Elektronikus számla 2012 vs. 2013

A technika és az internetes gazdaság fejlődése megkerülhetetlenné teszi az elektronikus számlázás minél elterjedtebb használatát, mivel ez jelenti jelenleg az egyetlen eszközt arra, hogy a csak virtuálisan találkozó üzletfelek eleget tegyenek bizonylatolási kötelezettségüknek. Ugyanakkor mind az uniós, mind a hazai szabályozási környezet is állandóan változik az elektronikus számlázással és a számlázással kapcsolatos egyéb szabályok egyszerűsítése, egységesítése, illetve az egységes piac működésének elmélyítése érdekében.

E heti hírlevelünkben az elektronikus számla kibocsátásának 2012. és 2013. évi hazai szabályozását, annak jogharmonizációs célú változásait mutatja be Önöknek Czöndör Szabolcs, a NAV Ellenőrzést Támogató Önálló Osztály vezetőjének 2013. szeptember 26-i - "Elektronikus számlázás 2013-ban" c. Pentás konferencián tartott - előadása alapján.

Elektronikus számla 2012

2012-ben alapvetően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 168. és 175. §§-ai írták elő, hogy mi minősül elektronikus számlának, illetve milyen kötelező tartalmi elemeket kell abban szerepeltetni:

175. § (1) Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára e törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított.

A hármas alapelvet - adattartalom sértetlensége, eredetiség hitelessége, olvashatóság biztosítása - az Áfa tv. is tartalmazta a 2012-es szabályozásban. Azáltal, hogy taxatíve felsorolta az akkor hatályos Áfa tv., hogy milyen formátumban és hogyan lehet elektronikus számlát kibocsátani, számlakibocsátói oldalon csak az alábbi két technikával előállított számlát tekintette a jogszabály elektronikus számlának:

  • legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és egy minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel ellátott számla (PKI számla);
  • elektronikus adatcsere rendszerben létrehozott és továbbított számla (EDI számla).

 

Az év végi jogszabályváltozásokra történő felkészülés mellett a szakma legizgalmasabb, legbonyolultabb kérdésköreiben történő eligazodásban is komplex segítséget nyújt Önnek az idén 22 éves Adóegyetem!

Az ország 10 pontján, 12 időpontban készülhet fel velünk a 2014-es évre!Jelentkezzen most és éljen kedvezményeinkkel!

3+1 érv, amiért az ADÓEGYETEM a legjobb választás:

  • 1. +26 előadás anyagából gazdagodhat!
  • 2. Szakmai támogatás 12 hónapra!
  • 3. Verhetetlen kreditpontok!
  • +1 Legyen Ön "Az Év Adótanácsadója"

 

Elektronikus számla 2013

A 2012. évi szabályozás alapvetően a technikához, illetve a kötelező adattartalomhoz kötötte az e-számla definícióját. 2013-ban ez a számlázási definíció jóval rövidebb és egyszerűbb megfogalmazásúvá vált, ugyanis az Áfa tv. fent idézett, 175. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés - 2013. január 1-jétől - hatályon kívül helyezésre került a 2012. évi CLXXVIII. törvény által.

Az Áfa tv. ezirányú módosítása jogharmonizációs célú, a közös hozzáadottérték-adó rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek (Héa. irányelv) a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról szóló 2010/45/EU tanácsi irányelv (Számlázási irányelv) rendelkezéseit ülteti át. A módosító törvény az irányelvvel összhangban hatályon kívül helyezte azon rendelkezést, mely az elektronikus számlára vonatkozóan írt elő egyes kritériumokat, ezáltal 2013-tól mind a papír-, mind az elektronikus számla vonatkozásában egységesen szabályozza azt:

Az Áfa tv. 259. § (5) bekezdés értelmében 2013-ban elektronikus számlának az e törvényben előírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be.

A 2013. évi definíció is tartalmazza az Áfa tv. 168. §-ban megjelölt kötelező tartalmi elemeket, de ezen kívül két ponton kell megvizsgálni az elektronikus számlát: a számla kibocsátásakor és a számla befogadásakor. Amennyiben a két időpontban elektronikus dokumentummal állunk szemben, akkor elektronikus számláról beszélhetünk már.

2012-ben kizárólag az képezte vizsgálat tárgyát, hogy a számla az előállításkor az elektronikus számla követelményeinek megfelel-e, tehát elektronikusan aláírt-e maga a bizonylat, illetve az adatcsere rendszerben történik-e a számla kibocsátása.

2013-ban meg kell vizsgálni, hogy mind a számla elküldési időpontjában, illetve mind a befogadása időpontjában ténylegesen elektronikus dokumentumnak minősül-e.

Pl. egy e-mailen elküldött .pdf dokumentum mindenféle elektronikus aláírás és időbélyeg nélkül 2013. január 1-jétől már elektronikus számlának minősül. Ugyanakkor attól még, hogy egy számla elektronikusnak minősül, még nem biztos, hogy megfelel az egyéb jogszabályi rendelkezéseknek is (pl. archiválás, számla megőrzés).

Pl. ha a .pdf dokumentumot a számlabefogadó fél csak és kizárólag nyomtatni tudja, akkor már nem beszélhetünk elektronikus számláról, mivel a számlabefogadás ebben az esetben csak és kizárólag papíralapú lehet.

A Számlázási irányelv megalkotásakor volt olyan tagországi felvetés, miszerint kifejezetten rendelkezzen arról, hogy az egyszerű papíralapú fax ne minősüljön elektronikus számlának. Végül nem került megfogalmazásra ez a kitétel, azonban magából a definícióból már egyértelműen látszik, hogy ez a típusú fax szintén nem felel meg az elektronikus számlázás követelményeinek.

Ugyanakkor vannak olyan megoldások, pl. elektronikus faxok, amelyek mégis elektronikus számlának minősülnek, mivel mind a küldő-, mind a befogadó oldalán csak és kizárólag a képernyőn jelenik meg a számla képe, papír alapon nem kerül kinyomtatásra, vagy ez nem szükségszerű.

Fontos kihangsúlyozni továbbá, hogy 2013. január 1-jétől már bármely technikával előállítható elektronikus számla.

Több tagország - köztük Magyarország - kérése nyomán maradt benne a szabályozásban, hogy az adózóknak nyújtandó irányvonal biztosítása végett a 2012-ben alkalmazott technikák (elektronikusan aláírt és időbélyegzett számlák, illetve az EDI megoldás) megfelelő gyakorlat lesz 2013-ra is, függetlenül attól, hogy egyéb más megoldás is választható. A számláknak alapvetően a tényleges gazdasági eseményt kell tükrözniük, éppen ezért kell biztosítani a hitelességet, olvashatóságot és tartalom sértetlenségét.

Előadónk videójából megtudhatja, hogy a nemzetközi számlázás keretében különböző uniós országokban előállított elektronikus számlák esetében mely tagország jogát kell alkalmazni.

A videó megtekintéséhez: VIDEÓ

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

...vagy böngésszen tovább