A második részben megnézzük, hogy a T/6351-es számú javaslat a projekt elszámolásokhoz kapcsolóan milyen új fogalmakat vezet be. A módosítás meghatározza a szerződés azon elszámolási egységének a fogalmát, amelyre a teljesítés szintjét a vállalkozó méri, és amelyre a számviteli elszámolásait alapozza. Ezen túlmenően a módosítás megkülönbözteti a teljesítési fok és a készültségi fok fogalmát, melyet részletesen elemzünk.
Szerződés elszámolási egysége:
a) jogilag – a szerződés felek által meghatározott tárgya alapján – egy egységet képező – a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó – szerződés egésze (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz);
b) az ugyanazzal a megrendelővel kötött a) pont szerinti szerződések egy csoportja, amennyiben:
ba) a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták,
bb) a szerződések egymással annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy valójában egy közös nyereséghányaddal rendelkező egyetlen projekt részeit képezik, és
bc) a szerződések egyidejűleg, vagy egymást szorosan követően valósulnak meg.
A szerződés elszámolási egysége – előbb hivatkozott – fogalmának fontos eleme, hogy a szerződésnek a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére kell irányulnia, azaz egy szerződés akkor felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának, ha a vevő meghatározhatja a termék vagy szolgáltatás jellemzőit.
Például egy ingatlan építésére vonatkozó szerződés akkor felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának, ha a vevő meghatározhatja az ingatlan tervének főbb szerkezeti elemeit az építkezés megkezdése előtt és/vagy meghatározhatja a főbb szerkezeti változásokat, amikor az építés már folyamatban van (akár gyakorolja az erre való képességét, akár nem). Ezzel szemben egy olyan szerződés, amely szerint a vevőnek csak korlátozott képessége van az ingatlan tervének befolyásolására, – például a tervnek a vállalkozó által megadott opciók választékából történő kiválasztása, vagy csupán az alapul szolgáló tervtől való kisebb eltérések meghatározása –, nem felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának.
A szerződés elszámolási egysége magában foglalhatja egy jogilag egy egységet képező szerződés egészét, vagy bizonyos feltételek teljesülése esetén az ilyen szerződések egy csoportját. Amennyiben egy jogilag egy egységet képező szerződés több részteljesítést, több teljesítési kötelmet tartalmaz, akkor ezek együttesen képezik a szerződés elszámolási egységét, nem pedig az egyes részteljesítések, teljesítési kötelmek külön-külön. A szerződések egy csoportját egyetlen elszámolási egységként kell kezelni, ha a módosításban meghatározott feltételek együttesen teljesülnek, beleértve azt is, hogy a csoportba tartozó minden egyes szerződést ugyanazon megrendelővel, vagy megrendelőkkel kötik.
Teljesítési fok
A teljesítési fok a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki.
A teljesítési fok a szerződés elszámolási egységére vonatkozóan elszámolandó nettó árbevétel meghatározása során alkalmazott fogalom. Ezzel szemben a készültségi fok a (nem a megrendelő, hanem a vállalkozó által meghatározott jellemzőkkel rendelkező) saját termelésű készlet közvetlen önköltségének a meghatározása (a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltségének meghatározása, a saját termelésű készletek értékelése) során alkalmazott fogalom.
A teljesítési fokot többféle módon lehet meghatározni. A vállalkozónak az elvégzett munkák megbízható becslésére alkalmas módszert kell alkalmaznia. A szerződés jellegétől, a körülményektől függően a teljesítési fok meghatározásának lehetséges módszerei:
- az elvégzett munka felmerült költségeinek a szerződéses munka becsült összes költségéhez viszonyított aránya;
- az elvégzett munka felmérése; vagy
- a szerződéses munka egy fizikai részének teljesítése.
A számlázás, a fizetés ütemezése, a részfizetések és előlegek gyakran nem tükrözik az elvégzett munkát.
Amennyiben a teljesítési fokot a szerződés elszámolási egysége felmerült szerződéses költségeinek az összes szerződéses költséghez viszonyított aránya alapján határozzák meg, akkor e tekintetben a szerződés elszámolási egységének költségeit kell figyelembe venni.
A teljesítéshez még fel nem használt (be nem épített) anyagokat készletként kell kimutatni mindaddig, amíg azokat fel nem használják, vagy egyéb jogcímen (például selejt) ki nem vezetik. Amennyiben a teljesítési fokot a szerződés elszámolási egysége felmerült szerződéses költségeinek az összes szerződéses költséghez viszonyított aránya alapján határozzák meg, akkor a teljesítési fok meghatározásában a teljesítéshez még fel nem használt anyagok nem vehetők figyelembe, amíg azokat a szerződés teljesítéséhez fel nem használják, tekintve, hogy addig ezen anyagok tekintetében nem történik tényleges munkavégzés.
Készültségi fok
A módosítás meghatározza a készültségi fok fogalmát is, mely szerint a készültségi fok a befejezetlen termelés vagy a befejezetlen szolgáltatás készültségének mértéke, amely a már elvégzett tevékenységeknek a félkész termék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) előállításához elvégzendő összes tevékenységhez viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki. A készültségi fok meghatározása általában műszaki adatok alapján, százalékban kifejezve történik, például olyan módon, hogy a befejezetlen termelés/szolgáltatás egyes műszaki állapotaihoz az adott műszaki állapot eléréséhez várhatóan felmerülő norma szerinti vagy előkalkulált önköltséget viszonyítják a félkésztermék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) teljes norma szerinti vagy előkalkulált önköltségéhez.
Mivel a módosítás megkülönbözteti a teljesítési fok és a készültségi fok fogalmát, és a megkülönböztetésnek megfelelően a (nem a megrendelő, hanem a vállalkozó által meghatározott jellemzőkkel rendelkező) saját termelésű készletek értékelésére vonatkozó előírásokban a „teljesítési fok” korábban alkalmazott fogalma „készültségi fokra” cserélődik.
Összefoglalónk következő részében folytatjuk projektekkel kapcsolatos tudnivalók részletes elemzését, kezdünk az árbevételek elszámolásának tisztázásával, majd részletesen kitérünk a jövőbeni veszteségekre képezhető céltartalékok képzésére, végezetül az egyéni vállalkozó általi egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság alapítás szabályainak elemzésével zárunk.
* * *
A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is találkozhat többek között Botka Erikával a hagyományos kétnapos mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésének számviteli napján. A hagyományos, kétnapos továbbképzésen személyesen is felteheti a számviteli témával kapcsolatban felmerülő kérdéseit!
Jelentkezzen most, biztosítsa be 2019-es kreditpontjait és tegye fel kérdéseit!
Szóljon hozzá a témához!