Botka Erika: A számviteli törvény újabb módosításáról – 3. rész

A cash-flow kimutatásról

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény tartalmazza a számviteli törvény újabb módosítását (kihirdetésre került a Magyar Közlöny 117-es számában).

Botka Erika négy részben mutatja be a számviteli törvény módosuló szabályai. A következőkben bemutatásra kerülő cash-flow kimutatás elkészítése a számviteli törvény előírásai szerint kötelezően csak az éves beszámolót, illetve a konszolidált beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkoznak. Azonban előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor a cash-flow kimutatást ezen személyi körön kívüli gazdálkodóknak is el kell készíteniük, így hasznos lehet mindenki számára a vonatkozó új előírások áttekintése.

a) A cash-flowkimutatás új tagolása

A törvénymódosítás részben a gyakorlati végrehajtás egyértelművé tétele érdekében, részben a pénzmozgások jogcímeinek minél pontosabb bemutatása érdekében módosítja, kiegészíti a számviteli törvény szerinti cash-flow kimutatásra vonatkozó előírásokat. [Az nem változott, hogy cash-flow kimutatást csak éves beszámolót és összevont (konszolidált) beszámolót készítő vállalkozásoknak kell készíteni.]

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás

(Működési cash-flow, 1-13. sorok)

1a. Adózás előtti eredmény +

 Ebből: működésre kapott, pénzügyileg rendezett támogatás,

1b. Korrekciók az adózás előtti eredményben +

  1. Korrigált adózás előtti eredmény+
  2. Elszámolt amortizáció +
  3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +
  4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +
  5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +
  6. Szállítói kötelezettség változása +
  7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása +
  8. Passzív időbeli elhatárolások változása +
  9. Vevőkövetelés változása +
  10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása +
  11. Aktív időbeli elhatárolások változása +
  12. Fizetett adó (nyereség után) –
  13. Fizetett osztalék, részesedés –

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás

(Befektetési cash-flow, 14-18. sorok)

  1. Befektetett eszközök beszerzése –
  2. Befektetett eszközök eladása +
  3. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása +
  4. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek –
  5. Kapott osztalék, részesedés +

III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás

(Finanszírozási cash-flow, 19-26. sorok)

  1. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele +
  2. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele +
  3. Hitel és kölcsön felvétele +
  4. Véglegesen kapott pénzeszköz +
  5. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) –
  6. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése –
  7. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése –
  8. Véglegesen átadott pénzeszköz –

IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok) +

27. Devizás pénzeszközök átértékelése +

V. Pénzeszközök mérleg szerinti változása (IV+27. sorok) +

b) A cash-flow kimutatás sorainak tartalma

A cash-flow kimutatás elkészítésénél abból kell kiindulni, hogy a cash-flow kimutatás fő sorai az elnevezéseknek megfelelő pénzeszköz-változásokat tartalmazzák. Az elkészítésénél olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítségével – a levezetés alapján mutatkozó – halmozódások kiszűrésre kerülnek.

A pénzmozgással nem járó befektetési és finanszírozási tételek korrekciót idéznek elő a működési cash-flow-ban. A korrekciókat az érintett mérlegsoroknál korrekciós sor beiktatásával kell végrehajtani. Ha valamely tétel a befektetési cash-flow-ba tartozik (mint például a kapott osztalék, a tárgyi eszközök eladásának bevétele), akkor azt a tételt a működési cash-flow nem tartalmazhatja, annak eredményhatását ki kell szűrni. A véglegesen kapott pénzeszköz a finanszírozási cash-flow-ba tartozik, így annak időbelileg elhatárolt összegét a működési cash-flow passzív időbeli elhatárolások változása nem tartalmazhatja.

A cash-flow-kimutatáshoz kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben részletezni kell az 1b. sorban szereplő korrekciókat jogcímenként, továbbá be kell mutatni az eltérések okát azokban az esetekben, ahol a mérlegsorok állományváltozásától eltérő összeg szerepel a 6-11. sorokban.

A korrekciós sorokra történő kiemelés akkor szükséges, ha annak összege a számviteli politika szerint jelentős.

Korrekciós tételek, amelyeket figyelembe kell venni (a felsorolás nem teljes körű):

  • az “1b. Korrekciók az adózás előtti eredményben” sorban többek között a tulajdoni részesedések után kapott osztalékkal, részesedéssel, az apportba átadott eszközökön elért eredménnyel, a fejlesztési céllal véglegesen kapott, illetve véglegesen átadott pénzeszközökkel, az eszközhöz kapcsolódó elengedett kötelezettségekkel kell az adózás előtti eredményt korrigálni.
  • a “3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás” sorban az adott időszakban elszámolt értékvesztéseket, terven felüli értékcsökkenési leírásokat pozitív előjellel, azok visszaírását negatív előjellel kell figyelembe venni. Itt kell szerepeltetni azokat a ráfordításokat is (készletek hiánya, többlete, káreseménye, behajthatatlan követelések elszámolása, stb.), amelyek nem minősülnek értékvesztésnek, de jelentősen eltérítik a számviteli eredményt a pénzmozgástól.
  • a “4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete” soron az adott időszaki céltartalék képzés többletét pozitív előjellel, a céltartalék felhasználás többletét negatív előjellel kell figyelembe venni.
  • az “5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye” sorban a befektetett eszközök eladási ára (kamatozó értékpapír esetén a felhalmozott kamattal csökkentett eladási ára) és könyv szerinti értéke közötti nyereséget negatív előjellel, a veszteséget pedig pozitív előjellel kell figyelembe venni.
  • a “7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása” sorban a váltótartozások és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománynövekedését pozitív előjellel, állománycsökkenését negatív előjellel kell figyelembe venni. A megfizetett eredményt terhelő adó és az eredménykimutatás szerinti adókötelezettség különbözetét is ezen a soron kell ellenkező előjellel korrigálni.
  • a “9. Vevőkövetelés változása” sorban a Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) állománynövekedését negatív előjellel, állománycsökkenését pozitív előjellel, illetve a Vevőktől kapott előlegek állománynövekedését pozitív előjellel, állománycsökkenését negatív előjellel kell figyelembe venni. A “3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás” sorban szereplő állományváltozásokat itt nem szabad figyelembe venni.
  • az egyéb sorokon kimutatott eszköz állományváltozásokat (a befektetési cash-flow-val, a finanszírozási cash-flow-val kapcsolatos tételek kivételével) növekedés esetén negatív előjellel, csökkenés esetén pozitív előjellel kell figyelembe venni, a forrás állományváltozásokat (a befektetési cash-flow-val, a finanszírozási cash-flow-val kapcsolatos tételek kivételével) pedig növekedés esetén pozitív előjellel, csökkenés esetén negatív előjellel kell beállítani.
  • a “13. Fizetett osztalék, részesedés” sorban az adott időszakban fizetett osztalék, részesedés és a kamatozó részvények után fizetett kamat összegét kell kimutatni. Az osztalékfizetési kötelezettség állományváltozásával azt a cash-flow kimutatás sort kell korrigálni (növekedés esetén negatív előjellel, csökkenés esetén pozitív előjellel), amely az ilyen jellegű kötelezettséget tartalmazza (pl. egyéb rövid lejáratú kötelezettség sort, vagy a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettség sort, stb.) .
  • a “14. Befektetett eszközök beszerzése” sorban az adott időszakban beszerzett befektetett eszközök pénzügyileg rendezett beszerzési értékét kell kimutatni. Az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket a szállítók korrekciójával kell kiszűrni.
  • a “15. Befektetett eszközök eladása” sorban az adott időszakban eladott befektetett eszközök eladási árának pénzügyileg is rendezett értékét kell kimutatni, a kamatozó értékpapírok esetében az eladási árban lévő – felhalmozott – kamattal csökkentett összegben. Itt kell továbbá kimutatni a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltása miatt kapott, ténylegesen befolyt névérték összegét. Az ezzel kapcsolatos követeléseket a vevők, illetve az egyéb követelések korrekciójával kell kiszűrni.
  • a “16. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása” soron a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, illetve elhelyezett bankbetétek adott időszakban való törlesztéséből, illetve beváltásából, megszüntetéséből befolyt pénzösszeget kell kimutatni.
  • a “17. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek” soron az adott időszakban hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek összegét kell kimutatni.
  • a “19. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele” soron az adott időszakban jegyzett tőkeemelésből ténylegesen befolyt pénzösszeget kell kimutatni.
  • a “20. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele” soron az adott időszakban rövid és hosszú lejáratú kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásából származó, befolyt pénzösszeget kell kimutatni.
  • a “21. Hitel és kölcsön felvétele” soron az adott időszakban felvett hitelből és igénybe vett kölcsönből befolyt pénzösszeget kell kimutatni.
  • a “22. Véglegesen kapott pénzeszközök” soron az adott időszakban jogszabály alapján, a tőke-, illetve eredménytartalék javára véglegesen vagy az eredmény javára fejlesztési célból kapott (befolyt) pénzösszeget kell kimutatni.
  • a „23. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)” soron az adott időszakban jegyzett tőke leszállítás miatt a tulajdonosok részére kifizetett pénzösszeget kell kimutatni, valamint a bevont saját részvény, üzletrész visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét a visszavásárlás üzleti évében. A korábbi üzleti években visszavásárolt és a tárgyévben bevont saját részvény, üzletrész könyv szerinti értékével a “10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása” sort kell negatív irányban korrigálni.
  • a “24. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszafizetése” soron a kibocsátott kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adott időszakban beváltott, törlesztett összegét kell kimutatni.
  • a “25. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése” soron az igénybe vett hitel, kölcsön adott időszakban törlesztett összegét kell kimutatni.
  • a “26. Véglegesen átadott pénzeszközök” soron az adott időszakban, jogszabály alapján, a tőke-, illetve eredménytartalék vagy az eredmény terhére véglegesen átadott pénzeszközöket kell kimutatni.

c) További korrekciós tételeket keletkeztető gazdasági események:

– a forgóeszközök között elszámolt és a “3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás” sorban kiemelt értékvesztések, illetve azok visszaírása korrekciót idéznek elő a kapcsolódó forgóeszköz sorokon ellenkező előjellel. Azok a pénzmozgással nem járó további jelentős ráfordítások, amelyek kiemelésre kerültek ezen a soron, ugyancsak korrekciót idéznek elő a kapcsolódó cash-flow sorokon.

– apportba adáskor a kivezetett forgóeszköz könyv szerinti értéke és a kapott részesedés értéke negatív előjellel a megfelelő mérlegsorok tartalmából kiszűrendő. Apport behozatalkor kiszűrendő a forgóeszköz állományba vételi értéke, valamint a jegyzett tőke, tőketartalék növekedése negatív előjellel.

– a befektetett eszközök átsorolása a forgóeszközök közé, illetve a forgóeszközök átsorolása a befektetett eszközök közé nem jár pénzmozgással, ezért ellenkező előjellel korrigálni kell a kapcsolódó cash-flow sorokat a működés területén.

– a saját előállítású befektetett eszközöket a befektetési cash-flow-ban kell kimutatni olyan mértékben, amilyen mértékben a pénzügyi rendezettség megvalósult.

– a pénzeszközök év végi devizás átértékelése nem minősül pénzmozgásnak, ezért annak hatását a cash-flow kimutatásban külön tételként – a 27-es soron – kell bemutatni.

– a fordulónapi eredményhatású devizás tételek átértékelését a befektetett eszközöknél, és a hosszú lejáratú kötelezettségeknél ki kell szűrni. (Nem realizált árfolyamkülönbözetek a befektetési és a finanszírozási cash-flow-ban nem mutathatók ki, azokat a „27. Devizás pénzeszközök átértékelése” sor tartalmazza.)

– a mérlegben bekerülési értékként figyelembe vett időarányos (ki nem fizetett) kamatok, biztosítási díjak a befektetési cash-flow-ban nem szerepelhetnek, azt az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben ki kell szűrni.

Az nem változott, hogy az cash-flow „V. Pénzeszközök mérleg szerinti változása” sor egyenlegének meg kell egyeznie a mérleg pénzeszköz változásának egyenlegével.

Következő részben az IFRS beszámolót készítőkre vonatkozó szabály-változások kerülnek ismertetésre.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is találkozhat többek között Botka Erikával a hagyományos kétnapos mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésének számviteli napján. A hagyományos, kétnapos továbbképzésenszemélyesen is felteheted a számviteli témával kapcsolatban felmerülő kérdéseit!

Jelentkezzen most, biztosítsa be 2018-as kreditpontjait és tegye fel kérdéseit!

Budapest        Debrecen        Győr           Kaposvár          Miskolc          Nagykanizsa      

    Nyíregyháza        Pécs       Szekszárd          Szolnok            Zalaegerszeg

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

firefox

...vagy böngésszen tovább

Kérjük válassza ki egyéni adatkezelési hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatkezelési szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM