Példák a kapcsolt vállalkozói státusz értelmezésére

A társasági adó hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozásoknak az egymás közti ügyeleteik adóalapjának meghatározásakor figyelemmel kell lenniük a független felek közötti ügyletekben alkalmazott, a szokásos piaci árnak tekintendő elszámoló árakra.

Bartha Katalin (okleveles áfa- és nemzetközi adószakértő, igazságügyi adószakértő, MOKLASZ, InterTax Pro Kft.) a transzferár-szabályozás kapcsán kiemelkedő fontossággal bíró kapcsolt vállalkozás értelmezését - példákon keresztül - szemlélteti Önöknek a 2014. március 25-i "Transzferár-szabályozás" címen tartott Pentás konferencia előadása alapján.

Konferenciaajánló:

2014. június 5-6-án Budapesten kerül megrendezésre a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (MOKLASZ) és az EFAA (European Federation of Accountants and Auditors for SMEs) közös szervezésében a VIII. Nemzetközi Adókonferencia, melynek központi témája "A kis- és középvállalkozások adózási, számviteli kérdései".

A konferencia célja hogy megismerjük hazánk és a többi EU tagország kkv szabályozásának sajátosságait az adózás, a könyvelés, a könyvvizsgálás, az adótanácsadás, az adóellenőrzés és a finanszírozás területein, ezzel versenyelőnyhöz juttatva a résztvevő szakembereket a pénzügyi-számviteli szolgáltatások legnagyobb piacán.

Jelentkezzen most! » 2014. június 5-6. Adózás Európában - VIII. Nemzetközi Adókonferencia

Kapcsolt státusz

A kapcsolt státusz megállapításakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.), illetve a cégstruktúra figyelembevételével kell meghatározni az egyes cégek közötti kapcsolatokat.

A kapcsolt vállalkozás definíciójára mind a Tao tv. 4. § 23. pont, mind az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 178. § 17. pont azonos fogalmakat használ:

  1. az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  2. az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  3. az adózó és más személy, ha 3. személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, 3. személynek kell tekinteni;
  4. a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
  5. az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

Többségi-, meghatározó- és közvetett befolyás

A kapcsolt vállalkozás definíció alkalmazásához szükség van a 2014. március 15-től hatályos új Ptk. 8:2. § által definiált többségi befolyás fogalom ismeretére is.

A Ptk. alapján többségi befolyásnak minősül az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

  • jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy
  • a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha e jogosultságok közvetett módon biztosítottak.

Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.

A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

A fentihez hasonló tartalommal dolgozik a Számviteli tv. is, a kapcsolt vállalkozásokat az anya-, leány-, közös vezetésű-, illetve a társult vállalkozások nyomán határozza meg. Éppen ezért nem zárható ki, hogy lehetnek olyan vállalkozások, ahol társasági adó szempontból kapcsoltnak minősül egy adott fél, számviteli szempontból azonban nem, vagy fordítva.

Célszerű továbbá ügyelni arra, hogy a definícióban olyan meghatározások vannak, amelyek nem feltétlenül jelennek meg a cégkivonatban vagy a társasági szerződésben. Pl. lehet, hogy egy személynek formálisan nincsen többségi tulajdona, de ha olyan meghatározó befolyást tud érvényesíteni akár szavazaton, akár más módon biztosított jogon keresztül, hogy irányítani tud, akkor a többségi befolyás mégis fennáll, és kapcsoltnak fog minősülni az adott két vállalat.

Példa 1

"A" és "B", illetve "B" és "D" vállalkozás kapcsolt, mert 50%-ot meghaladó a részesedés, ugyanakkor "B" és "C" nem, mivel nem felelnek meg ezen követelménynek.

"A" és "C" elvileg nem kapcsolt felek, kivéve, ha "A" olyan ráhatással bír "B" 40%-os tulajdonrészére, amellyel meghatározó befolyást ér el (pl. ha a "B" vállalkozását érintő döntéseket ő maga határozza meg, akkor a 40% ellenére kapcsoltnak kell tekinteni).

"A" és "D" is kapcsolt, mert ha az 1-et a 0,6-tal összeszorozzuk, az még mindig 0,5 feletti értéket ad.

 

Példa 2

"A" vállalkozásnak van két magánszemély tulajdonosa, akik tulajdoni részesedése:

  • a) esetben 50-50%,
  • b) esetben 55-45%,
  • c) esetben 55-45% arányú és megállapodás áll rendelkezésre a második magánszemély javára.

Alapvetően nem nézzük azt, hogy a két magánszemély közeli hozzátartozó-e.

"A" és "B", valamint "A" és "D" kapcsolt vállalkozás.

"A" és "C" viszonyában, ha az "a", illetve a "b" esetet nézzük, akkor az 1-et a 0,4-gyel, majd hozzáadva a 0,45-öt a 0,4-gyel összeszorozva 0,58% értéket [(1x0,4)+(0,45x0,4)=0,58], vagyis 50%-nál nagyobb értéket kapunk. A "c" esetben is megállapítható a kapcsolt státusz a 2. számú magánszemély javára, vagy a 2. számú magánszemély kapcsán, hiszen ha ott egy megállapodás biztosítja számára a vezető tisztségviselő kinevezésének, visszahívásának jogát, akkor a 2. számú magánszemély esetében "A" és "C" kapcsoltnak minősíthető.

"B" és "D" kapcsolt a 60% miatt. "A" és "D" kapcsán a 0,5-höz a 0,5-öt a 0,6-tal összeszorozva kell hozzáadni [0,5+(0,5x0,6)=0,8], amely 0,5 feletti érték lesz.

A ""c" esetben itt is a 2. számú magánszemély kapcsolt státuszú, hiszen már nem a 0,45-öt és a 0,6-ot kell összeszoroznunk, hanem a megállapodás miatt 1-nek kell vennünk az ő tulajdoni részét vagy az ő szavazati hányadát meghatározó befolyását. Ezáltal egyszer 0,6, az 0,5 feletti értéket fog adni.

Példa 3

Egy magánszemély 96%-ban birtokol egy vállalkozást, melyben egy másik magánszemély 4%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik.

Ez a vállalkozás úgy birtokol különböző cégeket, hogy az egyes cégekben 47-47%-os tulajdoni résszel rendelkeznek magánszemélyek. Ennek megfelelő a jogok érvényesítése is.

A 2. számú magánszemélynek, aki 4%-ban rendelkezik tulajdoni résszel "A"-ban, az "E" cégben az édesapja rendelkezik tulajdonrésszel. A "B", "C", "D" cégek rendelkeznek 44-47%-kal és 53-53%-ban "A" tulajdonos bennük.

Az "A" szempontjából kapcsoltak lesznek ezek a vállalkozások, mert 53% tulajdoni része van mindegyikben.

A "B", "C", "D" és "E" szempontjából az "A"-val folytatott ügyletek nem minősülnek kapcsolt ügyleteknek, mivel "B", "C" és "D" tulajdoni hányada nem éri el az 50%-ot.

Az "E" esetben azonban össze kell számítani a tulajdoni hányadokat, szavazati arányokat a közeli hozzátartozói státusz okán. "E" esetében tehát 47%+4% -ot kell figyelembe venni, mely 51%, tehát ez pont egy olyan helyzet, hogy az "A" és "E" szempontjából minden ügylet kapcsolt ügylet, a "B", "C", "D" és "E" cégek szempontjából viszont kizárólag az "E" esetében minősül kapcsolt ügyletnek az "A" és az "E" közötti ügylet, mivel össze kell számolni a szavazatokat. A többi szempontjából azonban nem.

Előfordulhat tehát olyan helyzet, hogy az egyik cég szemszögéből vizsgálva az adott ügylet dokumentációs kötelezettséget keletkeztet, a másik cég szemszögéből azonban nem minősül kapcsolt ügyletnek, mert nem éri el az 50%-ot. Tehát nem törvényszerű az, hogy ha "A" és "B" esetében "A"-nak transzferár-kötelezettsége és dokumentációs kötelezettsége is van, akkor "B"-nek is feltétlenül lesz.

Konferenciaajánló

2014. június 5-6. Adózás Európában - VIII. Nemzetközi Adókonferencia

Jelentkezzen most! » VIII. Nemzetközi Adókonferencia

Hozzászólások

  1. Nagy Gergő

    Egy speciális esetben kérném állásfoglalásukat:
    "A" és "B" cég tulajdonosai nem rokonok, ismerősök vagy családtagok
    "A" cég fióktelepe, "C" cég telephelyére és "B" cég telephelye is "C" cég telephelyére van bejelentve
    "C" cég tulajdonosa és "A" cég tulajdonosa férj és feleség "B" céghez és személyeihez semmi közük csak ismerős

  2. PENTA UNIÓ Zrt.

    Kedves Nagy Gergő!

    A feltett kérdés sokkal inkább kijelentés sem mint kérdés, így általánosan tudok a kijelentésre, a kapcsolt vállalkozás fogalmának, logikájára válaszolni. Az adótörvények lényege (forgalmi, jövedelemadó) a felek olyan ügyletet hoznak létre, amilyet csak akarnak, de az adóalap, az adóelszámolás ne sérüljön.

    A leginkább ismert előírást a társasági adó törvény (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 18.§-a tartalmazza.

    Ezen előírás szerint amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét
    •csökkenti – ha a megfelelő feltételek fennállnak -, illetve
    •növeli.

    Az adózás előtti eredmény csökkentése akkor lehetséges, ha az alkalmazott ellenérték következtében az adózó adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
    •a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
    •rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; és
    •rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során (ez utóbbi előírás 2018-től érvényes).

    Látható tehát, hogy a csökkentésnek számos feltétele van, és ezek betartását nagyon alaposan szükséges vizsgálni, mert akár már egy feltétel megsértése esetén adókülönbözet, adóhiány keletkezhet az adózónál.

    Az adózás előtti eredmény növelése viszont kötelező (kivéve, ha az adózóval a magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében az adózó adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

    A társasági adó rendszerében szereplő szokásos piaci ár elve azonban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)1.§. (8) bekezdésében is megjelenik:

    „A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.”

    Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden adónem tekintetében fontos, hogy az adó alapját a szokásos piaci ár figyelembe vételével állapítsák meg a kapcsolt vállalkozások.

    A 2016-os évről szóló helyi iparűzési adóbevallásokban is már megjelent egy új sor, mely arra szolgál, hogy az iparűzési adó alapját is módosítsa az adózó, ha a szokásos piaci ár elvétől eltérő módon állapította meg a szerződéses feltételeit.

    Emellett az általános forgalmi adó, az illeték, és számos más adónem esetében találhatunk speciális rendelkezéseket a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan.

    Mi a kapcsolt vállalkozás leegyszerűsített fogalma?

    Egy magánszemély és/vagy közeli hozzátartozója egy cégben a szavazatok több mint felével rendelkezik, többségi befolyása van, azonos az ügyvezetése. A szavazati jogot a társasági szerződések többsége jellemzően a tulajdoni hányadhoz köti.

    Mitől számít kapcsolt vállalkozásnak két cég?

    Amennyiben ugyanaz a magánszemély és/vagy közeli hozzátartozója a szavazatok több mint felével rendelkezik (többségi befolyás) mindkét cégben. 2015-től már akkor is kapcsolt vállalkozásnak minősül két cég, ha azoknak csak az ügyvezetése egyezik meg, ez ugyanis döntő befolyással bírhat a vezetett társaságok az üzleti és pénzügyi politikájára.

    Miért „nem jó” a kapcsolt vállalkozás, milyen következményei vannak, hogy része a NAV informatikai, a kockázat kezelésen alapuló kiválasztásának?

    a) Mert ennek tényét, változását, megszűnését be kell jelenteni az Adóhivatalnak. A cégeknél a könyvelésért felelős személy feladata, hogy felhívja az ügyvezető figyelmét arra, hogy az adott vállalatnak valószínűleg transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége van.

    b) Mert be kell jelenteni az egymás közötti készpénzfizetést is, ha az 1 millió forintot meghaladja

    c) Mert a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségek elmulasztása bírságot von/hat maga után (Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.)

    d) Mert például az evában a kapcsolt vállalkozástól származó bevétel „duplán számít” stb,

    A bejelentéseket, minden esetben 15 napon belül, az első szerződéskötésüket követően, tehát ha gazdasági kapcsolatra lépnek, szűnnek meg, illetve amikor a készpénzfizetés megtörténik.


    A NAV azt ellenőrzi, hogy üzleti kapcsolataikban a szokásos piaci árat alkalmazzák-e, nem sérül e az adóalap, az az ár, amit független felek is alkalmaznak egymás közötti ügyleteikben.

    Gondolat a „Transzferár szabályzatról, ha az egymással lebonyolított forgalom meghaladja az évi 50 millió forintot. A transzferár az egy tulajdonosi körhöz tartozó – más szóval kapcsolt – vállalkozások között alkalmazott „belső” ár. Az alkalmazott transzferárat pedig bizonyos kivételektől eltekintve transzferár-nyilvántartással kell alátámasztani, amely jelentős idő- és költségteher az adózók számára. Amennyiben a „belső” ár nem felel meg a piacon szokásos árszintnek, akkor ezt ki kell igazítani.

    Mit lehet tenni azért, hogy ne kerüljünk a megváltozott szabály miatt az érintetti körbe?

    a) ügyvezetői azonosság megszüntetése, több ügyvezető kinevezése az ügykörök felosztásával

    b) befolyás kizárása: a létesítő okiratban kell szabályozni az ügyvezetés működését, a pénzügyi és

    üzletpolitikai döntéshozatalt (taggyűlés/közgyűlés dönt egyes pénzügyi és

    üzletpolitikai kérdésekben)

    c) cégvezető kinevezése: a cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését (taggyűlés/közgyűlés nevezi ki).

    A kérdésben érintett azonos telephely nem része a kapcsolt viszonynak.

    Üdvözlettel:

    PENTA UNIÓ Zrt.

    Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

...vagy böngésszen tovább