A HIPA továbbfejlesztésének alternatívája

A 2018. évi Nemzetközi Konferencián arra vállalkozunk, hogy tabuk nélkül beszéljünk az adórendszer továbbfejlesztéséről! Következő témánk a HIPA.

Milyen irányban fejleszthető az iparűzési adó?

Szögezzük le:
- a vállalkozások legnagyobb adóterhe az iparűzési adó
-a javaslatok kizárólag szakmai jellegűek és nem célozzák az önkormányzati bevételek csökkentését.

Diagnózis?       
A HIPA az adózás „állatorvosi lova”. Szinte minden betegséggel rendelkezik, amivel egy adónem rendelkezhet.

Diagnózis

Már a genetikai alapok is kérdőjelesek! Azt sem tudjuk, hogy milyen adónem: ránézésre forgalmi adó, de az olasz regionális adóügy, azaz az IRAP eset kapcsán az EU Bíróság döntése szerint nem a Hatodik Áfa Irányelv szerinti forgalmi adó. A HIPÁ-t lehetne még jövedelemadóként kategorizálni (2004-ben volt is erre ilyen kísérlet két Legfelsőbb Bírósági döntésben), de ezzel ellentétes az a sajátossága, hogy semmi köze a jövedelemhez, az adózóknak veszteséges működésük esetén is fizetniük kell, sőt lehet, hogy ettől lesznek veszteségesek.

Ez az adó(nem) már a klasszikus adózási alapelveket is sérti:

Egyszerű: ahány ház, annyi szokás, ugyanis 3.178  önkormányzat közül mintegy 2.850 vezette be ezt az adónemet, vagy gondoljunk pl. az adóalap-megosztás szabályozására, a 2016. októbertől szétválással létrejött kapcsolt vállalkozások adóalap-komponensek összeszámításának kötelezettségére, a települési adókulcsok számára, az éves változások követésére.

Semleges: jelentősen versenytorzító az eltérő mértéke önkormányzatonként, offshore megoldások alkalmazására ösztönöz.

Igazságos: hát minden, csak az nem. Aki eddig kapott, mint település infrastrukturális, zöldmezős vagy más állami támogatást, emiatt több vállalkozás oda települt, előnyt élvez, hiszen van, aki iparűzési adót fizessen. Az az önkormányzat, amely eddig sem volt haszonélvezője az államilag támogatott beruházásoknak, ott kevesebb vagy egyáltalán nincs HIPA bevétel. Növeli az önkormányzatok közötti differenciálódást.

Konzisztens: nem illeszkedik a nemzetközi környezetbe, az EU tagországokban már csak Olaszországban van ilyen típusú adó. A nemzetközi egyezmények – a lengyel/albán-magyar kettős adóztatási egyezmény kivételével – sem ismerik, kedvezményezik ezt az adónemet.

Stabil/kiszámítható: évente változhat önkormányzatonként az adó mértéke, a gyakorlatban nem létezik ellenőrzéssel lezárt időszak, mert minden érintett önkormányzat (akár 2.850) önállóan ellenőrizheti ugyanazt az időszakot, ugyanazt a vállalkozási szintű adóalapot és megosztási módszert, egymástól függetlenül.

A sor még folytatható

Többszörös gazdasági adóztatás a szolgáltatások esetén. A munkamegosztás függvényében a terhelés meghaladhatja az áfa terhet. Így aztán csak ez a két adónem adóterhe a vállalkozások bevételének akár több mint 50%-át elérheti még veszteséges működés esetén is.

A HIPA erősen rontja az adórendszerünk és vállalkozásaink nemzetközi versenyképességét, különösen kedvezőtlen a szolgáltatásokat végző vállalkozások és a kkv-k számára ez az adónem.

A Magyarországon megfizetett HIPA az egyezmények alapján nem érvényesíthető – számítható be- külföldön.

Iszonyatos mértékű, felesleges adminisztrációs teher közel egymillió vállalkozás és közel 3.000 önkormányzati adóhatóság számára.

Sokáig lehetne folytatni…

Terápia?

Lehet javítgatni rajta „lélegeztető gépre kapcsolni”: átalakítva önkormányzati adó vagy önálló központi adó formában működjön tovább? Több lehetőség kínálkozik a jelenlegi alapokon történő továbbfejlesztésére. Csak néhányat említve: legyen minden igénybevett szolgáltatás adóalap-csökkentő tétel; az adóévi vállalkozási szintű adóalapot elsőként ellenőrző önkormányzati adóhatóság megállapítása, a később ellenőrző önkormányzati adóhatóságokat kösse döntésükben; legyen egységes az adminisztrációs rendszer; teljeskörűen a NAV-hoz tartozzon az adó bevallása és ellenőrzése; egyedi kedvezmények, offshore megoldások betiltása; a nemzetközi szerződéseket tárgyalja Magyarország újra…

Gordiuszi megoldás az adónem jelenlegi formában történő megszüntetése.

A kegyes halál menete

Attól kegyes, hogy nem változtatja meg az önkormányzatok bevételét, és az elmúlt 20 évhez képest legjelentősebben csökkenthetné az adminisztrációs terheket és költségeket mind az adózóknál, mind az önkormányzatoknál.

Ilyen lehet például a társasági és osztalékadóba történő beépítése a társasági adókulcs megemelésével vagy társasági pótadóval.

Dr. Herich György (okleveles nemzetköziadó-szakértő; elnök, MOKLASZ)


Mi történik, ha a kishal megeszi a nagyhalat?

Ha kíváncsi a részletekre is, esetleg lennének javaslatai, hasznosítható tapasztalatai, akkor most aktív résztvevője lehet a változásoknak, vagy ha csak elsőként szeretne hozzájutni az információkhoz, akkor jelentkezzen a Nemzetközi Adókonferenciára.

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

...vagy böngésszen tovább