Botka Erika: A számviteli törvény újabb módosításáról – 4. rész

IFRS beszámolót készítőkkel kapcsolatos változások

 Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény tartalmazza a számviteli törvény újabb módosítását (kihirdetésre került a Magyar Közlöny 117-es számában).

Négy részes írásunk utolsó részében -melyben a számviteli törvény módosuló szabályait mutattuk be -  Botka Erika az IFRS beszámolót készítőkre vonatkozó egyes pontosító rendelkezéseket írja le.

a) Beszámolót összeállító személy

A számviteli törvény korábbi szabályozása alapján az a gazdálkodó, aki az IFRS-ek szerint állítja össze beszámolóját, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, a beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt bízhat meg, aki IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló. Ez a szabályozás hátrányosan érinti azokat a tagságukat szüneteltető könyvvizsgálókat, akik rendelkeznek IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolással, de szakmai gyakorlat hiányában nem kérhetik az IFRS minősítésüket, illetve abban az esetben sem szerepelhetnek kamarai tagként a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, ha megszerezték a nyilvántartásba vételhez szükséges IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítést. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy az IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tagok mellett azok a kamarai tagok is készíthessenek IFRS-ek szerint összeállított beszámolót, akik rendelkeznek IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolással vagy IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés-ráépüléssel (kihirdetéskor hatályba lépett).

b) Osztalékfizetés (jóváhagyás) szabályai

A módosítás egyértelművé teszi, hogy az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrást az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében azonos számítási módszer szerint kell meghatározni, mint a magyar szabályok szerint beszámolót készítők esetében. Így a módosítás kimondja, hogy az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.

Az IFRS beszámolót készítők esetében az adózott eredmény, a lekötött tartalék és a pozitív értékelési tartalék a saját tőke megfeleltetési táblában meghatározott összeg, a rendelkezésre álló szabad eredménytartalék a számviteli törvény 114/B. § (5) bekezdés b) pontja szerinti összeg, továbbá a forrás fedezetként figyelembe lehet venni a közzétételre történő engedélyezés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalék összegét is.

c) Eredménytartalék/ tartalék

A módosítások egyértelművé teszik, hogy nem csak az IFRS-ek szerinti beszámolás időszaka alatt keletkezett tételeket kell figyelembe venni eredménytartalékként, hanem az IFRS-ekre áttérők esetében az áttérés előtt keletkezett ilyen tartalmú tételeket is. E mellett eredménytartalékként indokolt figyelembe venni az IFRS-ekre való áttérést követően a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett bármely összeget, továbbá az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeget, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik, módosítva az IFRS-ek szerint közvetlenül a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegekkel. A pontosítás azt a célt szolgálja, hogy elkerülhető legyen, hogy egyébként az IFRS-ek szerint maradékelven megállapítandó tőketartalékba ne kerüljenek olyan elemek, amelyek tartalmuk szerint eredménytartaléknak minősülnek.

d) Értékelési tartalék

A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy nem csak az IFRS-ek szerinti beszámolás időszaka alatt keletkezett, hanem az IFRS-ekre áttérők esetében az áttérés előtt keletkezett értékelési tartalékba tartozó tételeket is ekként kell kimutatni. Ezzel elkerülhető, hogy egyébként az IFRS-ek szerint maradékelven megállapítandó tőketartalékba ne kerüljenek olyan elemek, amelyek tartalmuk szerint értékelési tartaléknak minősülnek.

e) Kiegészítő melléklet adattartalma

A gyakorlatban felmerült igények alapján a törvénymódosítás tételesen tartalmazza azokat a követelményeket, amelyeket az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőknek is alkalmazniuk kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) beszámoló részeként összeállítandó kiegészítő megjegyzésekben közzéteendő információk tekintetében.

Így az IFRS beszámolót készítő vállalkozásoknak is a beszámoló kiegészítő mellékletében kötelezően be kell mutatniuk legalább az alábbiakat:

  • az adózott eredmény felhasználásra (osztalék jóváhagyására) vonatkozó javaslatot.
  • a könyvvizsgálati kötelezettségre kiemelten és egyértelműen utalni kell, továbbá be kell mutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat külön-külön összesítve.
  • fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy PM nyilvántartásban szereplő nyilvános adatait.
  • kft-nél és a rt-nél a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint többségi befolyással és minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát.
  • minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát, ahol a vállalkozó a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint többségi befolyással és a minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik.
  • minden olyan, a vállalkozó képviseletére jogosult személynek a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszámolót köteles aláírni.
  • meg kell adni a vállalkozó székhelyének és – ha beszámolóját és a kapcsolódó üzleti jelentést interneten is közzéteszi – internetes honlapjának pontos címét, elérhetőségét.
  • ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén köteles feltüntetni a következő szöveget: “A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”

f) Üzleti jelentés

Az IFRS-ek nem rendelkeznek az üzleti jelentés készítésének kötelezettségéről, azonban a számviteli törvény 9/A. §-a (4) és (5) bekezdésének előírása szerint az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében a számviteli törvény rendelkezései az irányadók azzal, hogy ha a törvény speciális bemutatási vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, akkor azon rendelkezéseket a beszámolóját IFRS-ek szerint összeállító vállalkozó is köteles alkalmazni. Ebből következően az IFRS-ek szerint éves beszámolót, összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalkozó is köteles üzleti jelentést, összevont (konszolidált) üzleti jelentést készíteni a hazai szabályoknak megfelelő tartalommal.

Tekintettel arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozókra, illetve azok bizonyos körére – amely csoportba az IFRS-eket alkalmazók többsége is tartozik –, az üzleti jelentésben egyéb közzétételi kötelezettségek is fennállnak (vállalatirányítási nyilatkozat, nem pénzügyi kimutatás), indokolt az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti jelentése mellett az IFRS-ek szerint összeállított éves beszámoló üzleti jelentésére is kiterjeszteni az internetes honlapon történő közzétételt.

Jelen írásunkban az IFRS beszámolót készítőkre vonatkozó szabály-módosításokat tekintettük át. Az osztalék-fizetésre, a kiegészítő mellékletre és az üzleti jelentésre vonatkozó szabály-módosítás a magyar szabályokhoz való igazodást szolgálja, míg az eredménytartalékot és értékelési tartalékot érintően a módosítás egyértelművé teszi, hogy az IFRS beszámolás időszaka előtt ilyen tartalmú tételek is a fenti jogcímeken vehetők figyelembe.  A törvény-módosítás rögzíti az IFRS beszámoló összeállító személlyel szemben támasztott – kedvezően változott – feltételrendszert.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is találkozhat többek között Botka Erikával a hagyományos kétnapos mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésének számviteli napján. A hagyományos, kétnapos továbbképzésenszemélyesen is felteheted a számviteli témával kapcsolatban felmerülő kérdéseit!

Jelentkezzen most, biztosítsa be 2018-as kreditpontjait és tegye fel kérdéseit!

Budapest        Debrecen        Győr           Kaposvár          Miskolc          Nagykanizsa      

    Nyíregyháza        Pécs       Szekszárd          Szolnok            Zalaegerszeg

 

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

firefox

...vagy böngésszen tovább

Személyre szabott böngészési élmény?

Ahhoz, hogy személyre szabott élményt nyújthassunk weboldalunkon, el kell fogadnia a Cookie-k (sütik) használatát. Az adatokat biztonságban kezeljük és kizárólag fair play módon használjuk: Adatkezelési szabályzat

Elfogadom a sütiket Módosítom a beálításokat
Elengedhetetlen sütik

A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, ezek nélkül az oldal működése nem tud megvalósulni. Ezekben a sütikben személyes adatokat nem tárolunk és semmi másra nem használjuk őket, csak hogy az oldal működését biztosítsuk.

Elengedhetetlen sütik

Funkcionális sütik

Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak. A statisztikában nincs semmilyen személyes adat, célja, hogy pontosabb képet kapjunk látogatóink számáról és az oldalaink látogatottságáról.

Funkcionális sütik

Marketing sütik

Marketing célú sütik segítsgével pontosabb képet kapunk látogatóink szolgáltatásaink és termékeink iránti érdeklődéséről, így személyre szabott ajánlatokkal tudjuk segíteni. A gyűjtött személyes adatokról és a szolgáltatásokról részletes lista található az Adatkezelési szabályzatban

Marketing

Beállításait a későbbiekben a lábléc menüben található "Süti beállítások"-ra kattintva tudja megváltoztatni.

Összes elfogadása Beállítások mentése