A vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás törvényi szabályai az elmúlt hónapokban többször is jelentősen változtak. A Magyar Közlöny 2014. február 24-i, 26. számában - 2014. évi XVI. számon - került kihirdetésre a legújabb törvénymódosítás, amelyhez további jogszabály (miniszteri rendelet) kibocsátása várható a támogatás adómenetességének feltételeivel kapcsolatban.
Az aktuális módosításokról, illetve a támogatás legfontosabb feltételeiről P. Kovács Ágnes, okleveles adószakértő, igazságügyi szakértő (MOKLASZ, Top-Cafeteria Kft.) számol be Önöknek.
A témával kapcsolatban a leggyakrabban felmerülő kérdések főként a munkáltatók kötelezettségeihez kapcsolódnak: Mikor nélkülözhetetlen a szabályzat? Mi a különbség a költségtérítés, a tevékenység feltételeinek biztosítása és a béren kívüli juttatások között? Hogyan kezeljük a cafeteriában, illetve az azon kívül adott juttatások adókötelezettségét? A cafeteria bruttó vagy nettó elszámolása előnyösebb a munkáltatónak? Milyen törvényi előírások kötik a munkáltatót a cafeteria rendszerben? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat a 2014. március 26-án megrendezésre kerülő "Cafeteria 2014, munkaadók költségtérítési kötelezettségei" című konferenciánkon. Jöjjön el Ön is! Kérdése van? Küldje el előzetesen a konferencia@penta.hu e-mail címre és vitassák meg a konferencián a konzultáció keretében! Jelentkezés és további információk » CAFETERIA 2014 |
Korábbi szabályozás
A munkáltató eddig is többféle módon támogathatta adómentesen munkavállalói lakásszerzését, bővítését, korszerűsítését:
- kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsön, illetve
- vissza nem térítendő támogatás formájában.
Hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez a munkáltatói kölcsön jelenthetett segítséget a munkavállalóknak. A kialakult gyakorlat szerint, ezt a kölcsönt részben vagy egészben elengedve, áttételesen megvalósulhatott a hiteltörlesztés vissza nem térítendő támogatása.
2014. évi szabályozás
A 2014. január 1-jével hatályba lépett változások kibővítették a vissza nem térítendő támogatás lehetőségeit, így az már közvetlenül a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a legújabb módosítás szerint pedig a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez is nyújtható.
A munkáltató a vissza nem térítendő támogatást a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de - több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyen jogcímen folyósított összegekkel együtt - legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben nyújthatja adómentesen.
Adómentesség
A munkáltatói kölcsön kamatkedvezményének és a vissza nem térítendő támogatásnak az adómentességét két oldalról szabályozta eddig a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.):
egyrészt a folyósítás csak hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron (MÁK) keresztül, annak igazolása alapján történhet,
másrészt teljesülnie kell a lakáscélú felhasználásnak és a méltányolható lakásigénynek.
A legújabb - a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényben foglalt - módosítás a vissza nem térítendő támogatás esetén a méltányolható lakásigény vizsgálatát leszűkíti a szobaszámra, illetve beiktat egy harmadik feltételt, miszerint az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek és eljárásrendnek is teljesülnie kell. Ennek tartalma jelenleg még nem ismert.
Ennek értelmében tehát a vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás az Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. pontjának új megfogalmazása szerint akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató
az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint, - hitelintézeten/MÁK-on keresztül nyújtja a támogatást,
a munkáltató rendelkezik a hitelintézet/MÁK igazolásával, valamint
a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.
A vonatkozó 12/2001. kormányrendelet szerint a méltányolható lakásigény feltételének a támogatásban részesülő akkor felel meg, ha a lakás szobaszáma és az ott lakó/oda költöző családtagok száma az alábbi feltételek szerinti:
Együttköltöző/lakó családtagok* száma |
Szobaszám |
1-2 |
1-3 |
3 |
1,5-3,5 |
4 |
2-4 |
0-2 gyermek esetén |
Szobaszám |
3 vagy több gyermek esetén |
Szobaszám |
5 |
2,5-4,5 |
5 |
2,5-5 |
6 |
3-5 |
6 |
3-6 |
7 |
3,5-5,5 |
7 |
3-7 |
8 |
4-6 |
8 |
3-8 |
*Családtag: házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, kormányrendeletben meghatározott feltételek esetén nagykorú gyermek, szülő, nagyszülő, testvér
Hogy mi minősül lakáscélú felhasználásnak, azt továbbra is az Szja tv.1. számú melléklet 9.3.1. pontja határozza meg:
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),
b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,
d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítése.
Az Szja tv. 1. számú melléklet új 9.3.2. pontja már nem sorolja fel, hogy milyen dokumentumokkal kell igazolni a lakáscélú felhasználást.
Az adópolitikáért felelős miniszter kap felhatalmazást arra, hogy rendeletben meghatározza a lakáscélú munkáltatói támogatás
- igazolására szolgáló bizonylatokat,
- folyósításáról a hitelintézet, a MÁK által kiállított igazolás tartalmát, kiállításának feltételeit és rendjét,
- folyósításáról a hitelintézet, a MÁK, a munkáltató által teljesítendő adatszolgáltatás rendjét,
- adómentessége feltételeinek vizsgálatára köteles személyek körét és módját.
Igazolások, határidők, szankciók
Az Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.2. pontja új rendelkezéseket tartalmaz, amelyek meghatározzák, hogy milyen határidőre kell teljesíteni az adómentesség igazolását, valamint milyen szankciókat von maga után annak elmulasztása.
Eszerint az általános szabály alapján a folyósítás évét követő év május 31-ig kell rendelkeznie a munkáltatónak a miniszteri rendelet szerinti igazolásokkal. Lakásépítés, bővítés, korszerűsítés támogatása esetén a határidő egy évvel meghosszabbodik.
Ha a fenti határidőben a munkáltató nem rendelkezik a szükséges igazolásokkal, a támogatás 20%-kal megnövelt összege a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme. E jövedelem megszerzésének időpontja a fenti határidő, tehát a folyósítás évét követő (második) év május 31.
Továbbra is fennáll a hitelintézet, illetve a MÁK adatszolgáltatási kötelezettsége a közvetítésével nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásról kiállított igazolás adattartalmáról, illetve a munkáltató adatszolgáltatási kötelezettsége a kölcsön általa elengedett összegéről az állami adóhatóság felé.
A cafeteria témakörben megszervezésre kerülő konferencián a férőhelyek száma korlátozott, jelentkezzen most! » CAFETERIA 2014 |
Hozzászólások
Érdeklődni szeretnék, hogy a most megjelent 15/2014 NGM rendeletet is figyelembe véve a cég lakás célú támogatást csak úgy adhat, ha a munkavállalónak van hitele, vagy anélkül is kaphat? Továbbá tagi jogviszonyos, GYED-en lévő kaphat-e lakáscélú támogatást?
Erdeklodni szeretnek, hogy en is felvehetnem e a tamogatast, ha egyedul szeretnek venni hazat. 201310.10.-tol dolgozom. Eloszor 6 oras voltam, 1 honapja vettek fel 8-ba. Vagy: a parom is ugyan igy kezdett a munkahelyen, de o az elejetol van 8 oraba. Mindketten minimal berrel. Elore is koszonom a valaszt.
7 éve mentem nyugdíjba. Lakásnak -amelyben lakom- csak résztulajdonosa vagyok. Szeretném a fennmaradó résztulajdont megvásárolni. Hogyan kaphatnék vissza nem térítendő kölcsönt? Esetemben a munkáltatóm az, akitől nyugdíjba mentem? Várom szíves válaszukat.
Kedves Hölgyem/Uram! a) A munkáltató 2014 előtt is támogathatta adómentesen munkavállalói lakásvásárlását, építését, bővítését, illetve korszerűsítését (vissza nem térítendő támogatás vagy kamatmentes, illetve kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsön formájában). 2014. január 1-jétől az Szja tv. 1. számú mellékletének módosított 2.7. alpontja szerint az adómentesség a lakáscélú felhasználásra – hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól – felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetésére is kiterjed. Azaz, 2014-től bővült a támogatások köre, a lakáscélú hitel törlesztését is támogathatja már a munkáltató, de a fent hivatkozott korábbi támogatási formák továbbra is igénybe vehetőek. b) Az adómentes lakáscélú támogatás, mint lehetséges cafeteria elem, illetve béren kívüli juttatás nem kötelező, jogosultságáról a munkáltató dönt. A juttatás feltételeit a cég határozza meg belső szabályzatában, erről törvény nem rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a juttatás érvényes munkavállalói-munkáltatói jogviszonyra tekintettel nyújtható, amely a gyed ideje alatt is fennáll, ezért gyed-en lévő személy is kaphat lakáscélú támogatást. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy ha a munkáltató az adómentesen adható munkáltatói lakáscélú támogatást cafeteria-elemként adja a munkavállalónak, akkor arra nem az Szja tv. 71. §-ában foglaltakat kell alkalmazni (nem minősül az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásnak), ami azért fontos, mert a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja csak a 71. § alkalmazásában tekinthető munkavállalónak. Abban az esetben tehát, ha a társas vállalkozás tagja nem munkaviszonyban működik közre a társaság tevékenységében, akkor lakáscélú támogatásban nem részesülhet, hiszen azt csak a munkáltató nyújthatja a vele munkaviszonyban álló munkavállalója számára. Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk). Üdvözlettel: PENTA UNIÓ Zrt. Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Mónika!
Igen, a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletben hivatkozott egyéb feltételek teljesítése (pl. igazolások, méltányolható lakásigény, stb.) esetén jogosulttá válhatnak.
Ha egyedül szeretne lakást vásárolni, azaz vélhetően egyedüli tulajdonosa lesz az ingatlannak, akkor csak Ön részesülhet adómentesen munkáltatói lakáscélú támogatásban, a párja nem, hiszen az adómentesség feltétele, hogy a munkavállaló bármilyen arányban tulajdonosa, haszonélvezője legyen a lakásnak.
Ha a magánszemély hitelt vesz fel a lakás vásárlásához, amelynek ő lesz egyedül a tulajdonosa, de a házastársa, élettársa adóstársként fog szerepelni a hitelszerződésben, akkor a házastárs, élettárs is jogosult lehet az adómentes támogatásra.
Ilyen esetben, illetőleg akkor, ha mindketten tulajdonosai lesznek az ingatlannak, akkor mindkét magánszemély részesülhet ilyen támogatásban, hiszen a magánszemélyek munkáltatóinak nem kell vizsgálniuk azt a körülményt, hogy ugyanahhoz a lakáshoz kapcsolódóan más személy részesül-e vagy részesült-e támogatásban.
A vonatkozó rendeletet a hatálybalépését követően (2014.04.04.) folyósított támogatásokra kell alkalmazni. A munkáltató választása szerint a rendelkezéseket a 2014. január 1-jén vagy azt követően nyújtott támogatásokra is alkalmazhatja.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Bódi Edit!
Az adómentesség lényeges feltétele, hogy a munkavállaló bármely arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen annak a lakásnak, amellyel összefüggésben támogatásban részesül, ideértve, azt is, ha tulajdonjogot, haszonélvezetet a támogatás felhasználásával szerzi meg. Ezáltal a munkavállaló résztulajdon esetén is jogosulttá válhat.
Tekintettel azonban arra, hogy Ön már nem áll munkaviszonyban, ezért a munkáltatói támogatás ezen lehetséges formáját nem tudja igénybe venni.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Munkáltatóm felajánlotta lakásvásárláshoz a lakáscélú támogatást. Kérdéseim:
- ez utólagosan is igénybe vehető? Ha igen, milyen időtartamra visszamenően?
- a kérdéses ingatlan kétszobás lakás, 17 M Ft-os vételárú (társasházban; de tartozik hozzá kertrész és garázs is). Fiatal házasok vagyunk, egyelőre egy gyerekkel. Ez méltányolhatónak minősül?
- amennyiben a vásárláshoz nem vagyunk jogosultak erre a támogatási formára, lakásbővítéshez igénybe vehetjük?
- Mit jelent az, hogy hitelintézeten vagy a MÁK-on keresztül nyújtható a támogatás? Van erre az Államkincstárnak valami speciális eljárása? (Nyitnunk kell nekünk is meg a munkáltatónak is számlát, ...???)
Köszönöm!
Kedves Emese!
A munkáltató az 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. melléklet 2.7. pontja alapján vissza nem térítendő lakáscélú támogatást abban az esetben nyújthat adómentesen, ha a munkavállaló a támogatást lakásvásárlásra, építésre, bővítésre, korszerűsítésre (lakáscél), vagy ilyen célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel törlesztésére, visszafizetésére fordítja.
A rendelkezésből egyrészt következik, hogy a korábban már megvalósult lakáscélt a munkáltató visszamenőlegesen nem tudja támogatni, kivéve azt az esetet, amikor a még fennálló lakáscélú hiteltartozás törlesztését/visszafizetését támogatja. Továbbá, amennyiben bővíteni szeretnék a lakást – legalább 1 lakószobával –, ahhoz nyújthat támogatást a munkáltató.
Ebben az esetben az adómentesség feltétele, hogy rendelkezzen jogerős építési engedéllyel, költségvetéssel, és a saját vagy közeli hozzátartozója nevére szóló számlákkal az összeg felhasználásáról. A számlák kelte a támogatás folyósítását megelőző 6 hónap és az azt követő év december 31. közötti kell, hogy legyen a vonatkozó 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet szerint. A támogatás összege nem haladhatja meg az építési költség 30%-át.
Az adómentesség feltétele minden esetben a méltányolható lakásigény. Ennek elbírálásához a lakás szobáinak számáról és méretéről kell nyilatkozni a munkáltató felé, a lakás ára nem vizsgálandó szempont. A feltétel teljesülését a munkáltató a 12/2001. (I. 31.) Korm. rend. alapján határozza meg.
Szintén feltétel, hogy a folyósítás hitelintézeten keresztül történjen. Ehhez nem szükséges újabb bankszámlát nyitni, a munkáltató az Ön saját lakossági számlájára utalhatja a támogatást. További speciális szabályok csak a hiteltörlesztés támogatása esetén vannak.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
A vissza nem térítendő lakáscélú támogatás a munkáltatót terheli vagy az államtól kap hozzá támogatást?
Köszönöm!
A vissza nem térítendő lakáscélú támogatás a munkáltatót terheli vagy az államtól kap hozzá támogatást?
Köszönöm!
Kedves Andi!
A lakáscélú munkáltatói támogatáshoz a szükséges pénzügyi fedezetet a Munkáltató biztosítja, az Állam a feltételek teljesülése esetén a személyi jövedelemadó mentességét garantálja.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Penta Unió Zrt!
Ha egy összegben adja a munkáltató a lakástámogatást, a 30%-os határ a teljes hitelösszegre értendő vagy a még ki nem fizetett hitelrészre?
Tisztelt Cím!
Társas vállalkozásomnak én vagyok az ügyvezető igazgatója (úgy vélem ezzel személyes közreműködő tagnak minősülök). Ugyanakkor havi rendszeres jövedelmet is utalok magamnak. Kérdésem hogy így juttatható-e részemre lakásvásárlásra cafereria keretin belül támogatás.
Kedves Andrea!
A kérdés eldöntése attól függ, hogy személyes közreműködését milyen jogviszonyban végzi a társas vállalkozásnál.
Abban az esetben ugyanis, ha a társas vállalkozás tagjaként nem munkaviszonyban működik közre a társaság tevékenységében, akkor lakáscélú támogatásban nem részesülhet, hiszen azt csak a munkáltató nyújthatja a vele munkaviszonyban álló munkavállalója számára (független attól, hogy cafeteriában vagy anélkül nyújtja a munkáltató a támogatást).
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
T Címzett,
a munkáltató dolgozóinak 13. havi fizetés kíván adni. Kivételt képez egy dolgozó, akinek munkáltatói adómentes lakáscélú támogatást adna, nem a nettó bére mértékéig, hanem a járulékokkal növelt bruttó mértéke erejéig, tehát a munkáltató költsége ugyanannyi lenne, mintha 13. havi bért adna, viszont a dolgozó nagyobb összeghez jutna. Tehát nem kafetéria keretében nyújtja. Ebben lehet valamilyen aggály, esetleg minősíthetik úgy, hogy a munkavállalónak kifizette bér munkabérnek minősül?
Kedves Janki!
Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás beépíthető a cafeteria rendszerbe, de az nem feltétele a támogatásnak.
A támogatás nyújtása alapvetően a munkáltató döntési jogköre, ugyanakkor, ha csak egy munkavállaló esetében válik ez elérhetővé, ráadásul a 13. havi bér helyett, megkérdőjelezhető a rendeltetésszerű joggyakorlás. Adott esetben a juttatást az adóhatóság átminősítheti munkaviszonyból származó jövedelemmé.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt Asszonyom!
Munkáltatóm a cafetéria keretében nyújt lakáscélú támogatást. Adóstárs és egyben 50% tul. hányaddal rendelkezem, de a törlesztés a főadós lakossági folyószámlájáról történik, ami egyben a hitelszámla is. Viszont ez a számla a férjemmel nem közös, kizárólagosan az ő nevén van. Ez esetben hogyan tud a munkáltató támogatást nyújtani az adóstárs részére?
A banknál már érdeklődtem, ők nem hajlandók technikai számlát nyitni, csak számlamódosítást lennének hajlandók végrehajtani, amikor is közös lenne a számla, azt pedig mi nem akarjuk, ill egyéb okok miatt nem megoldható, másrészt ezt is 30 ezer forintért lenne hajlandó megcsinálni a bank, ami azt gondolom, kőkemény lehúzása az ügyfeleknek. Nehezen hiszem el, h ez volt a célja az MNG-nek ennek a jogszabályi háttér megteremtésével.
Az x par c pontja mondja azt, hogy "a munkavállaló a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámlájára" teljesítheti a munkáltató az utalást, ez esetben az adóstársnak tovább kell utalnia a hitelszámlára. Már ha jól értem, hogy ez így járható. Ebben az esetben viszont a bank hogyan fog adatot szolgáltatni a NAV felé, hisz ő azt látja, hogy xxx adójelű XY főadós számlájára mennyi támogatás érkezett, de az nem én vagyok, hanem a főadós. Én mint adóstárs aki valójában a támogatást kapom hogy szerepelek ebben?
Sajnos az adóstársi támogatásról sehol nem találok értelmes magyarázatot, hogy hogyan kell eljárni. Némely bank megteremtette hozzá a hátteret, de a legtöbb a füle botját sem mozdítja, holott a rendelet januártól él.
Köszönettel: Kurucné
Kedves Kurucné!
A lakáscélú vissza nem térítendő támogatások részletszabályait a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet szabályozza, melynek értelmében a munkáltató megbízása alapján a hitelintézet vagy a kincstár a támogatást
- a magánszemély bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy
- a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalhatja (ennek lehetősége csak néhány bank esetében áll fenn).
Arról a munkavállalónak kell nyilatkoznia, hogy mely számlájára kéri a támogatás folyósítását, de az nem lehet más, mint
a) a saját önálló (giro-képes) hitelszámlája,
b) a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlája, vagy
c) a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámlája.
Ez az előírás független attól, hogy adósként vagy adóstársként szerepel a hitelszerződésben.
A hivatkozott Rendelet értelmében az Ön esetében a támogatás folyósításának feltétele, hogy rendelkezzen saját fizetési- vagy hitelszámlával a hitelt folyósító banknál.
Ezen ténytől függetlenül a munkáltatók pénzforgalmi számláját vezető hitelintézet (tehát nem a hitelt nyújtó bank) feladata, hogy a rajta keresztül átutalt támogatásokról igazolást adjon ki a munkáltatónak, és a NAV felé adatszolgáltatást teljesítsen tárgyévet követő év január 31-ig.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Érdeklődni szeretnék, hogy ha van egy lakásom és mellette még egy ingatlant szeretnék vásárolni akkor felhasználhatom -*e a Lakáscélú munkáltatói támogatást vagy el kell adni a régi ingatlalnt ?
A jelenlegi lakás kicsi ezért a párommal egy új nagyobb ingatlanba gondolkodunk.
Várom szíves válaszukat.
Üdvözlettel,
Kedves Orsy Ákos!
Igen, ebben az esetben is felhasználható a lakáscélú munkáltatói támogatás, de feltétel, hogy az új ingatlanba életvitelszerűen be is költözzön, melyet lakcímkártyával igazolni köteles.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
T Penta Unió!
Kérdésem a következő:
- 2014 Julius 10én építési telket vásároltam, önerőből,
- építési engedély várhatóan 2015 februárban lesz,
- beköltözés várhatóan 2016 február, együttköltözők száma 6, szobák száma nem haladja meg a méltányolhatót,
- támogathatja-e a munkáltató az építési telek vásárlását? még a vásárlást követő 6 hónapon belül, ha azon nincs jogerős engedély és épület sem?
- támogathatja-e az építkezést? előre, ha még nincs építési engedély, de munkavállaló vállalja a papirok utólagos bemutatását?
- utalhat-e hagyományos bankszámlára a munkáltató? vagy csak MÁK-ra és/vagy a hitelintézetnek, abban az esetben, ha nincs hitelintézet az ügyben (mert nem történik hitelfelvétel)
Válaszait megköszönve, tisztelettel, Niki
Kedves Niki!
Az 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. melléklet 2.7. és 9.3. pontja alapján a munkáltató a munkavállalója lakás (és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jog) vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését támogathatja adómentesen. Az építési telek vásárlását a törvény nem nevesíti önálló lakáscélként.
A lakásépítés támogatása esetén az adómentesség feltétele, hogy a munkáltató a folyósítás évét követő második év május 31-ig rendelkezzen a 15/2014-es NGM rendelet által előírt igazolásokkal. A munkáltató a támogatásra való jogosultság megállapításához a szükséges okiratokat a hivatkozott NGM rendelet 1. § (4) bekezdés alapján a folyósítást megelőzően is kérheti.
A méltányolható lakásigény igazolásán felül építés esetén a támogatás értékhatárának megállapításához az építés költségeit tartalmazó költségvetés vagy a az építési költségekről szóló számlák szükségesek.
A támogatás felhasználásának igazolásához szükséges a jogerős építési engedély és a költségekről szóló számlák. A folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított számlákat fogadhat el a munkáltató.
A fentiek alapján nincsen jogszabályi akadálya annak, hogy a munkáltató támogatást nyújtson az építkezéshez úgy, hogy a szükséges okiratokat később (a törvényi határidőn belül) kapja meg a munkavállalótól. De ez a munkáltató döntésén múlik.
Amennyiben bármilyen jogosultsági feltétel a törvényi határidőig nem kerül igazolásra, a támogatás összegét 20%-kal növelten munkaviszonyból származó jövedelemnek kell átminősíteni. Így komoly adókockázata van ennek a megoldásnak mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Éppen ezért a kialakult gyakorlat szerint a munkáltatók jellemzően előzetesen kérik a dokumentumokat.
A támogatást a munkáltató a munkavállaló saját bankszámlájára utalhatja, azonban előzetesen nyilatkoznia kell a folyósítást indító munkáltatói bank felé a támogatás adatairól.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt Penta Unió Zrt.
A kérdésem a következő:
Van egy családi házam, 100%-ban az én nevemen. 50%-át örököltem, a másik felét lakáskölcsön igénybevételével megvásároltam az öcsémtől.
Benne lakok egyedülálló anyaként 10 éves kislányommal, illetve édesanyámmal (59 éves) és az ő élettársával (szintén 59 éves).
A munkáltatóm felajánlotta, hogy a 2014. évi munkámért adott jutalmat lakáscélú támogatásként is igénybe vehetem, de nekem kell igazolni, hogy jogosult vagyok rá és nagyon sok ellentmondást találok a különböző leírások között, illetve néhány kérdésre nem találom a választ.
Méltányolható lakásigény:
Az alsó szint (földszint) belmagassága 210 cm? Ezen a szinten lévő helyiségekkel kell számolni? Lakóhelyiségnek számítanak?
A nappalit szobának kell számolni?
Az élettárs 2 éve lakik ott, de a lakcímkártya csak 2014. szeptember 15-én lett átíratva. Beleszámolhatom, vagy kell, hogy legalább egy éve oda legyen bejelentve?
Kell, hogy az együttköltöző szülő, mostohaszülő elérje az öregségi nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy beszámítsuk?
Figyelembe kell venni az ő jövedelmüket?
Szíves válaszukat előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Ildikó
Kedves Ildikó!
a) A méltányolható lakásigény szempontjából a lakás szobáinak számát a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szabályai szerint kell meghatározni.
Ennek értelmében lakószobának az alkalmazott padlóburkolat jellegétől függetlenül azt a helyiséget kell tekinteni, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 12 nm, de legfeljebb 30 nm. Amennyiben a helyiség ennél nagyobb, azt két szobaként kell számításba venni.
Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 nm-t, úgy egy lakás esetén két szobaként kell figyelembe venni.
A 6 nm-t meghaladó, de legfeljebb 12 nm hasznos alapterületű helyiséget fél lakószobának kell tekinteni (kettő fél lakószoba egy lakószobaként veendő figyelembe). A lakószoba további jellemzője, hogy az legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.
A méltányolható lakásigénynek való megfelelés szempontjából nincs jelentősége annak, ha a lakás szobaszáma nem éri el a Korm. rendeletben meghatározott alsó határt. Így nem lehet kizáró ok az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás biztosításánál, ha pl. a munkavállaló négytagú családjával csak egy másfélszobás lakásban lakik.
A lakás szobaszámáról és a szobák alapterületéről a munkavállalónak kell nyilatkoznia.
b) Nem feltétel az egy éves ott lakás, a méltányolható lakásigényt a 2014. április 04. és a támogatás folyósítását követő év április 15. közötti bármely napra lehet vizsgálni.
c) Kizárólag családtagok (támogatást igénylő házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, nagykorú gyermeke, szülője nagyszülője, testvére) vehetőek figyelembe a méltányolható lakásigény szempontjából, melyek körét a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 7. § határozza meg.
Ennek értelmében az építtető (vásárló) vagy házastárs szülője (mostoha- és nevelőszülője) csak akkor vehető figyelembe, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű személy.
Az együttköltöző vagy együttlakó családtagok számát a családtagok lakcímkártyájának másolata vagy a Rendeletben meghatározott esetben a munkavállaló nyilatkozata igazolja.
A fentiek alapján az Ön esetében a támogatás igényléses során az édesanyja és élettársa nem vehető figyelembe családtagként.
Így abban az esetben tud megfelelni a méltányolható lakásigénynek, ha a fentiek szerint számított lakószobák száma legfeljebb 3.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
50-52 éves házaspár vagyunk.Munkahelyváltás (áthelyezés) miatt elköltöztünk más településre.A régi otthonunk eladhatatlan,hátrányos helyzetű településen van.2 nagykorú gyermekünk egyetemista.Kaphatunk-e kamatmentes munkahelyi hitelt házépítésre (amit már elkezdtünk-40%-os készültségi fokban van) a Máv-tól (férjem 35 éve dolgozik a MÁV-nál)és a KLIK-től (pedagógus vagyok)?Ha kaphatunk mennyit?
T. cím !
Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz:
Igénybe szeretném venni a lakáscélú cafeteria juttatást. 2001-ben vettem fel hitelt új lakás vásárlásához. Időközben ezt a lakást eladtuk, de a hitelünk továbbra is él egészen 2021-ig. A hitellel kapcsolatos jelzálogjogot egy közjegyzői szerződésmódosítással a jelenleg általunk lakott lakásra vezettük át, vagyis tulajdonképpen egy fedezetcserét eszközöltünk. A régi és a mostani lakásban is tulajdonjogot szereztem.
Érdeklődnék, hogy jogosult vagyok-e ilyen támogatás igényléshez. A munkáltatóm ugyanis azzal utasított el, hogy azért nem ,mert nem arra a lakásra vettem fel a hitelt amiben most lakom, annak ellenére, hogy ez a mostani lakás meg van terhelve a korábbi hitelünkkel.
Válaszukat köszönöm: Erika
Kedves Erika!
Véleményünk szerint az Ön esetében fennáll a lehetőség a hiteltörlesztés adómentes munkáltatói támogatására, azonban a jogosultsági feltételek egy részét – az alábbi jogszabályi hivatkozás alapján – a „régi” lakása vonatkozásában kell igazolnia akkor is, ha közben ún. fedezetcsere történt.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú melléklet 9.3.2. pontja értelmében ugyanis amennyiben a lakáscélú hitel fennállásával megszerzett lakás a támogatás folyósításakor már nincsen a munkavállaló tulajdonában, akkor a) a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készült okirat másolata, b) ennek hiányában a munkavállaló által a méltányolható lakásigénynek való megfelelésről tett nyilatkozata és a megfelelést – a hitel folyósítását követő bármely, a tulajdonjog fennállásának időszakára eső időpontra vonatkozóan – igazoló okirat, bizonylat is elfogadható.
Fontos ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy a támogatás megítélése a munkáltató diszkrecionális jogkörébe tartozik, jogszabályi kötelezettség e tekintetben nem áll fenn.
A téma részletszabályairól az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet rendelkezik, mely többek között a www.njt.hu oldalról elérhető.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt Penta Unió Zrt!
Egy korábbi válaszukban olvastam, hogy az adómentes vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás visszamenőlegesen nem adható.
Számomra a
Szóljon hozzá a témához!