szót ejtünk a követelés engedményezés szabályainak pontosításáról, illetve a kormányok részére közzétett összegekről szóló jelentésről.

a) Üzleti év megváltoztatása

A törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy a konszolidálásba bevont vállalkozások – az anyavállalat információs igényeihez igazodva – a konszolidálásba történő bevonáskor is megváltoztathassák üzleti évüket akkor is, ha még nem rendelkeznek három lezárt üzleti évi beszámolóval.

b) Lényegesség elve

A módosítás pontosítja a számviteli irányelv szerint a lényegességre vonatkozó rendelkezést, így a lényegesség elve kiegészül azzal az előírással, hogy egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel összefüggésben kell megítélni.

c) Devizában történő könyvvezetés és beszámoló készítés

A törvénymódosítás egyértelműsíti, hogy a vállalkozó beszámoló készítési és könyvvezetési pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie. Amennyiben a létesítő okiratban forintot határoztak meg, akkor forintban történhet a beszámoló készítés és a könyvvezetés, ha forinttól eltérő devizát határoztak meg, akkor a vállalkozó létesítő okirata szerinti devizában történhet a beszámoló készítés és a könyvvezetés

A hatályos előírások szerint a vállalkozó a beszámoló, illetve a könyvvezetés pénznemére vonatkozó döntését a döntést követő ötödik üzleti évben változtathatja meg. A törvénymódosítás a jelenleg hatályos 5 éves időtartamot 3 évre csökkenti.

d) Időbeli elhatárolások bővítése (várható támogatások elszámolása)

Az uniós és hazai forrású támogatási pályázatoknál jellemző az utófinanszírozás, így ezekben az esetekben gyakran előfordul, hogy a költségek, a ráfordítások már az adott üzleti évben felmerülnek, míg a kapcsolódó bevételek – az utófinanszírozás miatt – csak az üzleti évet követően jelennek meg. Emiatt a gazdálkodó egyik üzleti évben veszteséges, míg a másikban nyereséges lesz. Az összemérés elvének érvényesülése érdekében az ilyen esetekben indokolt a valószínűsíthetően várható támogatás összegének elhatárolása.

Így a törvénymódosítás új előírásként tartalmazza, hogy aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni. Az előírásból következik az is, hogyha a várható támogatásként elszámolt összeg nem egyezik meg a ténylegesen megkapott összeggel, akkor nem kell önrevíziót végrehajtani azon üzleti évre, ahol a várható támogatás bevételként elszámolásra került, így a tényleges támogatás elszámolásának üzleti éve eredményét fogja módosítani a különbözet.

e) Követelés engedményezés számviteli elszámolása

A számviteli törvény a befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események eredményét a pénzügyi műveletek között, befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként vagy befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként számoltatja el. Ezért a törvénymódosítás egyértelműsíti, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott követelések értékesítése (engedményezése) esetén, az értékesítés eredményét – előjelétől függően – befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként vagy befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni. A forgóeszközök között kimutatott eredeti követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági eseményeket az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, míg a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági események eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni.

f) Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés

A törvénymódosítás azt a célt szolgálja, hogy az arra kötelezettek a tevékenység szétbontásával ne kerülhessék el a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés elkészítését. Ezért a törvénymódosítás új előírásként kimondja, hogy a jelentésben bemutatott összegekkel kapcsolatban közölt információknak a tevékenység lényegét és nem formáját kell tükrözniük. A fizetett összegek és tevékenységek mesterségesen nem választhatók szét, illetve nem összesíthetők.

g) Üzleti vagy cégérték kezelése beolvadásnál, összeolvadásnál

A hatályos előírások szerint részesedés vásárlásakor a részesedést megszerző vállalkozó könyveiben a részesedés a vételárral megegyező értékben kerül kimutatásra abban az esetben is, ha a megvásárolt részesedés értékét az érintett társaság jövőbeni jövedelemtermelő képessége alapján határozták meg, és emiatt jelentős üzleti vagy cégérték ellenértékét is tartalmazza a vételár.

Beolvadás esetén az egymásban lévő részesedéseket a vagyonmérleg-tervezetekben a saját tőkével szemben ki kell szűrni, ami a számviteli elszámolás során egyes esetekben jelentős tőkevesztést eredményezhet, ha egyébként a beolvadás során a megszűnő (beolvadó) társaság vagyonát nem lehet arányosan felértékelni.

A törvénymódosítás új előírása ezért ilyen esetekben lehetővé teszi az üzleti vagy cégérték kimutatását akkor, ha az már a részesedés vásárlásakor érvényesítésre került a vételárban, csak az – az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások alapján – nem kerülhetett külön kimutatásra. Az üzleti vagy cégérték külön kimutatásának feltétele, hogy a beolvadás során az üzleti vagy cégértékkel érintett vagyon átértékelésre kerüljön annak érdekében, hogy az üzleti vagy cégérték csak az eszközök és kötelezettségek részesedéssel arányos piaci értékén felüli összegét tartalmazza. A törvénymódosítás a beolvadásnál alkalmazható szabályozással összhangban összeolvadás esetén is lehetőséget biztosít a részesedések kiszűrése során üzleti vagy cégérték kimutatására.

Így a törvénymódosítás új előírása szerint beolvadás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaság beolvadó (megszűnő) gazdasági társaságban lévő részesedése könyv szerinti értékének a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti saját tőke összegét meghaladó része üzleti vagy cégértékként is kimutatható (a beolvadó gazdasági társaságban lévő részesedés ugyanilyen értékben történő kivezetésével szemben), feltéve, hogy

a) a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaságban lévő részesedés bekerülési értékét a megszerzéskor az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozták meg,
b) a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaság élt a vagyonátértékelés lehetőségével és
c) az üzleti vagy cégérték a jövőben a bevételekben várhatóan megtérül.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében így kimutatásra kerülő üzleti vagy cégérték összege azonban nem haladhatja meg a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaságban lévő részesedés megszerzésekor a bekerülési értékben érvényesített üzleti vagy cégértéket. Az üzleti vagy cégérték kimutatására vonatkozó új előírások a törvénymódosítás kihirdetésekor léptek hatályba és a hatálybalépést követően induló beolvadásokra, összeolvadásokra lehet alkalmazni.

Megállapíthatjuk, hogy a fent ismertetett módosító rendelkezések a valódiság elvének érvényesülése mellet az üzleti élet igényeihez igazodó, a gyakorlati munkát segítő változások.

A következő részben szintén közérdeklődésre számot tartó módosításokat ismertetjük.

* * *

 A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is találkozhat többek között Botka Erikával a hagyományos kétnapos mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésének számviteli napján. A hagyományos, kétnapos továbbképzésen személyesen is felteheted a számviteli témával kapcsolatban felmerülő kérdéseit!

Jelentkezzen most, biztosítsa be 2018-as kreditpontjait és tegye fel kérdéseit!

Budapest        Debrecen        Győr           Kaposvár          Miskolc          Nagykanizsa      

    Nyíregyháza        Pécs       Szekszárd          Szolnok            Zalaegerszeg

           

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

firefox

...vagy böngésszen tovább

Kérjük válassza ki egyéni adatkezelési hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatkezelési szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM